Privát Szoba: Egység vagy kétség? Solymos László (Most-Híd) inkább az utóbbit erősíti - Körkép.sk
Gedeon, Johanna
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
hirdetes_810x300

Privát Szoba: Egység vagy kétség? Solymos László (Most-Híd) inkább az utóbbit erősíti

2020. szept. 19. 10:16

Nyitókép: Privát Szoba Facebook oldala

 

E héten újra belecsaptak a felvidéki lecsóba a Privát Szoba stábjának tagjai, és a meghívott vendégekkel együtt ismét megpróbálták a közélet iránt érdeklődők kedvét feldobni. A mostani adás rendhagyónak számított a műsor történetében, hiszen egy másik helyszínről, a gútai Libresszó kávézóból nyílt adás formájában sugározódott, így néhány néhányaknak lehetősége nyílott arra, hogy nézőként élőben jelen legyenek, és betekintsenek a kulisszák mögé.

 

A jelenlévő vendégek között újoncként jelen volt:

Agócs Gergely (az Összefogás alelnöke-polgármester), és

Köpöncei Péter (MKP OT elnöke-polgármester), ismerős arcként pedig

 hirdetes_810x300  

Samu István (ÚEM elnök-társadalomkutató).

 

A műsorvezetői szerepkörben is egy új szereplő tűnt fel, méghozzá Balázs F. Attila (író-publicista). Ez alkalommal egy téma köré épült fel az egész beszélgetés: Egység vagy kétség?

 

Sólymos László visszautasította a meghívást

 

A beszélgetés elején kiderült, hogy a tervek szerint eredetileg egy negyedik valaki, és az asztaltársaságban foglalt volna helyet, mégpedig Sólymos László, a Híd elnöke. Felolvasásra került a levele, amely szerint azért nem kíván részt venni az adásban, mert szerinte a Privát Szoba valójában nem az aktuális, közéleti témákról, hanem egy politikai mozgalom elnökének az imázs építéséről szól, meghívásukat nem áll módomban elfogadni. Solymos úr ezzel visszautasította, hogy egy vágatlan-élő adásban a saját érveit ütköztesse a többiekével, és az ütközetből akár győztesen kerüljön ki.

 

 

Az egység lehetséges formája

 

A műsor további részében a vitapartnerek azzal kapcsolatosan fejthették ki érveiket, hogy milyen formán lehet megvalósítani az egységes pártot, amely reményt adhat a felvidéki magyarságnak. Először Agócs fogalmazott úgy, hogy minden közösségen belül jó a politikai sokszínűség, de ez a felvidéki közösségen belül egy óriási luxusnak számít, amit egyszerűen nem engedhető meg, és az Összefogás éppen azért jött létre, hogy hozzájáruljon a politikai pártok közötti árokásás befejezéséhez, és egy közös párt létrejöttéhez.

 

Utána következett Köpöncei, aki elmondta, hogy az augusztus 20-án, a három párt között papírra fektetett nyilatkozat aláírása is az egység fele mutat, és az óta is zajlanak a tárgyalások az egyes politikai képviselők között, a pártokon belüli kényesebb témák ellenére pedig létrejöhet az egység, és szerinte a történéseket megfelelőképpen kell a választók irányába lekommunikálni. Elhangzott: Az egység nem zár ki senkit. Harmadikként Samu kapott szót, aki többek között örömének adott hangot a vendégek kapcsán, hiszen elmondása szerint a valamikor nagy MKP-ban velük mindig megtalálta a közös hangot. Mint elmondta, szerinte már nem kérdés, hogy szükség van az egységre, és a felvidéki magyarság megérdemli, hogy egy olyan politikai képviselete legyen, amely az ő érdekeiért harcol, és véleménye szerint, amelyet ő hiányol az új konstellációból az maga az ujjászerveződés, és az önreflexió, ami nélkül nem fog menni a dolog.

 

Lesz társadalmi szintű összefogás is?

