Gyimesi György az Azonnalinak: A következő választásokon az emberek megmutathatják, mennyire tetszik nekik az, amit csinálok

Ön az utóbbi hónapokban látványosan felvállalta a szlovákiai magyarokat érintő ügyeket a szlovák parlamentben és a közéletben. Miket tart a szlovákiai magyarok legnagyobb megoldandó problémáinak?

A legfőbb probléma az, hogy a felvidéki magyarok még mindig másodrendű polgárai az országnak. Még mindig érvényben vannak azok a Beneš-dekrétumokon alapuló törvények, amikre hivatkozva az állam még 2020-ban is kisajátította volna magyar és német származású polgárok vagyonát. Továbbá a magyarok által lakott régiók az ország legelhanyagoltabb régiói Szlovákiának, ami még az egészségügyi szolgáltatás minőségében is kiütközik.

Mi a megoldás ezekre a problémákra? 

   

A magyarok megítélésén kell elsősorban változtatni. A Bugár Béla vezette Most-Híd tíz éven keresztül elhitette a szlovák többséggel, hogy léteznek a „jó magyarok”, akik nem kérnek semmit, és a „rossz magyarok”, akik mindig csak cirkuszolnak és semmi sem elég nekik.

A szlovákok most azt mondják, hogy tíz évig nyugalom volt, pedig ez nem igaz: mindössze a minket érintő kényes témák nem voltak terítéken, nem beszéltek róluk, és úgy gondolták, hogy ha nem beszélnek róluk, akkor megoldódnak maguktól.

A kettős állampolgárság vagy akár a Beneš-dekrétumok ügyét a Híd egyáltalán nem feszegette, azt viszont képesek voltak megszavazni, hogy ne lehessen énekelni a magyar himnuszt. Az emberek tíz évig azt hallgatták, hogy nem fontos magyarnak lenni, elég csak polgárnak lenni, ami oda vezetett, hogy drasztikusan csökken a magyarok száma. A szlovákok pedig ezek után nem értik, hogy miért nyitok meg témákat, nem értik, hogy „miért kér a magyar”, mit akarunk még, ha vannak iskoláink, van egyetemünk, van lehetőségünk a hivatalokban magyarul beszélni. Szerintük ezzel nekünk be kellene fognunk a szánkat.

Hogyan látja a magyar kisebbségi politizálás elmúlt harminc évét? Mi volt az, ami működött, és mi nem működött?

A felvidéki magyar politika akkor működött jól, amikor a kilencvenes években a magyar közösséget ért elég komoly nacionalista támadások összekovácsolták a magyarokat egy pártba, a Magyar Koalíció Pártjába. Ebben a pártban megfért egymás mellett a liberális és a konzervatív vonal is, de mindig a konzervatív vonal volt a meghatározó, az volt az alfája és az omegája a magyar politizálásnak.

Ez azonban 2010 után megszűnt létezni. A Most-Híd megosztotta a magyar választókat, az utolsó négy évükben pedig a Fico-féle Smerrel koalícióban már teljesen fittyet hánytak a magyarok számára fontos kérdésekre. Konkrét példa: amikor Ondrej Dostál ellenzéki képviselő benyújtotta az állampolgársági törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, ami visszaállította volna a 2010 előtti állapotot, akkor a szavazáson Bugár Béla tartózkodott. Szlovákiában akkor lesz erős magyar képviselet, ha ezeket a témákat újra az asztalra tudjuk tenni, és ha a magyarok pártja egy nemzeti közösség pártjaként fogja meghatározni magát.

Az elmúlt tíz év során mégiscsak a Bugár Béla vezette Hídnak sikerült háromszor is a parlamentbe jutnia, míg az MKP-nak nem: ez minek a jele?

