Szili Katalin: Rajtunk múlik, hogy a külhoni magyarság együvé tartozását generációkon átívelő folyamatként építjük - Körkép.sk
Auguszta
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
hirdetes_810x300

Szili Katalin: Rajtunk múlik, hogy a külhoni magyarság együvé tartozását generációkon átívelő folyamatként építjük

2023. jan. 08. 10:37

Nyitókép: Balázs Attila/MTI/MTVA

 

Nemzetpolitikai, nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben nincs egyhelyben állás. Elég csak a szomszédos országok legutóbbi népszámlálási eredményeire tekintenünk, hány honfitársunk vált láthatatlanná a nemzeti statisztikai hivatalok adataiban. Azonnal érezni kezdjük az eltelt idő súlyát. Pontosan ezért meggyőződésem, hogy a magyar nemzeti összefogás és egymás támogatása az egyetlen járható útja annak, hogy meglévő jogainkkal maximálisan élhessünk és előre léphessük, annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek saját akaratuk szerint, új jogi, igazgatási kereteket teremthessenek saját szülőföldjükön.

 

Három évtizedes távlatban tekintve, a külhoni magyar autonómia témájához kapcsolódóan néhány gondolat erejéig megállunk ma, egymás mellé helyezve a két legnagyobb Kárpát-medencei külhoni magyar közösség egy-egy eseményét és dokumentumát, figyelemmel a január 8-i dátumra.

 

Egyrészt ma ötéves az a hárompárti megállapodás, amelyet az erdélyi magyar politikai érdekképviseleti szervezetek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és az azóta Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesült, Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt elnökei írtak alá az autonómia-koncepciók összehangolásáról. Arról, hogy egy hagyományosan összetett, interetnikus közegben komplex megoldásokra van szükség, legyen szó Székelyföld történelmi határai szerinti területi önigazgatásról, Partium kétnyelvű-közigazgatási jogállásáról, vagy a szórványvidékek kulturális jogairól, önazonosságának megőrzéséről. A dokumentum része az elmúlt évek sikeres politikai érdekképviseletének. Az RMDSZ-nek és a hárompárti megállapodásnak is köszönhetően egységesen szerepelnek a magyar pártok a többségi parlamentben, erősítve a romániai magyarság láthatóságát, egységes közösségként való megjelenítését.

 hirdetes_810x300  

 

Másrészt, éppen ma huszonkilenc éve annak a komáromi nagygyűlésnek, amelyen több, mint 3000 polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő vett részt és állt hihetetlenül közel a felvidéki magyarság saját önigazgatásának megvalósításához. A nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás a magyarság politikai jellemvonásait, önkormányzati jogokra formált, és közigazgatási, területi átszervezési igényét, a kívánt alkotmányos jogállását foglalta össze.

 

A közelmúltban elhunyt Duray Miklós előtt is fejet hajtva, aki a nagygyűlés egyik központi alakja volt, úgy fogalmazott, hogy „Az állásfoglalásnak egyik leglényegesebb része a közösségi státusz követelése annak kapcsán, hogy a szlovákiai magyarok magukat ezentúl nem kisebbségként határozzák meg, hanem nemzeti közösségként. Az állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a magyaroknak joguk van mind az önmeghatározásra, mind az adott államkeretek közötti önrendelkezésre, amely ugyancsak a szubszidiaritás elvének a megvalósítását jelenti.”

 

Ezen felemelő január 8-i pillanatok már a történelem részét képezik. Azonban a leírt alapelvek, állásfoglalások, nyilatkozatok évtizedekkel később is közös örökségünk és új erőt adnak. Rajtunk múlik, hogy cselekedeteinket ezekhez igazítjuk, tesszük tovább a dolgunk és a külhoni magyarság együvé tartozását, közösségi törekvéseit, nemzetpolitikánkat generációkon átívelő folyamatként építjük.

 

Idézet: Duray Miklós (Pozsony): A komáromi nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás rövid elemzése. Pro Minoritate. 1994. 2. szám. 4-6.

 

Miniszterelnökség, Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet/sajtóhír

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Petike
2023. jan. 08. 20:45

tisztelt Katalin asszony engemet nagyon elszomorított az hogy a romániai népszámlálás alapján 10 év alatt az erdélyi magyarság száma rohamosan csaknem 200 000el csokkent a 2012es 1 millio 230 ezerrol a mai 1 millio 50 ezerre.Ez egy nagy esés igen nálunk Szlovákiában is a felvidéki magyarság száma csokkent 456 ezerrol 10 év alatt a mai 420 ezerre ami engemet is nagyon bánt.Sajnos az asszimilácio eroteljesen duborog szulovárosomban Ipolyságon is egyre csokken a magyarság aránya igaz még mindig 58 százalék de volt ez 20 évvel ezelott 66 is.Sajnos a járási székhelyu Léván a magyarság aránya nem éri el a 10 százalékot sem az uzletekben ott még 40 évvel ezelott lehetett magyarul beszélni ma ez lehetetlen.Nem beszélve a korházrol vagy a hivatalokrol .Biztosithatom Ont arrol hogy én míg élek magyarnak megmaradok számomra a magyar csajok a legszebbek a világon naponta nézem a Magyar Sláger TVt és megállapíthatom hogy olyan magyar énekesnoktol mint Varga Kinga mellesleg a legkedvencebb énekesnom Danko Szilvi Annamary vagy Mohácsi Brigi NINCSENEK szebbek.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket