Gyimesi György a Štandardnak: A Most-Híd felelőssége az elmúlt 11 évért egyértelmű. Szeretném, ha az egységes magyar párt nemzeti-konzervatív lenne

Nyitókép: denníkštandard.sk

Interjú Gyimesi Györggyel, az OĽaNO tagjával, a legaktívabb magyarral a szlovákiai politikában. Nemrég találkozott vele Szijjártó Péter is, ami nagyban növelte a súlyát a szlovákiai magyarok körében.

A Facebookon keresztül léptünk kapcsolatba, majd a parlament előtt találkoztunk. Gyimesi nagyon energikus, egyenes ember, nem tért ki egyetlen kérdés elől sem, nem taktikázott a válaszadással. Az volt az érzésem, hogy hosszú idő után újra megjelent a magyarjaink közt egy politikusi tehetség. Csütörtökön beszélgettünk, röviddel azután, hogy Zuzana Čaputová kinevezte Eduard Heger új kormányát, amelyről elég kritikus véleménnyel van.

(…)

   

Ön az első koalíciós képviselő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Ivan Korčok veri szét a V4-eket. Eddig nem volt olyan külügyminiszterünk, aki ilyen keményen támadta volna a V4-eket. Miért teszi ezt Korčok?

Mindez talán Korčok miniszter úr értékrendjével függ össze. Ha már róla beszélek, hadd mondjam el, hogy egész életében zsoldosként viselkedett. Hűen szolgálta Mečiart, Dzurindát és Fico kormányában is benne volt. Ma miniszteri posztot tölt be az SaS színeiben a Heger féle kormányban és meggyőződésem, hogy ha Marian Kotleba lenne a kormányzó pártban, őt is szolgálná.

Túl szigorú most vele

Lehet, de ez a szomorú valóság. Ha a V4-ekről beszélünk, meggyőződésem, hogy ez az egyetlen olyan platform, ahol Szlovákia hatásosan tudja érvényesíteni az érdekeit az Európai Únión belül és kellő súllyal is rendelkezik. Veszélyes dolognak tartom Szlovákia számára így hazardírozni a V4-ek jövőjével, amikor azt állítja, hogy békén hagyhatnánk a V4-eket és elhatárolódhatnánk szomszédainktól. Ha Korčok miniszter úr azt gondolja, hogy bombázni fogja a V4-eket, utána pedig majd leül a közös asztalhoz Németországgal vagy Franciaországgal, akkor nagyot téved.

Az Ön kritikája azt jelenti, hogy figyelmesebben fogja követni és szigorúbban ítéli majd meg Korčok miniszter tevékenységét?

Egészen biztosan! Ahogy mondtam, a V4 számunkra kardinális ügy és bármilyen kétségek a jelentőségét illetőleg, vagy esetleg Szlovákia V4ekhez való tartozásának megkérdőjelezése hosszú távú következményekkel járhat. Nem tudok azonosulni azzal az új rétorikájával sem, miszerint a V4 Magyarország érdekeit hivatott kiszolgálni és mi nem lehetünk a lakájaik. Ez egyáltalán nem igaz, hiszen teljesen egyenrangú felek vagyunk ebben a négyesben és tartanunk kell magunkat azokhoz a dolgokhoz, amikben a V4-ek megegyeztek. Azért, mert 5 milliós lakossággal nem lehet ugyanolyan befolyásunk, mint 65 millióval.

Korčok politikáját a V4-ekkel szemben mi is kritizáljuk itt a Štandardban. Meglepő, hogy épp Sulík pártjának minisztere folytat ilyen politikát.. Hiszen az SaS ugyanabban a frakcióban van, mint Kaczynsky pártja, maga  Sulík is mindig V4 párti volt. Végezetül pedig Matovičnak is voltak Budapest és Varsó felé barátságos gesztusai. Kiváltott Korčok politikája legalább egy nem nyilvános vitát és kritikát a koalíción belül?

Még nem. Egyelőre én vagyok az egyetlen, aki erre felfigyelt. Épp ellenkezőleg, a progresszívabb oldal a koalícióban üdvözölte ezeket a lépéseket. Ugyanúgy Magyarország és Lengyelország kritizálását is azzal kapcsolatban, hogy megvétózták az európai helyreállítási alap költségvetését. Eléggé meglepett, mivel külpolitikánk, főként az EÚ val való kapcsolatunk nem alapulhat egy teljesen szubmisszív  alárendeltségen. Partnerekként kellene fellépnünk és ha Korčok azt állítja, partnereknek kell lennünk, akkor mindenben azoknak kéne lennünk és egyenrangú partnerekként kellene viszonyulnunk. Ez nem történt meg és idáig nem is történik. Akkor fog csak létrejönni, ha erős országként fogunk viselkedni egy erős V4-ben.

