Csáky Pál: A magyar fél fedezet nélkül túllihegi a legkisebb szlovák gesztust - Körkép.sk
Márk
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
hirdetes_810x300

Csáky Pál: A magyar fél fedezet nélkül túllihegi a legkisebb szlovák gesztust

2020. aug. 05. 11:36

Nyitókép: archív

 

(…)

 

Két sztereotípia él itt egymás mellett, s mintha azért nem tudnának találkozni, mert teljesen másképp látják a világot Eltérő kultúrkörök, eltérő szocializációk okozta eltérő gondolatvilágokról van szó.

 

A szlovák (szláv) és a román némi bizánci beütéssel bír: ma mondok valamit, azután holnap ettől majdnem függetlenül azt csinálom, ami akkor az érdekem lesz. Ha rákérdeznek a tegnapelőtti kijelentésemre, legfeljebb majd azt mondom, hogy félreértés volt, vagy az akkori helyzetre vonatkozott, s a magyarok bármilyen lépése meghiusította azt. A megegyezés elmulasztásáért való felelősséget tehát rákenem a partnerre – láttunk már erre példát.

 hirdetes_300x300  

 

A magyar alapállás eltérő: a kimondott szónak súlya van (…)

 

A magyar-szlovák, magyar-román, magyar-szerb viszonyban ennek folyományaként a partnerek látják, hogy a magyarok nagyon szeretnék, ha szeretnék őket. Ezért a magyarok hajlandóak arra, hogy vastagon bele is magyarázzanak több dolgot olyan megnyilvánulásokba, ahol azok nincsenek jelen.

 

Erre a szlovákok, románok politikailag rá is játszanak, s az is tény, hogy a magyar politikusok háta mögött szlovák, román, szerb partnereik itt-ott nevetnek is a magyarok eme naivitásán. Vagyis azon, ha a magyar fél fedezet nélkül túllihegi a legkisebb szlovák, román gesztust.

 

Láthattuk az idén is: a magyar kormány annyit nem volt képes elmondani Trianon századik évfordulója kapcsán, hogy nem kérdőjelezi meg a status quót, de tisztességes kisebbségpolitikát kér az elszakított területen élő magyarok számára. Ez bizony élő gond 100 év után is, s erre egyedül az MKP ideiglenes vezetése volt képes felhívni a figyelmet memorandumával. Matovic miniszterelnök azonnal visszakozott is, amikor a konkrétumokkal szembesült.

 

(…)

 

Matovič trianoni beszéde egyébként rendben volt, bár tény, hogy egy részét mi – az MKP politikusai – sugalltuk.

 

(…)

 

Tavaly magam is azon a nézeten voltam, hogy fogadjuk el Matovic úr javaslatát a választási koalícióra. Azt javasoltam, hogy karikázással próbáljunk meg bejuttatni a parlamentbe 8-10 MKP-s képviselőt, s ott alakítsunk saját frakciót. Ha ezt meg tudtuk volna csinálni, most saját képviselői klubunk lehetne, egy miniszterünk és néhány államtitkárunk. Ám az MKP nem volt felkészülve arra, hogy egy ilyen játszmát lejátsszon.

 

Sokan nem látják, hogy a helyzet február 29-én, a választások napján megváltozott. Matovic A VERSENYTÁRSUNK LETT Dél-Szlovákiában, s bár tett bizonyos javaslatokat az MKP felé, azokat máig nem teljesítette. Számomra furcsa volt látni, hogyan liheg egyik-másik párttársam egy-egy funkció délibábjáért.

 

Matovic szemszögéből nézve logikus a dolog: miért erősítene egy olyan magyar csapatot, amely fenn akarja tartani magának az önálló politikai döntés jogát? Inkább a saját csapatait fogja erősíteni a magyarlakta vidéken.
Persze ez nem jelenti azt, hogy esetleg ne adna valamit a magyaroknak.

 

Cserébe viszont biztos fog kérni valamit, például a kis falusi önkormányzatok megszüntetésének, központosításának vagy a kisiskolák összevonása programjának támogatását. Ha így lenne, ez halálos ölelés lenne a felvidéki magyar politika számára.

 

Lát arra lehetőséget, hogy a magyar-szlovák viszony úgy alakuljon, mint a magyar-szerb viszony? A VMSZ sikere az elmúlt választáson ezt aláhúzza.

 

Csáky: Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar-szlovák viszony a legjobb legyen. Én is ezt szeretném, de arra is figyelmeztetek, hogy ne legyünk balekok, üres ígéreteknek ne dőljünk be. Én azt szeretném, ha Szlovákiában erős magyar közösség élne akkor is, ha Szlovákia polgárai már azt sem fogják tudni, ki volt az az Igor Matovic. Magyarán: nem szabad a rövid távú célokért vagy egyesek ambíciói miatt feladnunk a távlati terveinket.

