Dag Daniš: Orbán jól mondja – Közép-Európának van jövője

Nyitókép forrása: Porto, 2021. május 8.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az EU szociális csúcstalálkozójának második napján a portugáliai Portóban 2021. május 8-án. A koronavírus okozta járványhelyzet, valamint az európai szociálpolitikai menetrend meghatározása szerepel az uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek kétnapos, nem hivatalos találkozójának középpontjában.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktort Szlovákiában elég ellentmondásosan ítélik meg, de egy dolgot nem vitathatunk el tőle: az általa felvázolt jövőkép racionális és nagyon meggyőző. Főleg a Közép-Európa szerepéről és súlyáról szóló víziói.

Orbán azt javasolja, hogy a V4-ből váljon egy erős közép-európai szövetség, és a tagállamok nyújtsanak egymásnak kölcsönös garanciákat a biztonságpolitika és más területeken. Szerinte a V4-nek van elég ereje ahhoz, hogy ellensúlyozza és kiegészítse a német-francia tengelyt az EU-ban. És hogy a kötelezőn kívül érvényre juttassa saját politikáját is az unióban.

Szlovákia szempontjából ez a javaslat tényleg megérdemli, hogy támogassák. A politikában továbbra is él egy régi szabály: minden nemzet a maga erejéből juttatja érvényre saját érdekeit. Esetleg legközelebbi politikai és történelmi rokonaival összefogva, akik hasonló problémákkal küzdenek, és hasonlóképp látják a realitásokat. Végeredményben mindig az erő a döntő, és a tárgyalóasztalnál képviselt súly.

   

Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia együttes súlya elegendő ahhoz, hogy tiszteletet vívjon ki az uniós (és nem uniós) partnerek körében Közép-Európa egy erős régió nem csak népessége okán, hanem gazdasági és pénzügyi ereje miatt is. Ha képes lenne egy szilárd szövetséget létrehozni, egyre sikeresebben tudná érvényesíteni saját érdekeit.

Egyúttal ez az egyik oka, amiért Németország (és Franciaország) megpróbálta „‘szétverni” a visegrádi csoportot, tagjait pedig elcsábítani a úgynevezett „mag-Európába”, az elit klubba. Ennek a konkurens szövetségkötésnek vannak hívei a visegrádi országokban is, főleg a progresszívok körében.

Csakhogy az ilyen formációk sosem működtek. A tapasztalat azt mutatta, hogy a regionális szövetségek csak akkor életképesek, ha természetes alapokon nyugszanak, az őket alkotó országok hasonló mentalitással, értélkekkel, életszínvonallal és történelemmel rendelkeznek. Az olyan országok, mint Németország, Franciaország vagy Hollandia sosem fogják megérteni Közép-Európa igényeit.

Ez megmutatkozott a 2010-es adósságválság után, amikor saját pénztárcájukhoz és terveikhez igazították a pénzügyi mentőcsomagokat, tekintet nélkül Szlovákia illetve más, kevésbé szolvens tagállamok anyagi lehetőségeire.

És teljes mértékben megmutatkozz a migrációs válság után is (2015). Németország hosszú ideje a nyitott kapuk politikáját vallotta magáénak. Közép-Európa országaio számára viszont elfogadhatatlan volt, hogy saját területükre problémás országok kisebbségeit importálják, annak a naiv felfogásnak a nevében, hogy a konfliktusos országból érkező közösségek majd „békésen intágrálódnak”.

Macron és Merkel – ironikus mosollyal az arcukon – formálisan szoríthat helyet a nyugati elit, de reálisan soha.

Postoj.sk, Orbán to vystihol. Stredná Európa má budúcnosť