Szabina
  • HUF: 364.76
  • USD: 1.18
  • 9 °C
  • 19 °C

George Friedman: Putyin megpróbálja rehabilitálni Sztálint

2020. jún. 23. 21:10

Nyitókép forrása: maszol.ro

 

Vlagyimir Putyin elnök azt állítja, hogy a II. világháború és annak pusztítása nem csak a náci Németország felelőssége volt, hanem a vele szemben tétlen kormányoké is. Ezt az érvelését már korábban is kifejtette a győzelem napja alkalmával. Az új változat azonban még ennél is átfogóbb.

 

Putyin azt a vádat fogalmazta meg, hogy a britek és franciák által tető alá hozott, Csehszlovákia német megszállását jelentő müncheni egyezmény alapozta meg a II. világháborút. Azt is mondta, hogy a háború előtti amerikai-német kereskedelem megerősítette Németországot, és hogy a lengyel kormány felelős a Lengyelországban történt mészárlásokért azzal, hogy elhagyta országát és emigrációba menekült.

 

Ez a retorika azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a Hitler-Sztálin paktum (a volt szocialista tömb országaiban a mai napig Molotov-Ribbentropp paktum – a szerk.) és Lengyelország szovjet megszállásának szerepét a világégésben.

 

(…) Nem csak a lengyel kormány menekült el a német megszállás elől, hanem más országok kormányai is, és sokan hoztak létre emigráns kormányokat. Abszurd a gondolat, hogy azzal váltak volna felelőssé a Lengyelországban történtekért, hogy elhagyták a hazájukat. Lengyelországot a német és szovjet csapatok rohanták le. A németek gyorsan megkezdték az ellenállók felszámolását, a szovjetek pedig lengyel katonai tisztek ezreit gyilkolták le. A lengyel tisztviselők jelenléte az országban aligha vetett volna gátat Hitler és Sztálin szándékainak.

 

A britekkel és franciákkal szemben megfogalmazott vádnak ellenben már van némi súlya. Ez a két ország sem katonailag, sem politikailag nem álltak készen a háborúra, és abban reménykedtek, hogy [a Müncheni Egyezménnyel] sikerül azt elkerülni vagy legalábbis késleltetni. De nem így lett, Európa pedig drágán megfizetett érte. De van egy alapvető különbség München és a Hitler-Sztálin paktum között: a müncheni megállapodás nem tartalmazott konkrét záradékot Csehszlovákia megszállására – míg a német-szovjet paktum Lengyelország esetében igen.

 

Az Egyesült Államok nyilvánvalóan folytatott kereskedelmet Németországgal. Politikája célja a háború elkerülése volt. Utólag ez sajnálatos körülmény volt, ám akkoriban nem lehetett tudni, hogy Németország lenyeli Európát, ahogy arról sem, hogy milyen tömeggyilkosságokért felelős. Ilyen alapon, ha az Egyesült Államok hidegháború helyett hagyomány háborút vívott volna a szovjetekkel, elítélhették volna azért is, hogy gabonát adott el a Szovjetuniónak az éhínség mérséklése végett. (…)

 

Valójában Lengyelország felosztása után a szovjetek szállítottak fontos ásványkincseket Németországnak egészen a német támadásig. De miközben megrakott tehervonataik nyugatnak tartottak, katonákkal teli német vagonok surrantak kelet felé. A német-szovjet alkunak része volt egy hatalmas kétoldalú kereskedelmi megállapodás is, amitől Moszkva azt várta, hogy majd megbékíti a németeket.

 

(…) Mindkét világháború esetében Németország tele volt félelemmel amiatt, hogy egyidejűleg rontanak rá franciák nyugatról, és az oroszok keletről. Tudta, hogy nem lenne képes túlélni egy kétfrontos háborút. Az első világháborúban megtámadta Franciaországot, miközben a keleti fronton kitartó háborúra rendezkedett be. Németország akkor nem tudta legyőzni Franciaországot, és a front állóháborúvá dermedt, amely kiszipolyozta Németországot.

 

A németek ugyanezt a stratégiát követték a második világháborúban, ám ezúttal gyorsan legyőzték Franciaországot. A Hitler-Sztálin paktum célja az volt, hogy a keleti front békés maradjon, míg a franciákat le nem győzik, bár azt hitték, hogy a győzelemre ennél jóval többet kell várni.

 

Sztálin túlbecsülte a francia-brit erőket. Sztálin gondolkodása leragadt az I. világháborúban és az orosz polgárháborúban, amelyek egyikét sem gépesítették. Így nem is értette a páncélozott gépesített hadosztályok hadviselését, és azt, hogy milyen mértékben teszik lehetetlenné a lövészárokháborút. Azt hitte, hogy a németeknek évekig állóháborúra kényszerülnek, és így nem csak Lengyelország felét kapja meg jutalmul, hanem kellő mennyiségű időt, hogy katonaságát megerősítse, majd Lengyelországon keresztül elinduljon nyugatra, és elfoglalja Németországot,míg annak katonái francia földön, lövészárkokban harcolnak.

 

Sztálin tere kudarcot vallott a páncélozott hadviselés, egy rosszul átgondolt Maginot-vonal miatt, illetve azért, mert egy húsz évvel ezelőtti világháború a franciákat teljesen kimerítette és demoralizálta katonaságukkal együtt. (…) Sztálin ragyogónak hitt terve lidércnyomássá vált, mikor a németek hihetetlen sebességgel egy évvel a franciák legyőzése után megindultak keletnek, ahol egy felkészületlen Oroszországot talált. (…)

 

Putyin fentebbi három állítása – úgy tűnik – csak arra szolgál, hogy megossza a háború miatti erkölcsi felelősséget. Azt hiszem, valójában megpróbálja rehabilitálni Sztálint. Pedig Sztálin alapozta meg Hitler háborús terveit. (…)

 

Putyin még a KGB-ben megtanulta, hogy a liberalizmus Oroszország számára nem gyógyír, hanem méreg. (…) És ha nem hisz a liberalizációban, figyelme a másik végletre terelődik: a sztálinizmusra. Sok orosz Sztálinra hősként tekint, második idióta tömeggyilkosnak tartják. Putyin kijelentései elsősorban a fiatal generációknak szólnak, akiknek vélemény még kiforratlan. Márpedig Putyin képes együttélni egy tömeggyilkos emlékével – de egy inkompetens idióta tömeggyilkoséval már nem. (…)

 

GeopoliticalFutures.com, Putin’s New History of Europe and the Rehabilitation of Stalin

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket