Gyimesi György: Térjünk mindannyian észhez

A 2020-as parlamenti választások után pánik uralkodott el a liberális médiában. Úgy tűnt, az újonnan alakult parlament az eddigi „legkonzervatívabb“ lehet Szlovákia történetében, mely ha nem rántja vissza az országot a középkorba, minimum Lengyelországhoz közelítheti, mely a liberális média szerint elrettentő példája annak, hogy hogyan nem szabadna egy európai országnak 2022-ben kinéznie.

Hogy ez a „legkonzervatívabb“ parlament hogy is néz ki valójában, láthatjuk a parlamenti üléseken.

Első veresége az volt, amikor nem fogadták el a várandós nők támogatásáról szóló törvényt, melyet a liberális média hibásan interrupciós törvénynek nevezett. Majd Hatráková képviselőasszony félreállítása következett a gyermek ombudsmani pozícióból.

   

Ugyanakkor sikerként értékelhető az ún. családtámogatási csomag megszavazása volt, melynek elfogadása még nem ért véget, mert az államfő vétóját háttérinformációk szerint nem lesz olyan egyszerű áttörni.

A konzervativizmus Szlovákiában nemcsak a parlamentben mond csődöt, hanem a társadalomban is. (…)

Valljuk be, hogy a konzervatív értékeket (a valódiakat) valló politikai pártok is mély védekezésben vannak. Nézzük meg, melyik pártokról is beszélünk? A Sme rodina? Úgy félik.

Az OĽaNO? Annak meg az a problémája, hogy a liberálisok, progresszívek, konzervatívok, középvonalas jelöltek olyan mixet alkotnak, mintha összekevernénk a fehéret és a feketét. Szürkét kapunk. Ez is egy szín ugyan, de nem túl határozott.

Aztán itt van még a KDH, melyről annyit tudunk, hogy elnöke szuverén módon a legmagasabb pártelnök. Aztán sokáig semmi.

Az egykor konzervatív MKP (csakúgy, mint a Szlovákiában élő magyarok többsége) a Most-Híddal való egyesülése után az Alianciába már nem lehet konzervatív. Ezért is támogatták meg például a szivárványszínű zászlók kihelyezését az állami és középületekre, mint ahogy a családoknak szánt támogatáscsomagunkat is elutasították. Az önálló MKP-ban ilyen az életben nem fordulhatott volna elő. Így a konzervatív választót (sic!) a Smer és horribile dictu a Republika szólíthatja meg.

A másik oldalon találjuk a létszámban ugyan kisebb, de annál jobban motivált és jól szervezett, rendkívül hangos politikai ellenfelet, melyet az ún. „véleményformáló“ sajtó is minden erőből támogat. Ez egy olyan ellenfél, melynek egyetlen értéke van: az, hogy nincs semmilyen értéke.

A liberálisok és a progresszívek filozófiája a fogyasztás, a globalizáció támogatása, a család és az anyaság időbeli kitolása (mert a családalapítás fontosabb, mint a konzum), és elutasítanak mindent, ami nemzeti. Ugyanakkor támogatnak mindent, ami számunkra Közép-Európában természetellenes. Ehhez jön még természetesen a globális erők támogatása, a szuverenitás elvesztése (hiszen minek nekünk nemzeti szuverenitás, ha

El kell ismernünk, hogy védekező helyzetben vagyunk. Atomizálódtunk, nem hallanak minket, mert a liberális kiabálás mindennél hangosabb. Az egyedüli kiút ebből a tisztességes konzervatív erők összefogása és a közös fellépés.

Borzasztóan hiányzik itt egy releváns politikai erő, melynek befolyását az értékek jelentik. Melyekhez ragaszkodik a mindennapokban és akkor is, amikor a „magasabb elv“ ennek eltörlését követeli.

Két évünk van még. Térjünk észhez.

Gyimesi György: Facebook