Privát Szoba: Összefogdosás vagy egység? Gyengeség vagy hangunk hallatása a térben? – Szeptember 1. Beneš dekrétumok

Privát Szoba – 2020. szeptember 10.

Vendégek:

Balódi László /MOST-HÍD/ – polgármester, ex-parlamenti képviselő
Szalonnás Alexander – független önkormányzati képviselő, civil aktivista
Mgr. Ing. LL M Fiala-Bútora János, jogász, Harvard Egyetem jogi doktorandusza

Téma:

Nyári uborkaszezon elemzése: összefogdosás vagy egység?
Gyengeség vagy hangunk hallatása a térben? – Szeptember 1. Beneš dekrétumok

   

 

Műsorvezető, szerkesztő: Samu István társadalomkutató

Összefoglaló:

A tegnapi nap során lezajlott a Privát Szoba 2. évadának 2. adása. Ezen a héten két témakörben folytattak vitát a stúdióban helyet foglaló vendégek, mégpedig a felvidéki magyar politika nyári uborkaszezonját és a politikai életet általában vették górcső alá, valamint a Beneš-dekrétumok témája is a diskurzus tárgyát képezte. E héten a Privát Szoba meghívottjainak sorát gazdagította: Balódi László polgármester-volt parlamenti képviselő (Most-Híd), Szalonnás Alexander független önkormányzati képviselő-civil aktivista, Fiala-Butora János jogász. A műsorvezető-szerkesztői feladatot Samu István tanár-társadalomkutató látta el.

A beszélgetés elején a jelenlévők kifejtették véleményüket az uborkaszezon kapcsán, hogy vajon a folyamatos egyeztetések és az „összefogdosás” hangoztatása után valóban megérett-e az idő arra, hogy az egység létrejöhessen. Balódi mondandójában kifejtette, hogy a parlamenti választások során a felvidéki pártok, mozgalmak, szervezetek közös meg nem egyezése vezetett oda, hogy az itt élő magyarság egy hatalmas pofonba szaladt bele. Hozzátette, hogy ha az elkövetkező időszakban nem fog megszületni a kompromisszum, akkor az utolsó lehetőség is oda lesz, hogy a felvidéki magyar érdekképviselet bekerüljön a törvényhozásba, és azon keresztül a kormány tagjává válhasson. Szalonnás szerint sok minden közrejátszott abban, hogy ilyen negatív helyzet alakult ki, és mindkét nagy fél – MKP és Most-Híd – is hibákat követett el.

Elmondása szerint elszalasztott 30 év van a felvidéki magyar közösség háta mögött, amelyben nem kerültek megfelelőképpen kiaknázásra a kínálkozó alkalmak.  Fiala-Butora elmondta, hogy véleménye szerint sok hibát is elkövettek az eddigi politikus generációk tagjai, ugyanakkor sokszor magának a felvidéki választónak is irreális elvárása volt az őket képviselők irányába olyan problémák esetében is, amelyek több évtized alatt sem orvosolhatóak. Ezen kívül ebben a témakörben a jelenlévők vitatkoztak többek között a politikai elit hitelességvesztésének okairól, a közéletben jelen lévő fiatalok képzésének elhanyagolásáról és háttérbe szorításáról, a ki nem beszélt problémák megoldásainak lehetőségéről.

A második témakörben egy kényes ügynek a megbeszélésére helyeződött a fő hangsúly, a Beneš-dekrétumok megbeszélésére. Fiala-Butora úgy fogalmazott, hogy a társnemzeti státusz kivívása lehetne az, ami jogi értelemben tisztázhatná ezt a problémát, hiszen a társnemzeti státusz meglétekor már elképzelhető, hogy a szlovák társadalom részéről sem ütközne akkora akadályba a dekrétumok végérvényes eltörlése. Ezen kívül szerinte ez egy olyan kérdés, amelyre jogászok szakmai csapatának kellene erőteljesen ráülni, nem pedig az egyes politikai szereplőknek. Utána Balódi tette hozzá, hogy ez olyan komplex kérdéskör, amelyet ha rávetítenénk egy festői színes palettára, akkor nagyon színes lenne, hiszen mind erkölcsi, mind bűntudati, mind jogi szempontokból is meg lehet közelíteni, és nem szabad ezt a témát elásni, hanem törekedni kell arra, hogy mindig a felszínen maradjon, és elsősorban szakmai munkacsoportokat kell felállítani.

Szalonnás az Új Egység mozgalom által, szeptember 1-i dátummal megszervezett tiltakozó nagygyűlésre is kitért, amelyet jónak értékelt, mivel ha már nincs a parlamentben magyar párt, ily módon talán jobban fel lehet hívni a média és a közvélemény figyelmét. Valamint Szalonnás szerint szükséges az is, hogy a szlovák társadalom, főként a jövő nemzedék tagjainak a magyarokkal kapcsolatos történelmi ismeretei csiszolásra kerüljenek, talán így meg lehet akadályozni a soviniszta attitűdöt.

A műsor vége felé még szóba került az is, hogy a felvidéki magyarság bizonyos kérdéseiben az itt élő magyar fejében is változtatás szükségeltetik, és az itt élő magyarok többsége olyan témákra, mint a dekrétumok megszüntetése, a társnemzeti státusz megléte, az autonómia kivívására ne egy szélsőségesek által meglovagolt, ördögtől való dolgokra tekintsen, hanem reális célokként, amelyek a szabadság jegyében minden embernek járnak. Aki további részletekre kíváncsi, az a Privát Szoba Youtube csatornájára feltöltött videójának linkjén keresztül megtekintheti az egész adást teljes terjedelmében:

A műsor felvétele megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=1gkiD1_Kd0w

Varga Dávid (Új Egység mozgalom)