Nyitókép: nepszava.hu

 

Ilyash Györgyöt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Oroszország-szakértőjét kérdezte a kercsi incidensről a Népszava.hu: 

 

(…) Indokolt volt a hadiállapot bevezetése, vagy csak belpolitikai húzás?

 

Az eddigi tények, a hadi állapot bevezetésének konkrétumai és főleg az ukrán belpolitikai közbeszéd, az ottani vélemények azt sugallják, hogy valóban inkább belpolitikai okai lehetnek eme intézkedésnek. A hadi állapot bevezetése formailag (választások tilalma, választási határidők módosítása stb.) és tartalmilag (média ellenőrzése, gyülekezés tiltása, önkormányzatiság felfüggesztése stb.) is befolyásolhatja a választásokat. Úgy tűnik azonban, hogy az ukrán ellenzék jól reagált erre a politikai kihívásra és kivédte ezen akadályokat. Ebből a szempontból Petro Porosenko elnök esélyei tovább csökkenhetnek. (…)

 hirdetes_810x300  

 

(…) Magyarország rendre megvétózza a magasabb szintű NATO-Ukrajna tanácskozásokat az ukrajnai magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény miatt. A most kialakult helyzet változtathat-e ezen?

 

Magyarország nem akadályozza a NATO és Ukrajna közötti katonai, vagyis lényegi, tartalmi együttműködést, inkább csak formálisabb politikai szintű kommunikációt, és itt is csak formálisabb fórumokat, a munkacsoportok továbbra is folyamatosan és hatékonyan működnek. Ennek, az inkább szimbolikus jellegű intézkedésnek emberi jogi és kisebbségvédelmi okai vannak, mint közismert, hiszen humán területhez kapcsolódó oktatási törvényről van szó.

 

Ennek fényében – vagyis mivel a szövetségi rendszerünk stratégiai, védelmi, biztonsági célkitűzéseit és munkáját nem érinti az ügy – úgy látom, hogy a magyar álláspont változása nem valószínű. Ukrajna álláspontjának változása pedig nem kizárt, hiszen orosz fenyegetéssel szemben minden szövetség és barátság egyre értékesebb, az ukrán nemzeti egység és szuverenitás záloga pedig az eddigiekben és a jövőben is a nemzeti kisebbségekkel való baráti szövetség és nagyvonalú bánásmód lehet.

 

(…) A térségben nagyon feszült a helyzet. Az ukrán kereskedelmi hajókat a Kercsi-szoroson való áthaladás előtt az orosz határőrség szigorúan ellenőrzi, ezzel gyakran két-három napos várakozásra kényszerítve azokat. A két ország között még 2003 decemberében megkötött és ma is hatályban lévő szerződés szerint már maga az ellenőrzés jogossága is megkérdőjelezhető. Oroszország a Krím annexiójától kezdve a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger vonatkozásában úgy viselkedik, mintha azokra kizárólagos jogot formálhatna. Erre azonban semmi nem jogosítja fel.

 

Attól még, hogy a Krím elcsatolásával a Kercsi-szoros mindkét oldala orosz felügyelet alá került az Azovi-tenger nem vált orosz beltengerré. Ha ez attól függene, hogy egy tengeri szoros mindkét partja egy államhoz tartozik, akkor a Fekete-tengert török beltengernek kellene tekinteni. Nem nehéz tehát belátni az orosz igény abszurditását. A csaknem 4 milliárd dollárért felépített kercsi-híd védelme sem lehet indoka az ukrán hajók feltartóztatásának. Orosz részről ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy azzal semmilyen módon ne akadályozzák a szoroson való áthaladás szabadságát. Ez a korlátozásoktól mentes szabadság a 2003-as szerződés szerint nemcsak mindkét ország kereskedelmi, de hadihajóit is megilleti.

 

Nepszava.hu, Kommunikációs háború és a Moszkvának igazából nem kellő ukrán területek – exkluzív páros interjú

Nyitókép: nepszava.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!