Robert Anderson: 4000, pár tucat jenki ellen kilőtt gránát polgárháborúba taszította Amerikát

Nyitókép: A Sumter-erőd belső udvara az északiak fegyverletételét követően – wikipedia

85 katonája élén Robert Anderson, az Unió őrnagya azt a feladatot kapta 1861 áprilisában, hogy tartson ki a Charleston városa előtti Sumter-erődben a déliek túlereje ellenére. Egy valami világos volt számára: aki az első lövést leadja, kirobbantja a polgárháborút az Amerikai Egyesült Államokban. Végül a déliek nem bírták ki a nyomást.

Robert Anderson őrnagy (1805-1871) vállán súlyosan nehezedett a felelősség terhe. Nyisson tüzet 85 katonájával a Charleston (Dél-Karolina) előtt elterülő Sumter-erődből és engedje szabadjára a nagy háború fúriáját vagy várja meg az erősítést – sőt, még jobb ha – a parancsot az erőd kiürítésére? Anderson megőrizte hidegvérét, így épp a déli államok lettek azok, akik 1861. április 12-én ágyúlövéseikkel megkezdték az amerikai polgárháborút [1861-1865].

Anderson a West-Point Katonai Akadémia azon végzősei közé tartozott, akik habár a déli államok valamelyikében születtek, ráadásul még rabszolgatartók is voltak, a háború kitörésekor […] az Unió zászlajára tették fel az esküt. Dél-Karolina 1860 decemberében kivált az Unióból, ezzel megnyílt az út a Konföderált Államok létrejötte előtt. Míg [Anderson] Dél-Karolina polgárai szemében egy árulónak számított, északon viszont a legelső háborús hősök egyikévé lépett elő.

   

Azonban Anderson-nak épp ez nem állt szándékában. […] Nem akarta, hogy a Sumter-erőd legyen az égő kanóc, ami a puskaporos hordót lángba borítja. […] Az erőd lezárta Charleston kikötőjét. De sem a csekély számú helyőrség, sem a lőszer vagy a készletek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy egy hosszabb ostromnak ellenálljon. Mindezek ellenére legalább sikernek könyvelhette el, hogy Dél-Karolina 1860 decemberi kiválásakor embereivel a gyenge Moultrie-erődből észrevétlenül a Sumter-be húzódott vissza.

Ezt követően Anderson és emberei kártyalappá lettek a politika pókerében. A leköszönő elnök, a pennsylvania-i demokrata James Buchanan, mindent megtett azért, hogy ne úgy vonuljon be a történelembe, aki hivatalból való távozásakor még egy háborút robbant ki. Hogy a délieket ne ingerelje, megtiltotta az erősítés küldését a Sumter-erődbe. Kezdetben egyébként maga az új republikánus elnök, Abraham Lincoln […] sem akart a háborús uszító képében tetszelegni és a kormány többségi véleményével egyetértésben az erőd kiürítését szorgalmazta. […]

Ez a lépés mindazonáltal alaposan feldühítette Lincoln északi szavazóit. Olyannyira, hogy az emberek morogni kezdték:

„Országunk címermadara [egy fehérfejű rétisas, meg.] már nem egyéb mint egy ijedt tyúk”

Erre Lincoln rábólintott, hogy Anderson megsegítésére egy utánpótlást – de nem fegyvereket – szállító hajókonvojt küldjenek. Ha a déliek átengedik a szállítmányt, akkor az békét jelent – amennyiben nem, az háborút.

A Konföderáció ezzel kényszerlépésbe került. A kiválás hívei már így is egy elszánt akciót követeltek, főleg, hogy két fontos rabszolgatartó állam – Virginia és Észak-Karolina – még nem döntöttek a Konföderált Államokba való belépésükről. A déli elnök, Jefferson Davis, a háborús megoldást szorgalmazta és megparancsolta Pierre Beauregard tábornoknak, hogy még azelőtt kezdje meg a Sumter-erőd lövetését, hogy az északiak utánpótlást szállító flottája megérkezne. 33 óra és 4 000 kilőtt gránát után Anderson letette a fegyvert és katonáival hadifogságba vonult […].

Az események igazi győztesét valójában Abraham Lincoln-nak hívták. Északon az emberek bosszúért kiáltottak és tömegesen jelentkeztek a hadsereg toborzóirodáiba. A kormányzók egymást túllicitálva jelentették be a 75 000-es keretet számláló behívókvótát. A washington-i kormány tervei szerint ennyi emberrel már leverhető volt a déli „lázadás”. A háború 1865-ös befejezéséig ez a szám több mint kétmillióra növekedett.

Ami Anderson-t illeti, őt hamarosan kiváltották a fogságból és tábornokká lépett elő. Észak győzelme után visszatért a Sumter-erődbe, ahol ugyanazt a zászlót húzatta fel, amit négy évvel korábban sikeresen vitt magával a fogságba az erőd eleste után.

welt.de/4000 Granaten gegen ein paar Dutzend Yankees

Fordította: Orbán Gábor, MA