Géza
  • HUF: 359.63
  • USD: 1.22
  • 3 °C
  • 17 °C
Szemle

Vujity Tvrtko: Trianon – másképpen

Ezen a héten, egészen pontosan szerdán lesz a magyar történelem egyik legszomorúbb évfordulója. Ne kutass emlékezetedben, nem nagyon hallhattál róla. Ám ettől még tény: szerdán lesz 98 éve, hogy hivatalosan is közölték a magyarokkal, június 4-én kötelesek megjelenni a trianoni békediktátum aláírására.

 

Mi lett volna, ha nem írjuk alá? Igaz, hogy van egy titkos záradék, amely szerint a szerződés 100 év múlva érvényét veszti és 3 év múlva minden elvett területet visszakapunk? Igaz, hogy a Római Pápa semmisnek nyilvánította? Hát az, hogy a csehszlovákok távoli tábortüzeket gőzhajóknak hazudtak, vagy, hogy a francia miniszterelnök annyira utálta magyar menyét, hogy ezért adta Erdélyt Romániának? Most mindenre válaszolok. Mindenre, amit tudok.

 

Megnéztem a szerződést- rázott a hideg

 

Több mint egy két év telt el azóta, hogy kinyitották előttem a Párizs közeli kisváros, Le Courneuve börtönszerű szigorúsággal őrzött épületének földalatti páncéltermét, s 10 hónap kutatómunka után, valószínűleg első magyarként megnézhettem a békediktátum egyetlen eredeti példányát. Maga a szerződés egy 524 oldalas könyv és a hozzácsatolt térképmelléklet, amely Magyarország új határait mutatja.

 

S jöjjön is az első megdöbbentő tény: a csatolt térképet egy magyar nyelvű térképből csinálták. A város, falu és folyónevek, a hegyek és dombok elnevezései mind-mind magyarok voltak. Nem volt ott még Oradea, Hurbanovo vagy Subotica; Nagyvárad, Ógyalla és Szabadka volt helyettük. (…)

 

Magáról a szerződésről

 

Ahogy írtam, a trianoni békediktátum egy 524 oldalas, vaskos könyv. Három nyelven, angolul, franciául és olaszul íródott, nagyon szép, nyomtatott betűkkel. Az utolsó oldalak külön fűzöttek, a lapok oldalán futó vörös szalagon viaszpecsétek vannak, mellettük az aláírások. Különösen megrázó, hogy az egész szerződés két legutolsó aláírása a magyaroké: Drasche Lázár Alfrédé és Benárd Ágostoné, akiket tulajdonképpen erre a szomorú eseményre neveztek ki, utána gyakorlatilag véget is ért a komolyabb politikai pályafutásuk, (…). A magyarok aláírása fölött, a lap tetején egyébként Eduárd Benes csehszlovák államelnök szignója olvasható.

 

(…)

 

Legendák, pletykák, és a valóság…

 

Amióta filmemet leforgattam, könyvemet megírtam, záporoznak felém a kérdések. Sokan tudni vélnek valamit, vagy éppen biztosan tudják azt, ami nem is igaz. Most röviden, gyakorlatiasan megválaszolom a legnépszerűbb legendákat, mítoszokat és pletykákat.

 

  1. A szerződésnek van egy titkos, csatolt záradéka, amely szerint az egész 100 évvel az aláírás után érvényét veszti, Magyarország pedig visszakapja az elcsatolt területek.

 

VÁLASZ: Megnéztem, nincs semmilyen csatolt záradék. A trianoni békeszerződés egyébként sem hatályos már, 1947-ben érvényét vesztette (az akkori új szerződés három Pozsony környéki kisfalut is átcsatolt Csehszlovákiához).

 

  1. Sátoraljaújhelyet azért választották ketté, mert a csehszlovákok tábortüzek feletti pokrócmutatvánnyal, vagyis füsteregetéssel elhitették a szemlebizottsággal, hogy a Ronyva patak nemzetközi hajózható folyó.