 

(…)

 

A Szerbiában országos szinten leadott szavazatok hány százalékát kapta a VMSZ? 2,23 százalékát. Ez a magyar lakosság arányához képest valóban tisztességes szám. És mennyit kapott az MKÖ Szlovákiában februárban? Kb. 4 százalékot. Akkor hogy van ez? A 2,23 % ott siker, a 4 % itt sikertelenség?

 

Hol van tehát a lényegi különbség? A választási rendszerben! Ha Matovic tényleg segíteni akar a felvidéki magyarokon, átvehetné a szerbiai választási törvény rendelkezéseit, az komoly előrelépést jelentene.

 

Csáky Pál: Facebook

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

László
2020. aug. 05. 19:27

Csakhogy Szerbiában összefogott az összes magyar párt.Itt meg több pártelnők akar lenni mint amennyi a párt.

Havril G.
2020. aug. 06. 08:25

"...a kimondott szónak súly van...! Csáky! A maga szavának pláne! Milyen alapon mer általánosítani népeket?! A magyar történelemben is van példa rá,hogy nem volt súlya a kimondott szónak de még a leírtnak sem.Vagy nagyon nagy kárát látta a nemzet a makacs ragaszkodásnak az ostoba döntéshez. Jobb lenne ha hallgatna! Bólcs vezére , cimborája mondta: " Ne azt nézzék amit mondok...!" Maguk még amit aláírnak sem tartják be! Nem tűnt fel, hogy miért vesztenek zsinórban? A választók a hülyék ugye? Hát egy darabig azok voltak amíg elhitték, hogy a maguk szavának súlya van.

Varga Balázs
2020. aug. 06. 08:45

Röhej!! Szerbia mint a demokrácia fénylő követendő csillaga!! Európa egyik legelnyomóbb diktatúrája. A szerbek heteken át tüntettek.A sajtó az ellenzék elnyomva. A vajdasági magyarok is megosztottak. A" győztesek" kollaboráltak a szerb nacionalistákkal.Megtalálta a zsák a foltját.Ez, meg az Orbáni "demokrácia" lenne a példa??!! Észnél van Csáky?!! Maga és az MKP volt aki baleknak nézte a szlovákiai magyarságot és ebből éltek évekig.Akkor lett volna csak fele annyira keménytökű amikor miniszterelnök helyettes volt!! )Akkor nem keménykedett.Nem hozakodott elő olyannal amit skkor is tudta, hogy kár erőltetni. Most a pálya széléről kiabál és osztja az észt.