Térjünk rá a hazai témákra. Egy évvel vagyunk a kormányalapítás után, egy éve, hogy a magyar pártok nem kerültek be a parlamentbe. Úgy tűnik, hogy a magyarok ráfizettek erre és nem kaptak az új kormánytól semmit.

Ez így van. Nagyon el vagyok keseredve emiatt. Nagyon ambiciózus kormányprogramunk van, de a tényleges törvénybe semmi sem lett átültetve. Szomorú vagyok azért is, hogy a magyarok is láthatták az állandó vitákat köztünk, és ha jött is valamilyen kezdeményezés, ami a történelmi igazságtalanságokat enyhítette volna, automatikusan le lett söpörve az asztalról. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy soviniszta indokokból, például Martin Klus és az SaS részéről.

Klus államtitkárt sovinisztának tartja?

Klus úr reálisan soviniszta. Erre két nyomós érvem van. Mégpedig a kijelentései, amikor a kettős állampolgárság engedélyezéséről van szó. Klus egy Facebook posztban még 2019 ben és később 2021-ben egy vitaműsorban az itt élő magyarokat az abháziai, donyecki és kelet-ukrajnai oroszokhoz hasonlította. Ezzel indokolta, hogy miért nem akarja megengedni  a kettős állampolgárságot. Ezen konfliktusokoz hasonlítva biztonsági kockázatnak ítélt meg minket Szlovákia számára. Ezek teljességgel elfogadhatatlan indokok, főleg egy olyan embertől, aki a múlt választási ciklusban 4 esetben terjesztett elő módosító javaslatot a kettős állampolgárságról. Mégpedig oly módon, hogy a 2010 előtti állapothoz térjünk vissza. Azaz, hogy senki se veszthesse el a szlovák állampolgárságát akarata ellenére. Ma ennek az ellenkezőjét állítja és háborús zónákhoz hasonlít bennünket, ami elfogadhatatlan.

(…)

Térjünk vissza Önre. Azt mondja, hogy ez a kormány nem adott semmit az eddigi egy év alatt. De hogy lehetséges ez, hiszen Matovič körül több fontos magyar személyiség van, neki dolgozik Berényi József, Grendel Gábor egy elhunyt, jelentős magyar író fia, Ön is képviselő, hol van akkor a hiba?

Kimerítettek minket a belső viszályok. Főként a koronavírus járvány, mert az egész év történései e körül forogtak és a magyar témák félre lettek téve. Nem túl szerencsés szerintem az sem, hogy az első törvény, amely reálisan érinti a szlovákiai magyarságot, épp az állampolgári törvény, amely nem hozott éppen kívánatos eredményt. Van mit helyrehoznunk. A kormányprogramban nagyon komoly kötelezettségeink vannak, amiket el kell kezdenünk teljesíteni, és amennyire tudom, a kisebbségek helyzetén már elkezdtek dolgozni. (…)

Ma Szlovákiában Ön a magyar kisebbség fő politikai képviselője. Státuszát mondhatni Orbán Viktor is megerősítette, amikor Szíjjártó miniszter úr találkozott Önnel. Ez nem az Ön kudarca is, hogy az eddigi eredmény nulla?

Vállalom a felelősség rám eső részét. Egészen biztosan. Most van itt az ideje , amikor nekem is számot kell vetnem a belső harcaimmal, beállítottságommal, főleg a koalíciós partnerek iránt. Mert a politika nem Facebook posztokkal mérendő, hanem reális eredményekkel, amik jelenleg nullák.

Térjünk rá a pártszíntérre. A szlovákiai magyar politikában egy egyesülési, nem egyesülési kísérlet van folyamatban. Bekapcsolódik ebbe? Lát ott valamilyen helyet saját maga számára?

Nem veszek részt ebben, de kapcsolatban vagyok az Összefogás és az MKP több politikusával is. Drukkolok nekik és kívánom, hogy az a politika, ami 11 évig uralkodó volt a Most- Híd jóvoltából, ne domináljon ebben az egyesülésben.

Miért?

Mert az a helyzet, amiben a magyarok Dél-Szlovákiában jelenleg vannak, nagymértékben a Most-Híd elmúlt 11 évi tevékenységének is az eredménye. Nagyon szeretném, ha az egységes magyar párt nemzeti-konzervatív lenne. Természetesen liberális elemekkel, melyet a Most-Híd platformként képviselhet. De a közös párt alapjait nem alkothatja a polgári eszme, illetve a szlovák-magyar vegyespárti gondolat. Az egységes pártnak magyarnak kell lennie.

Miért?

Teljesen világosan megmutatta és leleplezte ezt az identitásról folytatott vita. A Most-Híd politikusai azt hangsúlyozták, hogy nem annyira fontos, hogy valaki magyar legyen, és lehet akár 4 identitása is. Ami azt eredményezte, hogy a nemzeti hovatartozás kérdése – főleg a fiatalok körében – háttérbe került.  Nem tartják fontosnak, és szavazáskor inkább a szlovák pártok felé húznak. Nem tudatosítják, hogy azok a pártok, amelyek reálisan védenék ezeknek a kitagadott régióknak az érdekeit, egyszerűen nem léteznek. A Most- Híd sem volt ilyen párt, a szlovák pártok meg végképp nem azok. Tehát ez az egyik következménye annak, hogy nincsenek magyar pártok a parlamentben és nincsenek ott, ahol lenniük kéne.

Utal a népszámlálásra is ezzel, ahol 2 nemzetiséget is lehet választani egyszerre.  A népszámlálási ívekbe ezt kabinet formában a Most-Hídas Ravasz Ábel ültette át. Ilyen technikákat akkor használnak, ha a többségi nemzet szeretné elnyomni a kisebbséget és megosztani szándékoznak őket. Nálunk ezt paradox módon a magyarok vezették be. Az Ön véleménye: milyen következményei lesznek ennek a szlovákiai magyarokra?

Végképp nincs elképzelésünk sem erről. Ha a népszámlálás előtt világos lett volna, hogy milyen módon lesznek kiértékelve az eredmények, akkor azt mondanám, akár pozitív hatása is lehet a magyar kisebbségre nézve. Főleg a nyelvhasználat terén, ha ezt a két kisebbségi eredményt összevonnák. Végülis egy fiktív képet kapunk a szlovákiai magyarokról, mert ebben a nyílt vitában, amely sajnos 2 vagy 3 héttel a népszámlálás előtt tört csak felszínre, és nem akkor, amikor ez bekerült a számláló ívekbe, észrevettük, hogy sok olyan ember van, akiknek valójában nincs közük a magyarokhoz.

Talán csak a partnerük magyar, vagy érzelmileg kötődnek Magyarországhoz, esetleg ismerik  a nyelvet és be szeretnék jelölni a magyar nemzetiséget is maguknak. Annak ellenére, hogy tisztelem őket és pozitívan értékelem őket, ezek az emberek nem magyarok. Nem ünneplik a magyar ünnepeket, nem gondolkodnak magyarként, nem ismerik a magyar kultúrát, történelmet és ezek az emberek valószínűleg nem is fognak magyar pártokra szavazni. Tiszta képet szerettünk volna kapni a magyarságról, arról, kik a magyarok, hol élnek, és ezt nem fogjuk megkapni.

Hogyan lehetséges, hogy ilyen fontos dolog kabinet formában bekerül a népszámlálási ívekbe, majd probléma eltávolítani? Még ha a koalícióban többen önhöz hasonlóan ugyanígy gondolták?

A legnagyobb probléma az volt, hogy akik ezt a kérdést a népszámlálási ívekbe beletették, azt állították, hogy a vita lezajlott. Ami nem igaz. Ez a vita kizárólag a kormány tanácsadó testületében, a kisebbségi bizottságban zajlott. Ahol habár jelen voltak az MKP képviselői, a ruszinok képviselői és ha jól tudom a szerbeké is, de folyamatosan a kettős nemzetiség ellen szavaztak. Vita, vagy legalábbis egy kisebb tájékoztató kampány csak akkor zajlott le, amikor 2019-ben szóba került, de akkor is csak marginális jelentőségű volt. Reális párbeszéd arról, hogy mit hozhat, vagy mit vehet el, csak a népszámlálás előtt történt, amikor ezt a témát megnyitottam.

