Halász Béla: Ősszel Komáromban megszervezzük a felvidéki magyarság második nagygyűlését

Tisztelt emlékező gyülekezet!

Mi, akik ma eljöttünk ide, mondhatni, lelkileg, érzelmileg kötődünk e naphoz. Mindennapjaink, életünk részét képezi a tudatos cselekvés a magyarságért. Mélyen gyökerező szálakkal kötődünk az anyaföldhöz, annak hagyományaihoz, történelméhez, édes anyanyelvünkhöz, mindahhoz, amit úgy hívunk: Magyar!

Móricz Zsigmond szavaival élve:

„A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon…

Az ötből négy esetben Magyarország voltaképpen csak csatatér volt Európa két nagy felének összecsapásában.

Muhinál a napkeleti barbárság indult leszámolásra a nyugati kultúréletet élő népek ellen.

Mohácsnál a délkeleti, Világosnál az északkeleti államóriás jelezte hatalmát Európa felé –míg Trianonban a Nyugat könyörtelenül leszámolt ezeréves védőjével, ki fegyvertelenül állott bírói széke előtt.”

Trianon bukás. Egy nemzet bukása, olyan bűnért, amit el sem követett. Trianon itt él velünk. Itt él bennünk. A magyarok pesszimizmusában, görcsösségében, fél-lelkesedésében, megtorpanásában, gyávaságában. Trianon beleivódott zsigereinkbe, mindannyiunk szíve mélyén gyökerező fájdalom az.

Május 25-e a felvidéki magyarság Trianonja lehet, ha engedjük. Csak itt nem idegen hatalmak darabolnak fel minket, hanem mi saját magunkat. A választások megmutatták, ez így nem mehet tovább.

Mi továbbra is egy olyan országban élünk, ahol mindannyian háborús bűnösök vagyunk, ahol nem vagyunk egyenrangú polgárok, ahol büntetlenül vernek rendőrök szurkolókat, büntetlenül verik meg és hurcolják meg Malina Hedviget, ahol az Autonómia tiltott szó, ahol ha meggyilkolnak egy magyar politikust, Basternák Lászlót, csendben maradnak, ahol a déli régiókat teljesen elhanyagolják, ahol nincs becsülete a magyar gazdának, ahol a magyar nyelv nem egyenrangú a szlovák nyelvvel, ahol tiltják a magyar zászlót, ahol Párkány nem lehet Párkány, ahol Gúta nem lehet Gúta, ahol Pered nem lehet Pered, ahol Párkányban provokációként Štúr szobrot állítanak, ahol tiltják a magyar állampolgárságot, megpróbálták betiltani és büntetni a magyar Himnuszt!

Pozsonyban elhangzott beszédemben elhangzottak továbbra is érvényesek:

Kérjük és követeljük a Beneši dekrétumok felülvizsgálatát, a jogtiprások következményeinek kárpótlását és jóvátételét.

Kérjük és követeljük Esterházy János teljes rehabilitálását!

Kérjük és követeljük a Szlovák Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség államalkotó nemzetté nyilvánítását az alkotmányban, a magyar nyelvnek a szlovákkal egyenrangúvá tételét alkotmányos jogként.

Kérjük és követeljük, a szlovák kormány és parlament kérjen bocsánatot Zsák Malina Hedvigtől és családjától!

Kérjük és követeljük a kettős állampolgárságról szóló törvény eltörlését!

Kérjük és követeljük a szabad nyelvhasználatot és jelképeink, többek között a magyar zászló, használatát!

Kijelentjük, hogy a felvidéki magyar nemzeti közösség számára csak az olyan érdekképviselet elfogadható, amelyik mindezt vállalja, programjára tűzi és kiáll mellette, mert a legfőbb cél a felvidéki magyarság érdekeinek tisztességes vállalása.

A jövőben mi mondjuk meg mit akarunk, ne mások mondják meg mit csináljunk! Teremtsünk egy olyan közösséget, amit mi saját magunk tudunk működtetni, aminek sorsa nem függ támogatásoktól, hanem ezeket a forrásokat mi teremtjük elő a saját erőnkből.

Olyan időket élünk, amikor a pártok már nem mondhatják meg nekünk hogyan tovább, de mi is tudatosítjuk, hogy nélkülük sem lehetséges a továbblépés.

Ezért mai nap a gyász mellett azt is üzeni: van, ami örökké tart: Az Összetartozásunk!

Ez a nap azt üzeni: éljen az egységes magyar nemzet. A harag és a gyűlölet sorompókat, határokat, szögesdrótokat állít ország és ország, polgár és polgár közé. Láthattuk ezt a trianoni diktátum eredményeképpen éppúgy, mint a kommunista diktatúra évtizedei alatt.

A történelem megannyi sorscsapása sem volt elég erős ahhoz, hogy bennünket, magyarokat megingasson az összefogásba vetett hitünkben!

Ezért 25 évvel a komáromi nagygyűlés után ősszel újra Komáromba hívjuk a felvidéki magyar választott képviselőket és polgármestereket, a magyar történelmi egyházak vezetőit, a meghatározó civil szervezetek vezetőit és elismert közéleti személyiségeket. Megszervezzük a felvidéki magyarság második nagygyűlését. Ez a nagygyűlés lesz hivatott eldönteni a felvidéki magyarság jövőjét, semmi más.

Legyen egységes a felvidéki magyarság!

Nehéz sors magyarnak lenni! Még nehezebb felvidéki magyarnak lenni!

Nehéz, de büszke és felemelő!

S ez ma sem változott!

Isten éltesse a magyar nemzetet! Isten éltesse Felvidéket, Isten éltesse Komáromot!

Halász Béla beszéde 2019. június 4-én, Komáromban, a Nemzeti Összetartozás Napján