Peter Javůrek: Megbocsáthatatlan

Nyitókép: APnews.com

Azután, hogy Andrej Danko de facto előírta a kormányfőnek, hogy a kormány lépje túl a parlament által elfogadott keretet, amely nem tiltja, hogy Szlovákia képviselője elmenjen Marrakeshbe,  és azután, hogy Peter Pellegrini erre ragálva megerősítette, hogy Miroslav Lajčák nem ér annyit kormánya szemében, mint az SNS elnökének elégedettsége, Lajčák a legutolsó lehetséges lépés mellett határozta el magát, ami még volt neki.

Az egyik utolsó csepp a pohárban Lajčák számára az a felfoghatatlan és teljesíthetetlen elvárás volt, amit Robert Fico, a Smer elnöke írt elő a kormánynak. Azt kitűzni ugyanis célul, hogy Szlovákia totálisan határolódjon el a marrakeshi konferenciától, de egyúttal Lajčák maradjon a külügy élén, egyértelműen lehetetlen küldetés volt, még elméletben is – és Fico elég régóta van a politikában ahhoz, hogy ezzel tisztában legyen.

Az egyetlen lehetséges konklúzió tehát az, hogy a Smer teljesen tudatosan átverte a palánkon azt az embert, akit néhány héttel ezelőtt zászlóhajóként tolt előre saját európaiságát és Szlovákia euroatlanti elkötelezettségét fitogtatva.

   

A Smer Miroslav Lajčákot kétszer jelölte a külügyminiszteri posztra, támogatta az ENSZ főtitkári tisztség megpályázásánál, hosszú hónapokon keresztül próbálta őt meggyőzni, hogy induljon a 2019-es elnökválasztáson, és egész idő alatt büszkén emelte pajzsra Lajčák személyét és munkáját. Végül azzal jutalmazta meg munkáját, hogy hagyta, hogy egy csaló politikus szidalmazza, nyilvánosan lekicsinyelje munkáját, és végül, személyében megkérdőjelezze a szlovák külpolitika alapjait. Senki sem pótolhatatlan, de ez megbocsáthatatlan.

Az, hogy Pellegrini első körben nem fogadja el Lajčák lemondását és megpróbálja majd újra meggyőzni, a lényegen nem változtat semmit. A Smernek kötelessége lett volna nem megengedni, hogy a dolgok olyan messzire menjenek, hogy a végén már az emberi tisztesség és egy hosszú ideje miniszteri posztot betöltő tisztségviselő integritása legyen a tét.

Ki irányítva valójában az államot? Ki alakítja stratégiai céljait és alapvető álláspontjait? Ezek azok a kérdések, amelyek megválaszolását már nem lehet halogatni. Az a megosztottság, amit Danko és emberei teremtenek maguk körül, kezdi túllépni az egyre szerencsétlenebb, de egyelőre úgy-ahogy működő koalíció kereteit. Ez már egyáltalán nem Lajčákrĺ szól vagy egy nemzetközi dokumentumról. Emögött már jóval több van. Lajčák lemondása ennek csak egy újabb tünete.

Pravda.sk, Neospravedlniteľné

Nyitókép: AP