A Slovnaft ügyvezető igazgatója: Az orosz olajembargó esetén az európai finomítók hetente kopogtathatnának Szaúd-Arábia és Irak ajtaján

Nyitókép: HN/Peter Mayer

Ön szerint reális, hogy a jelenlegi piaci helyzetet tekintve két euróért fogunk tankolni egy liter benzint?

Amennyiben nem kerül sor a konfliktus súlyos eszkalációjára, akkor nem látom okát annak, hogy emelkedne az olaj ára. Néhány nappal ezelőtt egy hordó ára 140 dollár körül mozgott, jelenleg pedig 100 dollár körül mozog, és ezen a szinten stabilizálódik. Másrészt, ha a konfliktus elmélyülnek, akkor az gazdasági recessziót váltana ki. A recesszió mindig az árcsökkenésen mutatkozik meg. Kérdéses, hogy minek örülnénk jobban. A recessziónak, vagy annak, hogy egy hordóért 100 dollárt fogunk fizetni, ami alapján az adekvát benzinárat is meghatározzák. A benzin litere nagyjából 1,70–1,80 euró körül mozoghat.

   

(…)

Egyik dolog, hogy mennyiért tankolunk, másik dolog, hogy egyáltalán van-e mit tankolnunk. Meg tudja erősíteni, hogy amennyiben a Barátság kőolajvezetéken keresztül leállítják a szállítást, akkor két hónapon belül üzembe tudják helyezni az Adria-kőolajvezetéket?

A MOL csoport az elmúlt hat-hét évben 170 millió dollárt fektetett bele ebbe az összeköttetésbe. Ez nemcsak egy vezeték, hanem egy kiépített infrastruktúra összeköttetések és tartályok formájában. Ez a vezeték tehát élő, ami azt jelenti, hogy a Földközi-tengeren nagyjából két hónap alatt elérhető lenne a behozott kőolaj. (…)

(…)

Amennyiben embargót vezetnek be az orosz kőolajra, meddig tartana más nyersanyag behozatala az Adria-kőolajvezetéken keresztül?

Ez nagy problémát jelentene Európa számára. A felhasznált kőolaj 27 százaléka Oroszországból érkezik. További 8 százalék orosz területen, orosz tulajdonosokon keresztül Kazachsztánból és a Fekete-tengeren keresztül érkezik, ami most blokkolva van. További 35 százalék pedig olyan országokból érkezik, amelyekről nem tudjuk, hogy az értékrendjük alapján besorolhatók-e a mi civilizációs körünkbe. Irakról, Szaúd-Arábiáról, Nigériáról, Angoláról és Líbiáról van szó. Kivételt képez az USA, Anglia és Norvégia, amelyek 20 százalékban képesek ellátni az Európai Uniót. Az összes többi ország és rendszer problémás.

Mennyi időt venne igénybe mindez?

Ön most azt kérdezi tőlem, hogy egyik napról a másikra, egyik hétről a másikra a tengeren keresztül meg lehet-e növelni az oroszon kívül más kőolaj megvásárlását. Ebben a kérdésben nemcsak a Slovnaft érdekelt, hanem az osztrák kőolaj-finomító, valamint további 90 európai kőolaj-finomító. Ezek a finomítók hétről hétre azzal kopogtathatnának Szaúd-Arábia és Irak ajtaján, hogy adjanak el nekik kőolajat. A termelést azonban nem lehet egyik napról a másikra kivitelezni. Az olajmezőket először fel kell fedezni, fúrásokat kell végezni, befektetést, majd meg kell tölteni a tartályhajókat. Ez minimum egy-két év. Mindez azt jelenti, hogy a kőolajtermelők rövid távon nem tudnának arra az óriási keresletre reagálni, amire az orosz olajembargó következtében kerülne sor.

(…)

Tudunk behozni üzemanyagot külföldről is?

Végterméket? Mondok egy példát. Európában évente 300 millió tonna gázolajat (nafta) fogyasztunk el, amiből 50 millió tonnát be kell hozatni, mert Európa nem képes előállítani – túlságosan nagy a gázolaj-fogyasztás. Ennek az 50 milliónak a fele Oroszországból és Fehéroroszországból érkezik, a másik fele pedig a Közel-Keletről, ami lehet, hogy holnap hátat fordít nekünk. Amerikából a 300 millió tonna gázolajból csupán 6 millió tonna érkezik Európába, ami elenyésző mennyiség. Amennyiben az orosz gázolaj-behozatalt leállítanák, az azt jelentené, hogy Európában egy bizonyos időre redukálni kellene a gázolaj-fogyasztást.

Ezt bizonyos óvintézkedésekkel meg lehet oldani. Például kevesebb autót fogunk az utakra engedni.

Ilyen típusú óvintézkedéseket a kormány hozhat meg. Például hétfőnként csak a páros autók tankolhatnának, keddenként a páratlanok, vagy egy hónapban csak 50 litert lehetne tankolni. Ezt adminisztratív szempontból be lehetne állítani. Vagy például azt is, hogy az autópályákon nem lehessen 100 km/óránál gyorsabban közlekedni. (…) Ha valóban nagy válságban lennénk, akkor utasítást kapnánk arra, hogy az otthonainkban és a fűtött medencékben csökkentsük a hőmérsékletet.

(…)

Lényegében ige. De rövid és hosszú távon mit tehetünk annak érdekében, hogy ne legyünk ennyire sebezhetőek?

Korlátozni kell a pazarlást és a túlzott fogyasztást. Csak vegyük azt, hogy a bevásárlóközpontok mennyire feleslegesen vannak túlfűtve. Rövid ujjú helyett akár bundában is járhatnánk az üzletekben. Az otthonainkban és az épületekben sem kellene 22 foknak lennie, a 19 fok is elég lenne. Tudom, hogy ez részben kényelmi kérdés, de nem olyasvalami, ami nélkül nem lehet élni.

(…)

HNonline.sk, Šéf Slovnaftu pre HN: Keď odstavíme ruskú ropu, prídu nepríjemné telefonáty z Česka