Tőkés László: Az RMDSZ felelőssége, hogy eddig nem jöhetett létre az erdélyi magyar egység

Nyitókép: Archív

Szemmel láthatóan az egymással koalícióra lépő és fúzióra törekvő Erdélyi Magyar Néppárt és Magyar Polgári Párt a létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség keretében, valamint az RMDSZ iránti viszonyában egy új erdélyi magyar egység létrehozásán fáradozik. Ugyanezt támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Kárpát-medencei szinten pedig ezt munkálja a határon túli magyar közösségek mindegyikéért felelősséget vállaló magyar kormány.

Hogy ez ideig nem igazán jöhetett létre a kívánatos új magyar egység, ezért elsősorban az RMDSZ hordozza a felelősséget. Nyilvánvaló, hogy – példának okáért – a tavalyi európai parlamenti választásokon nagy valószínűséggel három képviselőt is bejuttathattunk volna az unió törvényhozásába, hogyha önök nem zárkóznak el az egységes fellépéstől. Mivel elzárkóztak, hát meg kellett elégedniük a két befutó hellyel. Ez azonban már a múlté.

Most, a romániai parlamenti választások küszöbén újabb lehetőség nyílik a – plurális – egység megteremtésére, bukaresti képviseletünk erősítésére. Azzal az indítvánnyal fordulok Önökhöz, hogy a továbbiakban ne legyünk szűkkeblűek, hanem akár a pozitív megkülönböztetés alkalmazásával is biztosítsanak három bejutó helyet az EMNP és az MPP alkotta EMSZ jelöltjeinek. Ezt követeli meg az erdélyi magyar közösség érdeke. Ebben az esetben a magyar nemzetpolitikát sem hoznánk abba a kényszerhelyzetbe, hogy egypárti kizárólagossággal csak az RMDSZ-nek kampányoljon.

   

Második javaslatom az RMDSZ jelöltjeinek a kiválasztására vonatkozik. Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa maga is azon a véleményen van, hogy a parlamenti választáson sokkal többet nyomna a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választásokon, ami a szavazásra jogosultak részvételi hajlandóságára is hatással lehetne.

„A magyar közösség számára az lenne a legelőnyösebb megállapodás, ha lehető legfeddhetetlenebb, legaktívabb jelöltek kerülnének fel a listára, és a politikai alkuk, a személyes hiúságok nem írnák felül a közösségi érdekeket”

– mondja a jeles politikai elemző.

A mondottak összefüggésében tisztelettel teszem kifogás tárgyává némely jelöltek személyét, azokét, akik nyilvánvaló módon nem felelnek meg az előbbi követelményeknek. Noha ez kimondottan elvi kérdés, mindazáltal a bihari jelöltek esetét hozom fel példának. A Bihar megyei lista befutó helyein szereplő szenátor- és képviselőjelöltek kétségkívül leszerepeltek az önkormányzati választásokon, minden idők leggyengébb eredményeit produkálva a szeptemberben lezajlott megmérettetésen.

Parlamenti jelölésük borítékolható módon hasonló kudarcot fog eredményezni, ami – egészében véve – az ötszázalékos országos parlamenti küszöb elérését is veszélyezteti. Az illető jelölteknek nemcsak a „feddhetetlensége” kérdőjelezhető meg, hanem a bihari-nagyváradi „politikai alkuk, személyes hiúságok” árnyéka is rávetül személyükre.

Derzsi Ákos visszalépő szenátorjelölt maga mutatott rá, hogy a 39 ezer váradi magyar választópolgárból csupán 7800-an szavaztak a sovány RMDSZ-es helyi képviselőlistára. Félős és valószínű, hogy ez az eset a közelgő parlamenti választáson is meg fog ismétlődni. Ennek ismeretében milyen lelkiismerettel nógathatjuk választópolgárainkat arra, hogy szavazzanak az RMDSZ-re?

Mindent egybevetve tisztelettel indítványozom, a SZÁT még a leadási határidő letelte előtt vizsgálja felül a jelöltek listáját, és a magyar egység, valamint a célirányosság szellemében véglegesítse azt. Semmilyen pártérdek vagy önös meggondolás alapján sem érdemes kockáztatni, hogy az erdélyi magyar választópolgárok nagy számban távol maradjanak a választásoktól, vagy – jobb híján – éppenséggel román versenypártok jelöltjeire szavazzanak.

Kérem, még idejében tegyék megfontolás tárgyává megalapozott javaslataimat – tisztelettel, erdélyi magyarságunk iránti féltő szeretettel:

Nagyvárad, 2020. október 16.

Tőkés László

az EMNT elnöke