Marek Vagovič: Lipšic visszavág Žilinkának

Nyitókép: TASR

Igor Matovič és az OĽaNO győzelmes a 2020-as parlamenti választások során nagy reményeket ébresztett. Különösen a bűnözés elleni harc szempontjából, amit a Smer-SD fedélzetéről szivárgó „mi embereink” és fehérgallérosok követtek el. (…)

Kezdetben úgy tűnt, hogy alaposan megolajozták a gépet, ugyanis a nyomozóknak magas szintekig sikerült eljutniuk – a rendőrség egykori vezetőségéig (Gašpar, Krajmer, Hraško, Lučanský), a speciális ügyészig (Kováčik), bírókig (Jankovská) és a befolyásos oligarchákig (Bödör, Brhel, Výboh, Haščák). Erre minden bizonnyal kevesen számítottak.

Ellennyomások

   

A gép azonban elkezdett akadozni. Itt azonban nem arról van szó, hogy a vádlottak többségét fokozatosan kiengedték a vizsgálati fogságból. Ezzel számolni lehetett, bár a laikusok ezt gyakran végzetes hibaként fogják fel – egy jól zajló folyamat ellenkező irányba történő visszafordításaként.

(…)

A probléma abban gyökerezett, hogy a nyomozóknak és a felügyelő ügyészeknek hatalmas ellennyomással és kétségbevonással kellett szembenézniük, mondván, manipulálják a bűnbánók vallomásait. Elsősorban azokban az ügyekben, amelyekben politikailag érintett személyek szerepelnek.

Az „antitisztogatás“ vezetője Robert Fico lett, aki két éven keresztül folyamatosan ostromolta a NAKA nyomozóit és különleges ügyészeit. Mindeközben kiállt a pofider rendőrségi felügyelet és a kiszámíthatatlan főügyészség mellett.

A titkosszolgálat akcióban

Szóra sem lett volna érdemes, ha abban a pillanatban nem aktivizálódott volna a Sme rodina ellenőrzése alatt álló titkosszolgálat. Fico, aki addig csak a társadalom peremét és annak alsóbb áramlatait tudta megszólítani, váratlanul erős szövetségesre tett szert.

Az SIS vezetőjének, Vladimír Pčolinskýnek letartóztatása és megvádolása után – korrupciós ügy miatt – teljes egészében kitört a háború a rendőrségen, amely átterjedt az ügyészségre is. Az első áldozat pedig a kevésbé jelentős rendőrfőnök, Peter Kovařík lett. (…)

Maroš Žilinka – aki szintén Boris Kollár mozgalmának jelöltje – mindeközben szorgosan dolgozott Daniel Lipšic megnyugtatásán. Mindezt a Smer elnökének hangos tapsa mellett, aki gestapós módszerekkel vádolta Lipšic ügyészeit.

(…)

Paradox módon Peter Kovařík kikényszerített távozása végül segített a rendőrségnek. Štefan Hamran érkezésével a rendőrség bátrabb lett, így nemcsak a Smerben, de a Sme rodinában is idegesek (Fico, Kaliňák, Para, Borguľa megvádolása).

Vége a mi embereink korszakának

Az összpontosított nyomás Daniel Lipšic beosztottait is összezárta. A fegyelmi eljárás, amit Žilinka indított Lipšic ellen – plusz az olyan ügyészek elleni támadások, mint Kysel vagy Šanta – ma egységesebbé tette őket, mint előtte bármikor.

És nem riadnak meg azoktól a fenyegetésektől és büntetésektől sem, amelyek a Főügyészség vezetőségének mindennapos munkamódszereivé váltak. Ennek bizonyítéka a Pčolinský ellen benyújtott vádemelés is még azelőtt, hogy Žilinkáék másodszor is tisztára moshatnák őt a 363-as paragrafuson keresztül.

Lipšic és társai világosan megüzenték Žilinkának és a Sme rodinának, hogy a mi embereink korszakának végleg vége van – tekintet nélkül arra, hogy az ellenzékből vagy a kormánykoalícióból származnak. A bűnösségről/ártatlanságról pedig a bíróság fog dönteni, nem a főügyész.

(…)

Postoj.sk, Marek Vagovič: Kauza Pčolinský/Lipšic vracia úder Žilinkovi