 

A vita második részében a jelenlévő politikusok azzal kapcsolatban fejtették ki véleményüket, hogy támogatják e azt, hogy nem csak politikai, hanem társadalmi síkon is erőt kellene kifejteni. Köpöncei úgy vélekedett, hogy fontos lenne, hogy a politikusok a politikával foglalkozzanak, de kérdéses, hogy a jövő mit fog hozni, mert nem biztos, hogy amilyen elképzelés az egyik oldalon elfogadható, annak nem biztos, hogy a másik partnernél lesz foganatja.

 

A képen a következők lehetnek: 8 ember, álló emberek
Az Új Egység Mozgalom tagjai. Kép: ÚEM

 

Agócs szerint teret kell biztosítani másoknak is, de a választásokon pártok indulnak el. Szerinte óriási eredményeket lehetne elérni egységes kiállással. Samu úgy vélekedett, hogy a probléma már jóval korábban elkezdődött, és az emberek kiábrándultsága és eltávolodása a felvidéki politikától nem most kezdődött el. Ezen kívül pedig – szerinte – rá kellene fókuszálni a felvidéki magyarságra, és egységesen kiállni azok mellett bizonyos elhatározások mellett, például a magyar nyelv hivatalossá tételéért.

 

Marad az eddigi passzivitás?

 

A következő részben a kérdés arra irányult, hogy a jövőben az esetlegesen létrejövő új párt továbbra passzív hozzáállást fejtene ki a felvidéki magyarság legégetőbb kérdései iránt, vagy ezen a területen változás történne. Ismét Köpöncei ragadta először magához a szót, aki szerint a jelenlegi tárgyalások is ezekkel a problémás kérdésekkel foglalkoznak.

 

A tárgyalásokról pedig nem azért nem tud a közvélemény, mert valamilyen komoly titkokról van szó, hanem mert jelen pillanatban folynak az egyeztetések arról, hogy mikben tudna a hármas csoport egységes álláspontot képviselni, és majd lesz egy nagy sajtótájékoztató, ahová bárki eljöhet, és bármivel kapcsolatban kérdezhet.

 

Agócs emlékeztetett a közösen kialakított szakcsoportok megalakítására, amelyekben pont a legkényesebb ügyek lesznek orvosolva, példának okáért többek között az önkormányzatiság kérdését hozta fel. Samu szerint a felvidéki magyarság a végénél jár, és minden létező alkalmat ki kell használni. Ugyanakkor azzal kapcsolatban aggályának adott hangot, hogy az autonómia és más kérdésekben hogy fognak a felek dűlőre jutni, amikor egy másik partner egyértelműen kijelenti, hogy azt nem támogatja.

 

Magyarországi támogatások és a pártok szerepe

 

Az utolsó részben arról volt szó, hogy a megjelentek szerint hogyan lehetne tisztességesebbé, átláthatóbbá tenni a magyarországi állami támogatásokat, amelyek a Felvidékre jönnek. Köpöncei egy régi gondolatát vetette fel, amely szerint egy független alapítvány hirdesse meg a pályázatokat. Ő annak örülne a legjobban, ha egy független testület, független emberekből döntene ezekről a pénzekről. Agócs is úgy vélekedett, hogy függetlennek kell lennie az ilyen jellegű támogatások elosztásának, nem szabad párt szemüvegen keresztül szemlélni ezeket.

 

Samu azt fűzte hozzá, hogy nem is azzal van a legnagyobb probléma, ha egy párt beleszól az elosztási rendszerbe, hanem azzal, ha beindul a klientelizmus. Így az elbírálásnál elsősorban nem azt kell nézni, hogy mi a neve a pályázónak, hanem, hogy milyen eredményeket tud felmutatni.

 

Aki a vita további részleteire kíváncsi, az aktuális rész Youtube videóját a következő linken keresztül megtekintheti:

 

 

Varga Dávid

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2020. szept. 20. 15:59

Bugar rault Solymos pizsamajara.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket