Szemle>Postoj.sk

Dominik Duka: Az egyház nem gondolhat csak önmagára

Fiatal szlovák hívőinek köszönhetően egyházmegyéje a legfiatalabb Csehországban. A társadalmat a szingli mentalitás, az igazsággal szembeni közöny és a konfliktusokban való tiszteletlenség teszi tönkre.

 

Dominik Duka prágai bíboros.

 

Amikor 25 évvel ezelőtt felbomlott Csehszlovákia, Vladimír Jukl katolikus pap, a rendszerellenes egyház vezére azt mondta, a szétválás rossz, mert a szlovákok hiányozni fognak a cseheknek. Hiányzunk önöknek?

 

Vlado Juklt személyesen ismertem, szavai sokunk véleményével egyezett. Bár egy ország voltunk, más volt az egyház helyzete Szlovákiában és Csehországban. A föderális kormánynak el kellett fogadnia ezt a különbséget. (…) A szétválás nem volt könnyű a számunkra, kiéleződött a helyzet.

 

(…)

 

Most ünnepeljük a két ország megalakulásának 25. évfordulóját. Hamarosan 100 éve lesz annak, hogy Csehszlovákia megalakult. A két ország közti kapcsolat jó. Szlovákok ezrei élnek Csehországban, egy szlovák győzött a cseh választásokon. Milyen erős a szlovák befolyás a cseh társadalomban?

 

Minden bizonnyal egyre több fiatal szlovák él Prágában, Brünnben és más nagyvárosokban. Ki merem jelenteni, hogy akár egy millió Csehországban élő polgárnak vannak szlovák gyökerei. A nemzetiségekre, vallásra vonatkozó statisztikák nem teljesen megbízhatóak, ezt a statisztikai hivatal is elismeri. Kiegészítő felméréseket végeznek ezek megállapítására. A lényeg, hogy nyoma sincs a nacionalizmusnak.

 

A cseh xenofóbia, amelyről olyan sokat hallani, bizonyos mértékben a sajtó kitalációja. Természetesen vannak vészmadarak és demagógok, akik mindenfélét mondanak, de ez azok felelőssége is, akiket bizonyos témák nem érdekelnek. A választásokat egy szlovák nyerte, Prága főpolgármestere szlovák, és azoknak a szlovák és lengyel fiataloknak köszönhetően, akik az iskola befejezése után Prágában maradnak, az egyházunk növekszik és fiatalodik.

 

(…)

 

 

Az elmúlt két évtizedben nagyon megváltoztak a politikusaink. Azokat, akik az elképzeléseikkel, eszméikkel voltak képesek felhívni magukra a figyelmet és mindezért a személyi integritásukkal kezeskedtek, felváltották a technikailag képzettebb, de emberileg üresebb politikusok. Ön hogy látja ezt a változást?

 

1989-et követően voltak hőseink, de hiányoztak a menedzserek. 1989 után olyanok léptek a politikába, akiket saj§t műveltségük befoly§solt, a tisztességük példaértékű volt. (…)

 

A gond az, hogy ezek az emberek nem nevelték ki az utódaikat.

 

Az új politikusi generáció elsajátította a pártstruktúra és a hatalom technológiáját, de nincs saját üzenete. Mindez talán azzal függ össze, hogy soha nem látott magas életszínvonalon élünk.

 

A szocializmusban felnőtt frusztrált szülők generációi vesztették el pozícióikat, és nem tudták túltenni magukat ezek. Óriási a társadalmi szakadék. Szörnyű, hogy az oktatásügy ebben a fontos időszakban még mindig az oktatásügyi reformmal küszködik, állandó kísérletezés és megkérdőjelezés zajlik, miközben alapvető változásra és legalább 20 év stabilitásra lenne szükség.

 

A normalizáció időszakában megtanultuk, mennyire károsak az oportunista kommunisták, akiket nem érdekelt az ország, és céljuk a hatalom fenntartása volt, bizonyos anyagi javakért cserébe. Ma szabad országban élünk, szabadon beszélhetünk bármiről, ami nagy különbség. Mégis, mennyire befolyásolják a társadalmat korunk oportunista politikusai, akiknek erkölcsi integritásuk sincs?

 

Nehéz megmondani. Egy magyar közmondás úgy tartja, hogy minden népnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. A válság elég mély, egyeseknek nagyon fájdalmas. Hiányzik a kapcsolat a szürke valósággal. Hozzá jön a magasabb színvonal, megfelelő műveltség nélkül.

 

 

A minőségi oktatás és a magasabb elvárások felszabadíthatnak bennünket.

 

A harmadik szempont erkölcsi. Minden a családnál kezdődik. Senki sem élte volna túl közülünk a nácizmust, kommunizmust, ha nincs családi háttér. Kizárólag a családban tanuljuk meg mi az a szolidaritás, a szubszidiaritás, az igazsághoz való viszony. De milyen állapotban vannak ma a családok? Mit tanul ott meg az új generáció? Ha nem a család válik a társadalom alapjává, hanem a szingli mentalitás, annak nem lesz jó vége. Ez megzavarja az ember személyiségét, identitását.

 

(…)

 

Postoj.sk -rozhovor Jaroslava Danišku: Cirkev nemôže myslieť iba na seba

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Kövessen minket

Megosztás