Origo: A brit privatizáció kudarca egyben a neoliberális iskola bukása

A legtöbb területen kudarccal végződött az állami közszolgáltatók magánkézbe adása Nagy-Britanniában, ahol a lakosság többsége visszaállamosítást szeretne. A Margaret Thatcher néhai kormányfőhöz, és a neoliberális közgazdásziskola térnyeréséhez köthető közmű-privatizáció kiterjedt a víz-, áram- és energiaszolgáltatókra, a vasútra, a British Telecomra és a nemzeti légitársaságra, 2013-ban a királyi posta sem kerülhette el a sorsát. A magánvállalatok sok esetben visszafizethetetlen adósságot halmoztak fel, drágulást hoztak, és rontottak a szolgáltatás színvonalán.

Nem tudtak élni a rájuk bízott monopóliummal a privatizált közműszolgáltatók, a kordában tartásukra felállított felügyeletek pedig csődöt mondtak, mert a magánvállalatok részvényeseinek érdekeit helyezték előtérbe a fogyasztókkal szemben, Nagy-Britanniában.

A versenytárs nélkül maradt szolgáltatók a 80-as évek végén lezajlott privatizációs hullám után még sokat költöttek fejlesztésre, később azonban sokuk eladósodott, csökkent a szolgáltatások színvonala, és a valós eredményhez képest több osztalékot fizettek ki a részvényeseiknek, derül ki a Financial Timesban megjelent elemzésből.

A privatizáció a legtöbb területen gazdasági szempontból és politikai döntésként nézve is kudarcot hozott, ezért a most ellenzékben lévő Munkáspárt az újraállamosítást sürgeti a szolgáltatások színvonalának emelése, és egyes közszolgáltatók katasztrofális pénzügyi helyzetének rendezésére.

A legrosszabb helyzet a vízműveknél alakult ki, ahol a tulajdonosok – kihasználva monopóliumukat – sok esetben az adózás előtti nyereségüknél is magasabb osztalékot fizettek ki a részvényeseiknek, és több szolgáltató nyakig úszik az adósságokban, holott a privatizációkor egy font adósságot sem örököltek.

(…)

Más területen is óriási probléma azonban az alacsony minőségű szolgáltatás, a magas tarifák, a vállalatvezetők megalapozatlanul magas fizetése, illetve a részvényeseknek megszavazott osztalék.

(…)

Origo.hu