Katalán külügyminiszter: A spanyol kormány már nem Katalónia érdekeit képviseli

Az első függetlenségi népszavazáson, 2014 novemberében a katalánok több mint 80 százaléka vett részt. Ilyen magas részvételi arányra számít a mostani referendumon is?

Némileg pontosítanék. A mi népszavazásunk nem Katalónia függetlenségéről vagy Spanyolországban való maradásáról szól. Ez a demokráciáról szól. A felmérések szerint a katalán lakosság 75-80 százaléka magáévá teszi azt a véleményt, hogy a jelenlegi probléma megoldása egy demokratikus szavazás lehet csak. Ezt folyamatosan hangsúlyoznunk kell. Sokan azt akarják, hogy Katalónia független állam legyen. Szintén sokan pedig elutasítják az önállóságot. Mindannyian úgy vélik azonban, hogy erről szavazást kell tartanunk. Ezért a vita tárgya valójában a szabad választás joga és a demokrácia.

Ön személy szerint milyen eredményre számít?

   

A felmérések azt mutatják, hogy a függetlenség támogatóinak aránya 55 százalék, ellene van 45 százalék. Természetesen ezek a számok fel-le mozognak attól függően, hogy milyen felmérésről van szó. De csak egyetlen módja van annak, hogy megtudjuk, mit szeretnének az emberek. Ez pedig a népszavazás.

Ha tehát valaki azt állítja, hogy az emberek a függetlenség ellen vannak, és Spanyolországból csak a katalánok 30 százaléka akar kiválni, hát legyen, de a valóságot csak a referendum mutathatja meg. Ha az eredmény elutasítja az önállóságot, elfogadom, mindannyian elfogadjuk. Egész Katalónia egyetért abban, hogy a népszavazás eredményét tiszteletben kell majd tartani, akármilyen eredménnyel végződik. Ez az egyetlen lehetséges megoldása ennek a helyzetnek.

A spanyol alkotmánybíróság szerint a mostani népszavazást ugyanúgy törvénytelennek nyilvánította, mint a 2014-eset. A függetlenségi mozgalmak vezetőit permanensen büntetőeljárással fenyegeti. Van arra tervük, hogyan védekezzenek ezen lépések ellen?

Épp ez a mi problémánk lényege. A jelenlegi jogi szabályozás tényleg lehetővé teszi a referendum megszervezését. A trükk az, hogy mindez nem jogi, hanem politikai kérdés. Ezt már megtapasztalhattuk három évvel ezelőtt is. Az Alkotmánybíróság a 2014-es referendum előtt nem látott semmilyen problémát, nem mondták, hogy nem szabad megszervezni. De amikor azzal szembesültek, hogy az emberek nagyszámban mentek el szavazni, hirtelen megváltoztatták álláspontjukat. Kijelentették, hogy a népszavazás törvénytelen volt, majd büntetőeljárás során elítélték akkori [tartományi] elnökünket és három miniszterét. Két évig nem vállalhattak köztisztviselői funkciót.

(…) Nemrég meglátogatta Szlovákiát, ami negyedszázaddal ezelőtt békés úton vált el Csehországtól. Gondolja, hogy ez inspiráló példa lehet Katalónia és Spanyolország szétválásához?

Igen, de nem csak az önök példája. A politikai realitás rámutat, hogy az elmúl két évtizedben, tehát az 1990-es évektől kezdődően legalább 13 új ország létrejöttének lehettünk tanúi. A dolgok folyamatosan változnak, a világ átalakul. Mi szeretnénk rámutatni arra a tényre, hogy teljesen normális, ha egy ilyen átalakulás nálunk is végbemegy. Szerintem, ez lehet, ez lesz Katalónia új politikai realitása. Abszolút lehetséges és valószínűleg sikerül is elérnünk.

(…) Milyen kapcsolatot képzel el Katalónia és Spanyolország között, ha önállósodnának?

Először is, szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk nem az az elsődleges célunk, hogy elhatároljuk magunkat, hanem hogy teret adjunk az együttműködésnek. (…) Mi azt kérdezzük, mit kínál nekünk Madrid? De nem érkezett tőlük semmilyen javaslat. (…)

Mivel próbálná meg meggyőzni az embereket, hogy a függetlenségre adják le voksukat?

Érvből van elég, de egy kiemelkedik a többi közül. Minden országnak szüksége van saját államra, amely nemzete érdekeit képviseli, és nem az ellen cselekszik. Mi látunk most? Spanyol államunk van, amely Katalónia kérései, érdekei ás követelései ellen cselekszik. Ha megkérdezné a katalánokat, 80 százalékuk azt mondaná, hogy nem bízik a spanyol kormányzatban.

A jelenlegi problémát egyszerűen feloldhatjuk – népszavazással. Csakhogy a spanyol kormány válasza egyértelmű – ignorálni és elnyomni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egész spanyol állam – nem csak a kormány, de a parlament és az egész jogrendszer is – nem a katalánok kéréseit, érdekeit, akaratát teljesíti.

És hogy miért gondoljuk, hogy ez megváltozhat a referendum után? Egyszerűen azért, mert az emberek saját államot akarnak. Meg vagyok róla győződve, hogy egy felelős kormánynak meg kell hallania, mit akarnak az emberek. A spanyol kormány azonban ezt nem teszi. (…)

Raül Romeva katalán külügyminiszterrel Pavel Novotný, a Hospodárske noviny internetes kiadásának szerkesztője készítette az interjút.

Hospodársé noviny, Katalánsky minister pre HN: Rozpad Československa je pre nás vzorom

Nyitókép: twitter/Libertad y Progreso