Halmai László
2020. aug. 06. 11:21

A szerbiai választások tanulságai a magyar ellenzék számára......................................... Teljes kormánypárti tarolás a Balkánon. Vélemény. Van abban valami tragikus, hogy jelenleg a világon talán Szerbia politikai berendezkedése hasonlít leginkább Magyarországéra. Nem csoda, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök óriási cimborája Orbán Viktornak. Furcsa páros ők, hiszen míg Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas liberálisból vált különböző kanyarok után álnemzeti diktátorrá, Aleksandar Vučić a XX. század utolsó fele egyik legvéreskezűbb zsarnokának, Slobodan Miloševićnek volt a propagandaminisztere. Igen, annak a szerb diktátornak, aki haverjaival a fél Balkánt porig rombolta, ezreket gyilkoltatott meg, amúgy pedig zsigerből gyűlölte a magyarokat. Ma ehhez az emberhez rohangászik Orbán még vírus idején is. Persze nem véletlenül, hiszen Szerbiában ma ugyanúgy a párttagság az előrejutás záloga, a szabad sajtót üldözik, az ellenzékieket megfenyegetik, közben pedig a fiatalok tömegével hagyják el az országot, ahogyan itthon. Ebben a számunkra nem ismeretlen rendszerben kellett volna a szerb ellenzéknek értékelhető eredményt felmutatnia. Nos, ez nemhogy nem sikerült, de tragikus vereséget szenvedtek. A kormánypártok a szavazatok több, mint 70 százalékát zsebelték be és a parlamentbe csak egyetlen valóban ellenzéki erő tudott becsúszni pár képviselővel. Hogy miért? Íme, pár tanulság: A bojkott nem működik: Itthon is gyakran elhangzik az érv, hogy az ellenzék miért megy be az Országgyűlésbe? Hiszen – mondják egyesek – ha nem vennék fel a mandátumot, sőt, kivonulnának a közéletből, akkor majd a világ észbe kap, hogy illegitim a rendszer. A szerb ellenzék nagy része most erre apellálva bojkottot hirdetett. Az eredmény betonbiztos kormánypárti kétharmad, az ellenzék pedig kiírta magát a politikából, mert ezután még annyi megszólalási lehetőségük sem lesz, mint amennyi eddig volt. A világ meg nemhogy nem kapott észbe, de azóta is szorgosan gratulálnak a győztesnek. Senkit sem érdekel, hogy a választási részvétel az 50 százalékot sem érte el. Persze, a győztes Szerb Haladó Párt ugyanúgy az Európai Néppárt (EPP) tagja, mint a Fidesz. A kivonulás, a bojkott és csendes ellenállás tehát nem működik. A megosztottság nem működik: Bár a legtöbb ellenzéki párt a bojkottal saját magát darálta be önként és dalolva, néhányan azért elindultak. Ám mivel a társadalom ellenzéki feléhez inkább a bojkott híre jutott el, az elinduló ellenzékiek sem kaptak szavazatot. A legerősebb ellenzéki párt, Aleksandar Šapić pártja sem ért el 4 százalékot sem és csak azért került be a parlamentbe, mert nemrég levitték a bejutási küszöböt. A civil jelöltek nem oldják meg: A végső kétségbeesések örök reménysége, a politikán kívülről érkező, teljesen civil jelölt Szerbiában is megjelent. Az ország egyik leghíresebb színésze, Sergej Trifunović osztotta ki magára ezt a szerepet, hogy aztán egy lelkes kis stáb segítségével sikerüljön átcsetlenie-botlania a politikai csatamezőn. Még kettő százalékot sem kapott. Nem csoda, mert sem kapcsolatai, sem beágyazottsága, sem pedig „szakmai tapasztalata” nem volt. Márpedig ahogyan a kamionsofőrködéstől a tanításon át egészen a politikáig minden mesterségnek megvannak a maga fortélyai, amelyeket sok idő megtanulni, úgy várható volt, hogy a híres színész nem vált egyszeriben politikai tálentummá. Ez pedig megpecsételte sorsát. A határon túli magyarságot duplán nyomják el: A választás másik nagy „nyertese” a határon túli magyarok kilóra eladásának bajnoka, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lett, akik büszkén jelentették be, hogy évtizedek óta ennyi mandátumot nem nyertek, pedig hát közben a délvidéki magyarság felére apadt. Azt nem tették hozzá, hogy mindez azért lehetett, mert az ellenzéki pártok bojkottálták a választást, ők meg a magyarság felét a Fidesszel és a szerb kormánypárttal karöltve gyarmatosították és fenyegetéssel, ellehetetlenítéssel szavazógéppé alázták, a másik fele meg mindezt látva inkább meg sem állt Nyugat-Európáig. A többi már csak logisztika. Szégyen, hogy amit több évtizednyi asszimiláció és elnyomás nem tudott megtenni, azt a Fidesz, a cimborái és a korrupt határon túli magyar pártok, mint a VMSZ pár év alatt elérik. Miközben a magyarok elfogynak, az ő hatalmuk nő. Két évvel a következő országgyűlési választások előtt nem árt, ha szemünket Belgrádra vetjük. Csodát várni, nyugati segítséget remélni, az ellenzéket öngyilkos akciókba belehajszolni nem jó ötlet. Amit tehetünk, az az együttműködés és a kemény munka. Ha Szerbiában az az 53 százaléknyi szavazó, aki tegnap nem ment el az urnákhoz, leadta volna szavazatát, ma egészen más országban ébredtek volna. Mi 2022-ben nem hagyhatjuk, hogy úgy járjunk, mint ők. Úgyhogy munkára fel! Számítunk rátok, számíthattok ránk! Gyöngyösi Márton A szerző európai parlamenti képviselő (Jobbik)

Ölvedi Balázs
2020. aug. 06. 15:26

"A szlovák (szláv) és a román némi bizánci beütéssel bír:....................................... Csáky! A szerbek nem szlávok? Mióta példaértékű Szerbia? Csak Orbánnak, mert hasonszőrű a jelenlegi szerb vezér. De csak azért, mert egyedül Orbán támogatja, hogy EU tagok legyenek. Remélhetőleg a horvátok és a szlovének sokáig útját állják, hogy Putyin trójai falova az EU-ba tehesse a lábát.

B, Gy.
2020. aug. 06. 16:11

Ha Orban diktator meg kellene azert nezni mas orszagokat pl nemetekknel sincs minden rendben pedig vezeto szerepe van Europaban.De nem kell a multat feszegetni azt mar megvaltoztatni nem lehet.Az biztos hogy rajtunk csak az osszefogas segit vagy Orbannal vagy Gyurcsnnyal de az utobbival ketseges mert o ellenunk politizal.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket