(…)
Mennyit aludt egy nap?
Menet közben perceket aludtam, de ágyban soha. Csak rádőltem a babzsákra, ruhában, teljes páncélzatban, a legtöbb, amit aludhattam egy nap, az három óra lehetett, de az is percekből tevődött össze. De volt olyan is, hogy két napig nem aludtam, mert nem tették lehetővé a körülmények. Na jó, másodpercekre elbóbiskoltam állva a kormányon. (nevet) A háborúban ismerték a katonák ezt az érzést, hogy menetelés közben aludtak másodperceket. Van az óceánon egy olyan állapot, amikor az ember nem tudja kontrollálni azt, hogy mit csinál, egyszerűen nem különül el az ébrenlét és az alvás.
(…)
A blogjában úgy fogalmazott, hogy minden barátságosabb, elviselhetőbb, ha látja a holdat, amely megnyugtatja. Mi segítette még át a nehéz pillanatokon?
A legtöbb erőt az egyszerű levelezéseim adták. Néha elég volt, ha csak egy mondatot kaptam valamelyik gyerekemtől, vagy ha bajom volt, akkor írtam nekik egy levelet, és válaszoltak rá. Versenytársaimmal is sokat leveleztem, a legtöbbet talán Rich Wilsonnal, aki nálam is idősebb, 66 éves. Sok erőt adott az, hogy valakivel beszélek.
(…)
Meddig bírná, ha úgy kellene élnie, mint egy hétköznapi embernek? Hétfőtől péntekig kilenctől délután ötig munka, hétvégén programok, majd hétfőn vissza a szürke hétköznapokba…
Maradjunk annyiban, hogy amit az elmúlt hónapokban csináltam, az nem normális. Az a normális, ahogy mások élnek, a szárazföldi létre vagyunk kitalálva, az más kérdés, hogy a civilizáció, amit magunknak teremtettünk, mennyire jó. Egyébként én is imádom a családi életemet és a barátaimat, nem menekülök a tengerre.
Tervezi-e átadni másoknak azt a mérhetetlen tudást, amit 63 évesen a magáénak mondhat?
A Balatonon 15 éve rendezek versenyeket, a magyar vitorlázóknak próbálom úgy átadni a tudásomat, hogy nemzetközi porondra ki tudjanak menni. Vannak rá vevők, néhányan megértik, hogy miről szól ez az egész.
Az óceáni tudásomat nehezebb átadni.
Már jelezték itt fiatalabb francia versenyzők, hogy a következő versenyre szeretnék, ha segítenék nekik felkészülni. Ez hatalmas megtiszteltetés, nyitott is vagyok rá.
Mi lesz a hajóval?
Megtette a dolgát, erre épült. A cégnek, amelynek a tulajdona, az az érdeke, hogy értékesítsük, méghozzá akkor, amikor teljesített. Valószínűleg átkerül valakihez, aki akar versenyezni. Én már nem akarok.
(…)
Origo.hu: Soha többé nem megyek ki az óceánra – Interjú Fa Nándorral
Megosztás:
Címkék: Fa Nándor óceán origo Szemle Vendée Globe
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.