Privát Szoba: A 2021-es népszámlálásnak magyar szempontból sok buktatója van

Nyitókép: reprofoto (Fb-live)

A Privát Szoba online talkshow e héten sem halkult el, és a műsor készítői egy újabb, a felvidéki társadalmat nagymértékben érintő beszélgetéssel rukkoltak elő. Az előző, rendhagyó adás után újra a régi, jól bevált helyszínről zajlott maga a forgatás. Az e heti meghívott vendégek között jelen volt: Kulcsár László (emer. professzor, szociológus, jogász), Mikóczy Zoltán (ÚEM alenöke, a népszámlálási munkacsoport ÚEM megbízottja), Tokár Géza (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője, politológus), – illetve egy új hölgy vendég – Pálinkás Éva (közgazdász, Összefogás PM népszámlálásért megbízott koordinátora). A műsorvezetői feladatot ez alkalommal Samu István (tanár, társadalomkutató) látta el. A mostani téma szociológiai jellegű volt, mégpedig a Népszámlálás 2021 címet viselve.

A népszámlálás évekre befolyásolja mindennapjainkat

Elsőként az új vendég kapott szót. Pálinkás többek között kifejtette, hogy a népszámlálásnak nagyon nagy jelentősége lesz abból a szempontból, hogy mi, magyarok számbelileg a többséghez képest mennyien vagyunk, hatással lesz felvidéki magyarság közhangulatára, valamint nem utolsó sorban a kisebbségi nyelvhasználati jogokra és támogatásokra is befolyással lehet, és nem mindegy, hogy ez előző dolgok inkább pozitív vagy negatív értelemben fognak megmutatkozni.

   

Másodikként Kulcsár kapott szót, aki nagyrészt egyetértett az előtte szólóval, de hozzátette, hogy az sem másodlagos kérdés, hogy a népszámlálás belehelyeződjön egy olyan trendbe, amely által világos kép jön létre arról, hogy a felvidéki magyarság számarányát, területi eloszlását, társadalmi szerkezeti struktúráját tekintve hogyan alakult akár az elmúlt néhány évtizedben.

Utána Tokár következett, aki felhívta a figyelmet arra, hogy érdekes lesz a népszámlálás abból az aspektusból is, hogy manapság az egyes trendekhez az adatokat a lakosoktól egyre nehezebb összegyűjteni, utalt például arra, hogy léteznek olyan személyek, akik lakóhelyüket tekintve valahová be vannak jelentve Szlovákiában, viszont ennek ellenére külföldön dolgoznak, és szerinte előfordulhat, hogy magas lesz az azonosíthatatlan emberek számaránya. Még elmondta, hogy a közéletben jelen lévőknek az a felelőssége, – felvidéki magyar szemszögből is – hogy mindenkit behozzanak és a népszámlálásban való részvételre ösztökéljenek.

Aggályok a népszámlálási ívek körül

Negyedikként Mikóczy egy másfajta nézőpontot is felvetett, méghozzá a civil és politikai szféra közös kiállását és összedolgozását a népszámlálás kapcsán, hiszen mindenki együttesen ki tudott és ki is akar állni a felvidéki magyarság egyik, ha nem a legfontosabb ügyéért. Ő is elmondta, hogy mindenkit, akit csak lehet, fel kell rázni, és buzdítani arra, hogy büszkén vállalja fel magyar identitását a jövő évi népszámláláson.

A következő részben a többes identitás népszámlálási íven való feltüntetése kapcsán fejtették ki a véleményüket a jelenlévők. Először most Mikóczy szólalt meg, aki ezzel kapcsolatban aggályainak adott hangot, hiszen a mai napig az sem tisztázódott, hogy maga a kérdőív a népszámlálásnál hogyan fog felépülni, és többes identitásnál pedig probléma például az, hogy egy roma-magyar ember tulajdonképpen mit is karikázzon be.

Utána Tokár fejtette ki, hogy ennek az új módszernek van egy nagy hátulütője is, hiszen eddig pontosan meg lehetett állapítani azt, hogy mennyi magyar él az országban, most több lehetőség is rendelkezésre ál a kitöltő számára, hogy minek vallja magát, így a végső számok összesítésénél problémák fognak fellépni. Kulcsár ezt követően felvetette, hogy a többes identitás a tekintetben talán a leglényegesebb kérdés, hogy annak felvállalásának milyen következményei vannak mind politikai, mind közigazgatási szinten, és az adott államban ez hogyan csapódik le, és ezen kívül az adott államban milyen történelmi hagyományok érhetőek tetten.

A többes identitás veszélye

Pálinkás egy másik érdekességet is felvetett, – amely a többes identitással kapcsolatos – ugyanis tervek szerint digitális módon fog zajlani a népszámlálás és a felvidéki magyarság is lakosságát tekintve öregedő tendenciákat mutat, és így fennállhat annak a veszélye és kérdése, hogy hányan tudnak ily módon csatlakozni a kérdőívek kitöltéséhez.

Az eszmecsere során fontos kérdésként felvetődött, hogy vajon a közéleti szereplők, akik többletmunkát fejtenek ki a kerekasztal népszámlálással kapcsolatos megbeszélésein át tudják-e megfelelőképpen kommunikálni, hogy miért fontos az, hogy mindenki felvállalja magyar nemzeti hovatartozását. Tokár szerint ez egy fontos kérdés, de sajnos már 10 évvel ezelőtt is fennállt ez a veszély, tehát ez nem egy újkeletű probléma.

Hiányosságok a mobilizálás körül a pártok részérők

Mikóczy szerint leginkább a vegyes, szórvány területekre kell különösen odafigyelni, és jól kommunikálni, mivel ott hamarabb előfordulhat, hogy mondjuk egy szlovák kérdezőbiztosokat neveznek ki, akiknek már nem lesz érdeke, hogy a magyarok magyarnak vallják magukat. A többi vendég is hasonló nézetet képviselt. Ezen kívül a műsor során még szóba került, hogy az egyes pártok mennyire tudnak mobilizálni az adott területeken, hogy a népszámlálás kedvező eredményeket hozzon a magyarság megmaradása szempontjából, valamint, hogy a mediális csatornákon való megjelenése a jövő évi népszámlálásnak hogyan fog a gyakorlatban testet ölteni. Samu István a legvégén megköszönte a harsány beszélgetést, és biztosított arról mindenkit, hogy a népszámlással kapcsolatban a Privát Szoba, ahogyan csak tud, segít.

A műsor felvétele itt megtekinthető:

Varga Dávid