(…)

Nemrég találkozott a magyar külügyminiszterrel, Szijjártóval. Jól értelmezem, hogy Orbán Viktor ezzel önt tartja az itteni magyarság fő képviselőjének?

Én nem értelmezném így. Egy természetes dolognak tartom, hogy amikor eljön a magyar külügyminiszter közénk, találkozik nemcsak velem, hanem az MKP vezetőségével és Komárom polgármesterével is. Az itt élő magyarokat érintő kérdésekről tárgyaltunk, és szóba került a kettős állampolgárság témája is. Egyúttal megkértem a miniszter urat, hogy szintén határolódjon el Klus államtitkár kijelentésétől, miszerint kockázati tényezőt jelentünk ennek az országnak.

Múlt évben a parlamenti választásokon száz év után egy kis Trianon játszódott le, amikor a magyar pártok, először 1920 óta a szabad választásokat követően nem kerültek be a parlamentbe. A magyarok közt viharos vita alakult ki arról, milyen felelősség terheli Budapestet, konkrétan Orbán Viktort. Keresik valamilyen új módját annak, ami a magyarokat visszajuttatná a parlamentbe és Budapest hajlandó esetleg változtatni az itteni magyarokhoz való hozzáállásán?

Információim szerint Magyarország egyelőre nem tervez változtatni semmin e téren. Az ide érkező támogatások keretén belül sem, és amennyire tudom, nem avatkoznak be az egyesülési folyamatokba sem. Sőt, szurkolnak ennek az egyesülési folyamatnak, mert azt gondolják, hogy ha a magyaroknak csak egyetlen választási lehetőségük lesz, akkor arra az egységes magyar pártra fognak szavazni. Én azonban pillanatnyilag nem osztom ezt az optimizmusukat.

Miért?

Mert nyugodtan megtörténhet, hogy az, amit ez az egyesült párt hoz a közösbe, azt azok, akik nem értenek egyet a Most – Híddal, elvisznek ebből a koalícióból és a párt 5% alatt végezhet. Ezért állítom, hogy az egyesült pártnak magyarnak kell lennie, muszáj partnernek lennie a magyar kormánnyal, ez pedig ellentmondásban van azzal, amit ennél az egyesülésnél Bugár és Sólymos is hangoztatott. Végezetül ennek a pártnak nemzeti konzervatívnak kell lennie, liberális elemekkel. Akkor lesz esélye.

Kicsit meglep, mert sok nemzeti- konzervatív embert az ismertebb magyar politikusok közt nem látok.

Igen, mert ezek a nemzeti konzervatívok 10 évre eltűntek a nyilvánosság elől. Itt- ott felbukkantak, de a prímet a Most – Híd politikusai vitték, akiknek a politika megélhetést jelentett. Bevételi forrás volt nekik és a családtagjaiknak, a mögöttük álló oligarcháknak és nem eszköz arra, hogy a nemzeti érdekeket érvényesítsék. Ezért ezek a nemzeti érdekek az elmúlt 10 év alatt elkorcsosodtak. Most lehetőséget látok arra, hogy a magyar nemzet kicsit felemelkedjen. A magyar választónak önbizalmat kell adnunk és lehetőséget, hogy ne gumikesztyűben szavazzanak, hanem büszkeséggel.

Ön személyesen ebben részt fog venni?

Már részt veszek benne egy éve.

Úgy értettem az egyesült magyar pártban.

Pártszinten az OĽaNO keretein belül veszek részt, a képviselői mandátumom révén olyan témákat vetek fel, amik 10 éve raktáron voltak és a mai napig nincsenek lezárva, habár sokunknak ezek nyílt sebet jelentenek.

De nem lehet egyesíteni a magyarokat az OĽaNO parlamenti tagjaként, ez kizárt.

(mosoly) Vannak dolgok, amik kizárják egymást és vannak, amik nem. Így az én ténykedésem az OĽaNO párton belül és ebben a kormánykoalícióban arra szolgál, hogy teljesíteni tudjuk a kormányprogramot, és ígéreteinket, amiket a választóinknak adtunk. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi a kormány partnerként fog tekinteni a kisebbségre és nem ellenségként. Hogy ezek az állítások és kijelentések be is legyenek tartva. Hogy mit hoz a jövő, meglátjuk.

Denník Štandard, Jaroslav Daniška – Gyimesi Gyögy interjú