ÚEM: Megalakult mozgalmunk közlekedésügyi és vidékfejlesztési munkacsoportja

Nyitókép forrása: hnonline.sk

Mozgalmunk egy újabb munkacsoporttal bővült, mégpedig az ÚEM közlekedésügyi és vidékfejlesztési munkacsoportjával. A megalakulás legfőbb apropója az volt, hogy a megnevezésben szereplő területekkel kapcsolatos kérdésekben szakmai egyeztetést folytassanak az adott területeken jártas szakemberek, és a gyakorlatban kivitelezhető megoldási javaslatokkal álljanak elő, amelyek aztán megkönnyítik az egyes régiókban élő lakosok mindennapjait.

2020.10.24-én lezajlott munkacsoportunk első megbeszélése online videokonferencia formájában. A szakmai megbeszélés során 3 vasúti közlekedéssel kapcsolatos téma került terítékre (alább olvashatóak a konkrét témák, és az ahhoz, a munkacsoportunk által javasolt megoldások):

1. A ZSSK Cargo Slovakia keleti szárnyát, illetve a tiszacsernyői rakodóállomást érintő leépítések

Ennél a résznél a megoldási javaslatok azon okból kifolyólag születtek meg, hogy az állami vállalat 500 ember tömeges elbocsátását tervezi (főként magyar nemzetiségűek vannak az elbocsátási listán), és a dél-nyugati régiókba történő átszervezés lehetősége van felkínálva:

   

• Fel kellene keresni az átszervezésben/elbocsátásokban érintett embereket és az ő érdekképviseletüket, illetve jogi segítséget kéne nyújtanunk nekik, hogy igazságos elbírálást kapjanak, ahogy azt a vállalat beharangozta a hírekben, továbbá fontos szempont, hogy ne történjenek semmilyen nemű visszaélések, meghurcolások stb.
• Akik az átszervezési folyamatot választanák (valószínűleg átköltözésről is szó lenne, mert nincs más munkalehetősége keleten) azoknak segítséget, illetve tanácsot kell adni, hogy mely falvakba menjenek lakni és honnan járjanak a vállalat nyugati központjaiba dolgozni a magyarlakta területekről.
• Mivel drága a lakásvásárlás és a bérlés a Dunaszerdahelyi-Komáromi-Galántai-Vágsellyei-Érsekújvári járásokban (ha összehasonlítjuk egy keleti ingatlan eladási/bérleti és egy nyugati vétel/bérlési árát), ahol az üres pozíciókat betölthetnék az elbocsátottak (munkaerőhiány van nyugaton), így a polgármesterekkel egyeztetve kaphatnának magyarlakta falukban bérlakást (pl. Nemeshódosban). Ez által magyar környezetben folytathatnák az életüket és a fogadóközségek etnikai aránya sem változna meg nagymértékben, mivel keleti magyar ajkú vasutasokról lenne szó.
• A jogi tanácsadás lehetőségét szolidaritásból felkínálnánk szlovák ajkú lakosok számára is, ugyanis társnemzet vagyunk és így is példát mutathatnánk toleranciából.
• A keleti munka elvégzését az ÚEM keleti szárnyából való társunk vállalhatná magára a logisztika és a helyismeret, valamint a kapcsolatok szempontja végett (javasolt személy: Sohajda Péter).
• A jövőre való tekintettel fontos tudatosítani, hogy a Kassa-Tiszacsernyő vonalon is (kb. 3 év múlva) egy vasúti modernizáció lesz esedékes. Valószínűleg lesznek majd további vasutas leépítések, – főleg az automatizáció miatt – és erre fel kell készülni, ugyanis nagy valószínűség szerint mindez a magyar ajkú lakosság tagjait is fogja érinteni.

2. A Pozsony-Komárom-Dunaszerdahely vonal

Ennél a résznél a megoldási javaslatok azon okból kifolyólag születtek meg, mivel ez az egyik leggyorsabban fejlődő szakasz Szlovákiában, de ennek ellenére a vonal technikai és kapacitásbéli szempontból nagyon elavult, és egyre több problémát okoz a főként pozsonyi munkahelyre, iskolába stb. történő utazás:

• Az összes Pozsony-Dunaszerdahely vonalon lévő megállót be kell soroltatni (amelyek még kivételt képeznek, azaz minden Úszor és Dunaszerdahely, Dunaszerdahelyt is beleértve,) a „Pozsonyi integrált közlekedési rendszerbe“ való besorolásba (mivel jelenleg csak a Pozsony és Úszor közötti falvak tartoznak bele).
• A lobbi az érintett falvak polgármestereivel, SAD DS-el, illetve Nagyszombat és Pozsony megye/város (Pozsonypüspöki polgármestere is magyar, sokat segíthet) képviselőivel karöltve mehetne végbe. Szerintünk ez Pozsony érdeke is lenne, mivel az egyik legfontosabb probléma így megoldódna: több autó és autóbusz alól mentesülnének a beérkező utak.
• Kitérők (minden jelenlegi megállónál) és biztosító berendezések kiépítése (a „kis falukat“ is beleértve, mint pl. Kispaka).
• Kevesebb várakozás, míg elmegy a szembejövő vonat.
• Európai Uniós pénzalapokból lehet pályázni a vonatvállalatnak.
• Hosszabb és magasabb peronok kiépítése, hogy hosszabb szerelvényeket is tudjanak fogadni az egyes megállók, továbbá a mozgássérültek/tolószékesek is fel tudjanak szállni minden megállónál.
• Európai Uniós pénzalapokból pályázhat a vonatvállalat az esélyegyenlőség jogcímen.
• „Kétvágányosítás”
• Ismét Európai Uniós pénzalapokból lehetne pályázni a tömegközlekedés fejlesztése jogcímén és ez által így is csökkentve az autó-autóbuszforgalmat Dunaszerdahely-Pozsony között.
• Vonalvillamosítás
• A villamosított szakasz lehetne alternatív útvonal a Prága-Pozsony-Érsekújvár-Párkány nemzetközi útvonalnak nagy balesetek esetén (lobbi argumentum).
• Európai Uniós pénzek lehívása.
• A dunaszerdahelyi vasútállomás parkolójának bővítése, ugyanis a jelenlegi kapacitás telített és az utasok „tiltott“ helyeken parkolnak, kockáztatva a büntetést helytelen parkolásért. Nem mellesleg pár perc helyett 5-10 percig is eltart mire parkolót találnak, és a peronra sétálnak (feleslegesen meghosszabbodik a menetidejük).
•  Hely van (a „kataszter” szerint a szlovák államé az állomás körüli terület)
• Dunaszerdahely városának kellene kérvényeznie a ZSR-nél a kibővítést,
• A dunaszerdahelyi képviselő-testülettel és polgármesterrel kellene erről egyeztetni.
• Komáromban lépni kell a megfelelő illetékeseknél a magyar nyelvhasználat ügyében, hogy az alkalmazottak a pénztáraknál magyarul is kommunikálhassanak az utasokkal.

3. Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Párkány útvonal

Ennél a résznél a megoldási javaslatok azon okból kifolyólag születtek meg, mert egyrészt Gútáról nincs megfelelő járat az egyes vonatokra, hogy a lakosok gördülékenyen eljussanak Pozsonyba, másrészt a híresztelések szerint a cseh határ és a pozsonyi útvonalat követően sor kerül a Pozsony-Párkány vonal modernizációja, harmadrészt pedig Párkány vasútállomása mihamarabb felújításra szorul:

• Expressz járatok kilobbizása kell az Arriva közlekedési vállalatnál a Gúta-Érsekújvár vasútállomás vonalra, hogy az utasok könnyebben és gyorsabban eljuthassanak az Érsekújvár és Pozsony, illetve Budapest között közlekedő vonatokra.
• A megfelelő vasúti képviselőknél a párkányi állomás felújítását és parkolójának kibővítését kell kilobbizni Párkány város képviselő-testületével karöltve.

3.1 Vágsellye-Negyed, illetve Gúta-Komárom útvonal

• A fentebb feltüntetett újbóli vasútvonalak visszaállítása a gazdasági és társadalmi érdek hiánya miatt veszteségessé válna, tehát újbóli visszaállításuk felesleges.

 3.2 Komárom-Érsekújvár vonal

Ennél a vasútvonalnál javasoljuk a modernizáció kilobbizását a sínpárokra, hogy gyorsabban lehessen közlekedni a vonatokkal pl.: rövidebb menetidő.

A fentebb említett megoldási javaslatainkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az általunk kicsit tüzetesebben is szemügyre vett vasúti ügyekkel kapcsolatos problémák a jövőben elháruljanak. Reméljük, megoldási javaslatainknak lesz foganatja, hiszen a mi célunk nem az indulatok gerjesztése a vasúti szakemberek irányába, hanem, hogy az építő jellegű kritikai észrevételeinkkel segítő kezet nyújtsunk. 

Az Új Egység mozgalom (ÚEM) közlekedésügyi és vidékfejlesztési munkacsoportja/Közlemény