Ennek több oka van. A magyar szavazó nemcsak az MKP és a Híd közül választott, sokan szavaztak szlovák pártokra is. Ez ezután is így lesz, a legfrissebb példa: az OĽaNO-ra a magyar választók 30 százaléka szavazott, mert elegük lett Smerrel kormányzó korrupt Hídból. Az MKP-nak az volt a legnagyobb problémája, hogy elkoptak az arcok, elkoptak a témák, nem volt hiteles a mondanivalójuk, teljes mértékben hiányzott a korrupcióellenes étosz. Ezek vezettek végül oda is, hogy 2020-ban a szlovákiai magyarok egyik pártja sem jutott be a parlamentbe.

Most egyébként látok szándékot főleg az MKP részéről a megújulásra, amiatt viszont nagyon szkeptikus vagyok, hogy összefogtak a Híddal is. A Híd gyakorlatilag egy halott párt volt, útban a süllyesztő felé, de a maradék négy-öt szószólójukkal sikerült átmenteniük magukat az új pártba, a Szövetségbe. Ami pedig a legtragikusabb, hogy ezek az emberek átvették a politikai irányítást a Szövetségben, ők nyilatkoznak a Szövetség nevében, és erre az MKP nem tud adekvát módon reagálni.

(…)

Ön is megszavazta azt az alkotmánymódosítási kísérletet, ami beleírta volna a szlovák alkotmányba, hogy az anya nő, az apa férfi. Miért tartotta fontosnak, hogy megszavazza?

Azért, mert a keresztény Európa egyik alappillére a tradicionális család, és egy erős, tradicionális családban az apa a férfi, az anya pedig a nő. Ez ilyen egyszerű.

(…)

Sokan azzal vádolják önt – nemcsak a szlovákok körében –, hogy megosztó személyiség, aki nemzetiségi feszültségeket szít.  

Tíz év hallgatás után radikálisnak tűnhet a fellépésem, de ez egyáltalán nincs így, hiszen én csak kiállok a nemzeti jogaink mellett és azon ügyek mellett, amik tíz évig lappangtak.

Természetes, hogy vannak, akiknek ez nem tetszik, de én vállalom a felelősséget a tetteimért. A legközelebbi választáson az emberek megmutathatják, hogy ez mennyire tetszett vagy nem tetszett nekik.

(…)

Mit gondol Orbán Viktorról és az Orbán-kormányról?

A Fidesz háromszor nyert választást alkotmányozó többséggel, úgyhogy abban biztos vagyok, hogy Orbán valamit nagyon jól csinál, ha a magyar választópolgárok háromszor is ekkora mandátumot adtak neki. A választópolgárok döntik majd el azt is, hogy a mostani ciklusa sikeres volt-e, Orbán Viktor nekik felel a politikájáért.

(…)

Korábban Berényi József korábbi MKP-elnök volt Igor Matovič előtérben levő magyar barátja, most viszont úgy tűnik, hogy ön az. Átvette Berényi Józseftől „a Matovič magyar bizalmasa” szerepet?

Berényi József Matovičnak mint miniszterelnöknek volt a tanácsadója, én meg parlamenti képviselő vagyok. Azt nem tudom, hogy Matovičnak mint pénzügyminiszternek marad-e Berényi a tanácsadója, én viszont maradok parlamenti képviselő. Berényi egyébként nem hivatalosan töltötte be ezt a funkciót, nem kapott érte fizetést, hanem baráti alapon, és ebben a barátságban tudomásom szerint nem történt változás.

Mi a következő magyar ügy, amit felvállal a parlamentben?

Csütörtökön indítottam el egy társadalmi vitát a tervezett Csemadok-törvénnyel kapcsolatban. Azt szeretnénk elérni, hogy a Csemadok ugyanúgy részesüljön állandó állami támogatásban, ahogy a szlovákok kulturális szervezete, a Matica Slovenská. Az utóbbi máris tiltakozik, úgyhogy ez lesz a következő harc, amit meg kell vívnom.

(…)

Hosszútávon ön is szurkol azért, hogy a magyar párt is bejusson a parlamentbe?

Természetesen. Ahogy ezt minden egyes beszélgetés alkalmával kinyilvánítom: szeretném, ha a Szövetség bejutna a parlamentbe.

Azonnali.hu – Gyimesi Gyögy interjú