Privát Szoba: DAC, identitástudat, foci, Felvidék

Nyitókép: Privát Szoba (reprofoto)

A koronavírusos helyzet ellenére a Privát Szoba műsora megszakítás nélkül október első napján is egy szép csütörtök estét varázsolt a nézők számára. A régi kerékvágásból átmenetileg kiszakadva ismét a gútai Libresszó kávézóban zajlott a forgatás, és ismét új vendégekkel gazdagodott a Privát Szobába látogatóinak névsora.

Most ugyanis tiszteletét tette Bób János, Szímő polgármestere, valamint Marcinkó Adrián, marketing-szakember, vállalkozó, a műsorvezetői székben pedig Samu István, társadalomkutató-tanár foglalt helyet.

A témák e héten nem kötődtek kimondottan a politikához, sokkal inkább egy olyan laza egy órás beszélgetés jött létre, amely épp ugyanolyan jól passzol egy jó pofa hideg sör mellé, mint mondjuk egy első osztályú minőségi borhoz: DAC, identitástudat, foci, Felvidék.

   

A foci, mely összeköt

A párbeszéd elején a meghívottak azzal kapcsolatban cseréltek eszmét, hogy a többi sport közül vajon miért pont a foci lett az összekötő szál, amely a felvidéki magyarság identitástudatát a leginkább megjeleníti. Bób szerint ebben a kérdésben legjobb választ maga a DAC csapata ad, hiszen az itt élő magyarság már-már régi hagyományokat ápolva mindig is felnézet a dunaszerdahelyiekre, hiszen ez a csapat mindig is rendelkezett magyar játékosokkal, és az utóbbi években ehhez még hozzá jött az Ismerős Arcok: Nélküled slágerének minden meccsen történő közös eléneklése, amely kimondva- kimondatlanul kezd egyfajta himnusszá is válni a Felvidéken.

Marcinkó szintén a DAC-hoz való kötődést hozta fel válaszként, és hozzátette, hogy a kislánya osztályából már a fiú osztálytársak körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a sárga-kékek. Bób egy ereklyét is hozott magával, mégpedig egy régi képet, amelyet egy 5 éves fiú készített a nagyérdeműekről. Egyetértettek a vendégek abban is, hogy egy jó focicsapat megerősítése abban is segítségül lehet, hogy a külföldiek helyett – akárcsak az öregeknek – hazai példaképei legyenek a felvidéki jövő generációjának, illetve, hogy dunaszerdahelyi futballstadion összekötő kapocsként anyaországi és itteni szurkolók gyűjtőhelyévé válhasson.

A focival a felvidéki identitástudat is erősödik?

A következő témakör lényege az volt, hogy a DAC megerősödésével párhuzamosan vajon a felvidéki identitástudat megerősödése is tetten érhető-e. Marcinkó szerint a pozitív eredmények, jelen esetben sporteredmények, egy olyan hatást kölcsönöznek azok számára, akik már elindultak az asszimilálódás útján, amely talán arra ösztökéli a megtévedteket, hogy visszataláljanak a közösségéhez, hiszen míg a jó élmények vonzanak, a rosszak taszítanak.

Bób úgy vélekedett, hogy ha a felvidéki magyar érzi azt, hogy a pályán kő kemény, utolsó csepp vérig való küzdés folyik, akkor, ha véletlenül egy meccset el is veszt a csapat, már el kezd érlelődni a szurkolókban a gondolat, hogy ezekért a pillanatokért érdemes magyarnak vallani magunkat.

Magyar foci, Ferencváros, BL

A soron következő nagyobb téma a magyar focira tért ki, többek között a Ferencváros napok béli nagy sikerére. Marcinkó újból kitért arra, hogy a pozitív eredmények pozitív megerősítést adnak a szurkolóknak, hogy azok a mindennapokban is megfelelőképpen helyt tudjanak állni, Bób pedig kitért rá, hogy a magyar foci egyre jobbá válásával a klasszikus magyar csapatok is újra elkezdenek felértékelődni. Ezen kívül egyöntetűen egyetértettek abban is, hogy a jó sporteredmények hatására a gyerekek is elkezdhetnek a sportos életmód irányába haladni, mert előbb-utóbb a stadionépítés vagy bármilyen más, a sportba való befektetés megtérül.

A negyedik részben a Covid járvánnyal kapcsolatos, sportrendezvényeket érintő intézkedések megbeszélésre került sor. Marcinkó szerint ezzel a világméretű vírussal az a legnagyobb baj, hogy nincs példája például a múltból, és sajnos a sport sem képez kivételt a nem túl népszerű intézkedések alól. Bób megjegyezte, hogy bár a vírus tényleg nagyon veszélyes, de valamilyen szinten meg kell tanulnunk vele együtt élni, hiszen Szlovákiánál sokkal rosszabb helyzetben lévő országok is engedik a sport működtetését.

Foci a koronavírus-járvány idején

Előkerült még, hogy mi lesz a kemény megszorító intézkedések miatt azokkal a klubokkal, amelyek a nézőkből éltek, és lehet, hogy folyamatosan a megszűnés szélére sodródnak, vagy azokkal a sportolókkal, akik kemény munkát fektettek bele abba, hogy mondjuk az Olimpián minél jobb eredményekkel öregbítsék nemzetük hírnevét. Bób szerint a kormányoknak minél hamarabb egy kiutat kellene találniuk abból, hogy az emberek tudjanak mihez tartani.

Marcinkó elmondta, hogy a professzionális sportolók egy formához időzítenek, hogy mikor fogják a maximumot teljesíteni, és azt nem lehet csak úgy félretolni. A vendégek azt is elmondták, hogy a legnagyobb veszély a mai időkben maga a bizonytalanság, hogy senki sem tud pontosan előre tervezni, mert a szigorító intézkedések napról-napra váltják egymást.

A magyar szurkolók az egyik legjobbak

Végül felvetődött, hogy miért a magyar szurkolótábor a világon az egyik legjobb. Marcinkó rámutatott arra, hogy a magyarok ki voltak éhezve a sikerre, és a magyar mentalitás is egy jó korával rátesz a magyar szurkolásra. Bób a történelmi gyökereket hozta fel, hogy a magyar sportolók a 20-as, 30-as, illetve az 50-es években elért eredményei jócskán hozzátettek a szurkolás intenzívebbé válásához. A továbbiakban az egyéb nemzetek futballkultúrájának elemzésével zárult a beszélgetés.

Aki további részletekre, és izgalmakra kíváncsi, megtalálja az e heti adást az alábbi videón visszanézheti:

Varga Dávid