Igen, kedves barátaim, Marco Rossi Dunaszerdahelyen van. Itt sétálgat vele az arénában a díszes DAC- delegáció, prezentálva, milyen nagyszerű dolog itt, Dunaszerdahelyen edzőnek lenni. Minden tiszteletem mellett én, az Ön helyében, kedves Rossi úr egyetlen szavukat sem hinném el!
Érdekes például, hogy a tegnapi nagyon sokadik László Csaba-tárgyalást valamiféle homályos indokkal, elfoglaltságra, belgiumi útra, tüzes istennyilára hivatkozva mára napolták, és a mait pedig, mit ad Isten, holnapra. Mindeközben László Csaba, aki mondjuk ki, kihúzta a csapatot abból a bizonyos kellemetlen szagú salakanyagból, és maradéktalanul teljesítette, amit vállalt, most már hetek óta a teljes bizonytalanságban várja a választ a hogyan továbbra.
Én, a részemről szégyellem magam, kedves dunaszerdahelyiek, hogy egy magyar, ráadásul székely emberrel ilyen méltatlan módon bánjanak el kis városunkban, melyben büszke emberek élnek egyenes gerinccel. Mert László Csabának oroszlánrésze volt abban, hogy megteltek szombatonként a lelátók, hogy társadalmi, sőt családi programmá nőtte ki magát a hétvégi DAC- meccs az arénában, hogy a csallóköziek szívébe visszakúszott a fociba, a csapatba vetett hit.
Én, a részemről mélységesen szégyellem magam, hogy ilyesmi megtörténhet szeretett városomban. Hát Ön, Világi úr???
Kovács Horváth Judit – Facebook
Megosztás:
Címkék: csallóközi szív DAC DAC aréna Dunaszerdahely Kovács Horváth Judit László Csaba Marco Rossi Szemle Világi Oszkár
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.