Szarka László: A magyarok és a szlovákok két különálló történetként tekintenek a Beneš-dekrétumokra, ami probléma - Körkép.sk
Gedeon, Johanna
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
hirdetes_810x300

Szarka László: A magyarok és a szlovákok két különálló történetként tekintenek a Beneš-dekrétumokra, ami probléma

2020. jún. 01. 02:30

Szarka László történész Krekovič Beck Tíme kérdéseire válaszolva az interjúban elmondja:

 

  • hogyan tegyük túl magunkat a Beneš-dekrétumok örökségén,
  • mi történt a háború után a felvidéki magyarokkal Szlovákiában
  • kártalanították-e a kitelepítések, erőszak és vagyonelkobzások károsultjait, áldozatait
  • miért nem beszélnek Szlovákiábana a magyarok háború utáni viszontagságairól

 

A strasbourgi bíróság legutóbbi Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntéséről, és hogy miért nincs rendezve még mindig ez a kérdés magyar szempontból.

 

Legalább három oka van ennek. Szlovákia és Magyarország között nem zárult még le ez a téma a legmagasabb szinten úgy, mint Csehország és Németország, vagy Németország és Lengyelország között. Szlovákia és Magyarország tekintetében a megoldásra még várni kell. A katolikus és evangélikus püspöki kar szlovák és magyar oldalon már kölcsönösen bocsánatot kért egymástól. František Tondra püspök és Erdő Péter bíboros közös nyilatkozatában 2006-ban ez a kulcsmondat ismétlődik: „Megbocsájtunk, és megbocsájtást kérünk.”

 hirdetes_810x300  

 

És a politikusok?

 

A politikai bocsánatkérés össztársadalmi szinten az egyik, de lehet hogy mindkét félnek egyszerűen nem áll érdekében. Eközben több magyarországi és külföldi magyar civil szervezet fáradhatatlanul küzd azért, hogy a kölcsönös sérelmek függetlenül a nemzetiségtől kártalanítva legyenek a konkrét személyek esetében, de a politikusok ezt kockázatos precedensnek tartják.

 

(…)

 

Voltak olyan Beneš-dekrétumok miatti károsultak, akiket kártalanítottak?

 

Csehszlovákia napjainkig hivatalosan nem tartozik semmivel azon magyarok sérelmeiért, akiket kitelepítettek Magyarországra, vagy itt maradtak.

 

Mert 1948. július 25-én a Csorba-tói Egyezményben nullszaldós egyezséget kötöttek.  Annak mellékletében mindkét kormány megerősítette, hogy „lemond a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, magánszemélyek jogairól, követeléseiről, igényeiről.“

 

Ezért például azon magyaroknak, akiket kitelepítettek Szlovákiából Magyarországra, és ott kisebb vagyont kaptak, mint amit itt hagytak, a mai napig tartozik a magyar állam azzal, hogy kártalanítsa őket a különbözet miatt. És gyakran aránylag komoly összegekről volt szó. A magyar kormány a mai napig nem volt képes ezt az alkotmányos kötelességét rendezni.

 

A szlovák fél sem adta vissza a magyar nemzetiségű állampolgárainak azt a vagyont, melyet akkor koboztak el tőlük, amikor a Kassai Kormányprogram szellemében előkészítették a magyar kisebbség Csehszlovákiából való végérvényes eltüntetését.

 

Ezek az emberek ma már nem élnek. Azóta generációra öröklődő problémáról beszélünk?

 

Igen. Legutóbb, amikor történészekként mi is javaslatokat tehettünk, arról beszéltünk, hogy egyfajta életjáradék formájában lehetne megoldani a kártérítést, mely azok leszármazottainak is járna, akiket kitelepítettek és elkobozták a vagyonukat. Ennek összege fokozatosan csökkenne generációról generációra. De javaslatunk nem talált támogatásra. (…)

 

A Beneš-dekrétumok Szlovákiában, de Magyarországon is afféle általános, kiüresedett, megfoghatatlan titokként jelennek meg a közbeszédben, vagy mint régi fogalom a történelmi jogban.(…)

 

Tudatosítják a szlovákok, hogy bár azt hiszik, hogy az egész viszonylag rendben volt, a háború utáni időkben ezek a törvények egyszerű emberek, családok ezreit károsították meg, többüket drámai módon?

 

Nem. Azért nem, mert ez egyoldalú titok a közös történelmünkben. Ez a titok tökéletesen elfedve száll át generációról generációra. (…)

 

Azt gondolom, hogy az is probléma, hogy két különálló történetként tekintünk rá. (…) Szlovák oldalon Štefan Šutaj történész kollégám hét remek könyvet írt erről, de mégis hiányzik az, hogy ezekre a történésekre, mint közös múlt tekintsünk. 75 év telik el azóta, de a reményét sem látom annak, hogy végre megszülessen ez a közös történet. (…)

 

Ön szerint fel kell dolgozni és ennyi elég? Az emberek, akik igazságtalanságnak tartják, tanuljanak meg együtt élni vele?

 

Amit le lehet zárni, azt le kell. Amit kártalanítani lehet, azt kártalanítani kell. Mint például a Csehországba kitelepített magyarok esetében, akiknek bizonyos idő után megengedték a hazatérést. Csehországban néhány száz magyar család maradt. Minden negyedik család a hazatérését követően idegeneket talált a saját házában.. (…)

 

Az oktatás terén tehát gondok vannak, amit oldani kellene.

 

Igen. Az oktatás, csakúgy, mint a történelemtudomány a politikai emlékezetnek van kitéve. Az egyik és a másik ország is más-más történelmet akar, ráadásul az összes politikai garnitúra is szívesen írna sajátot.  (…) Hasonló a helyzet az oktatásügyben is. Egyre gyakrabban látjuk, hogy míg valamikor a tanárok és mi, történészek írtuk a tankönyveket, ma már állami intézmények felügyelik. Igaz, reménykedhetünk abban, hogy végső soron úgyis minden a tanártól függ. De nem kis problémát jelent, hogy vajon van-e elég motivációja a tanárnak, hogy egy életen át képezze magát. (…)

 

Mivel magyarázza a két ország közti viszony javulását?

 

Szlovákiában már nincs olyan jellegzetes magyarellenes hangulat, mint volt a 90-es években. Mai kontextusban talán kontroverznek tűnhet, de ezt Bugárnak és Csákynak köszönhetjük, akik a kölcsönös viszony javításán dolgoztak. Mi tudatosítottuk, hogy nem a történészek fogják javítani a politikai kapcsolatokat, hanem főleg a politikusok és a média. Leginkább akkor, ha nem akar mindegyik kormány saját történelmet írni magának.

 

Ezek a politikusok és szlovák partneriek fontos szerepet játszottak abban, hogy a többség megértette, hogy a magyarok felelősségteljes állampolgárai ennek az országnak. Nagyon remélem, hogy napjainkban Filip Mónika, Grendel Gábor és a magyar politikusok új generációja átveszi ezt a feladatot és partnerekre talál.

(…)

 

DenníkN (Tímea Krekovič Beck)Szarka László interjú

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!

Szóljon hozzá!

Kövessen minket