 

VÁLASZ: Kétségtelenül jól hangzó variáció, de nem igaz. Ezt a történetet egy magyar újság írta meg még a kilencszázhúszas évek végén, onnan terjedt el. Ettől még a csehszlovákok durván csatak, meghamisítottak etnikai térképeket és számarányokat, de a fenti legendára semmilyen történelmi adat nem merült fel.

 

  1. Georges Clemenceau francia miniszterelnök annyira utálta a magyar menyét, hogy bosszúból büntette meg a magyarokat.

 

VÁLASZ: NEM IGAZ! Az tény, hogy Clemenceau fiának magyar volt az egykori felesége (Mihnai Ida). A házasságkötésre a ma Szlovákiához tartozó Galántán került sor, s ezen az „örömapa” is részt vett. A házasság később megromlott, a Clemenceau fiú el is vált nejétől, de Mihnai Ida haláláig jóban maradt egykori apósával, aki a szerződéseknél a francia érdekeket tartotta szem előtt, személyes érzelmei nem befolyásolták.

 

  1. A francia aláírók olyan részegek voltak az aláíráskor, hogy véletlenül fordítva írták alá a szerződést.

 

VÁLASZ: Ezt külön is megnéztem, minden aláírás normálisan szerepelt a könyvben, a franciáké sem volt fejjel lefelé.

 

  1. Az egyik utódország prostituáltakkal kényeztette a küldötteket a kedvezőbb eredmény reményében.

 

VÁLASZ: Nincs erre vonatkozó adat!

 

  1. II. János Pál bekérette a békeszerződést, majd megállapította, hogy ez annyira igazságtalan, hogy meg kell semmisíteni.

 

VÁLASZ: Nem valószínű, hogy ilyen történt volna. Egyrészt nincs rá adat, másrészt a római pápának nem volt joghatósága az irat felett rendelkezni, s nem ismert olyan kezdeményezés sem, amelyet ez ügyben tett.

 

(…)

 

Végezetül az apropóról. Holnap után lesz május 23-a. 98 évvel ezelőtt a Nagykövetek Konferenciája azon a napon juttatta el a magyar küldöttséghez az egy nappal korábban megfogalmazott feltételeket. Ebben azt is utasításba adják, hogy a magyar kormánynak egy vagy több tagjának kell aláírnia a diktátumot. Az aláíróknak legkésőbb június 2-ig meg kell érkezniük az aláírás helyszínére.

 

Ott voltak. Drasche Lázár Alfréd és Benárd Ágoston. Utóbbiról ma is élő leszármazottai úgy tudják, hogy az aláírás után mérgében és tiltakozásképpen földhöz vágta a tollát. Gondosan megnéztem a Csehszlovák Filmhíradó kópiáját – érthető okokból a magyarok nem filmezték az eseményt- nem látszik rajta semmilyen hasonló sem. Talán később tette. Talán ez is csak egy legenda, szomorú mítosz.

 

(…) Trianon a magyarság sorscsapása, rengetegen megszenvedték. Elmentem a kettévágott magyar faluhoz, a tó fenekére süllyesztett magyar faluhoz, a drótkerítéssel és országhatárral szétválasztott utcához, Trianon megannyi szörnyű emlékéhez. S elmentem az ezeréves határra, az utolsó faluba, ahol drága székely nagymamám egykor megszületett.

 

Trianon fájó seb volt, s talán marad még sokáig. Örök mementója annak, hogy az erő birtokosai mi mindenre képesek. S itt most a kiváltó okokat, magyar felelősöket (mert voltak olyanok is), a borzalmas politikát és környezetet nem is említettem. Saját képeimet adom közre, és mellettük tényeket közlök, talán van, aki tanul belőlük.

 

Nyitókép forrása: Vujity Tvrtko facebook-oldala

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Lajos Árpád
2018. nov. 29. 03:20

Nagyon szépen köszönöm! Üdvözlet Aradról.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket