Felmérés: A fiatalok kirekesztettnek érzik magukat, a politikusoknak pedig nem hisznek

Míg a lengyel fiatalok kevésbé szeretnének külföldre költözni, addig a szlovák fiatalok sem a kormányban, sem pedig a politikai pártokban nem hisznek.

A 15 és 24 év között fiatal szlovákiaiak mintegy harmada úgy véli, hogy három éven belül véglegese külföldre fog költözni. Mindez abból a felmérésből derül ki, amit a Fiatalok Tanácsa (Rada mládeže) a Focus ügynökséggel együttműködve készített el. A V4-ek országaiban feltett kérdésekre 700 adatközlő válaszolt.

„A fiatalokat arról kérdeztük, hogy miképpen képzelik el a jövőjüket, hogyan érzik magukat az országukban, szerintük befolyással vannak-e a társadalom működésére, illetve a politikával kapcsolatos hozzáállásukra is kíváncsiak voltunk” – mondja a kutatásról a Fiatalok Tanácsától Katarína Čavojská.

   

A fiatalok harmada mielőbb távozna

Hogy mi derült ki a felmérésből? Az, hogy a szlovákiai fiatalok harmada huzamosabb időre külföldre szeretne költözni. Ez az érzés azonban nemcsak Szlovákiára jellemző, hiszen a V4-ek országainak fiataljai is szeretnék elhagyni a saját országukat.

A fiatal cseheknek a 47 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy három éven belül végleg el szeretné hagyni a hazáját. A szlovákiai fiatalokhoz képest a lengyel fiataloknak csupán a 20 százaléka vágyik arra, hogy külföldön éljen. És a válaszadóknak mintegy a fele határozottan nem szeretne elmenni Lengyelországból.

A fiatalok külföldre vágyódását Čavojská azzal magyarázza, hogy nincs jó életperspektívájuk. Annak ellenére, hogy alacsony a munkanélküliség, a fiatalok elvárásai és lehetőségei között óriási eltérések vannak. „A szlovákiai kínálatok nem adnak szabadságot a fiataloknak” – mondja.

A V4-es országok fiataljai a bíróságban, a parlamentben és kormányban bíznak a legkevésbé

A felmérésből fény derül arra is, hogy a fiataloknak az az érzésük, hogy a politikusokat nem érdeklik, a politikába pedig nincs beleszólásuk. A szlovákiai válaszadóknak a 82 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „A politikusokat nem érdeklejük”. A V4-es országok közül ez volt a legmagasabb százalék. A fiatalok továbbá úgy vélik, hogy nem támaszkodhatnak az államra, és szükség esetén sem nyújtana nekik segítséget.

A felmérés során a fiataloktól azt is megkérdezték, hogy mely intézményekben bíznak a leginkább. Szlovákiában a fiatalok számára az államfő a legmegbízhatóbb; a megkérdezettek 59 százaléka bízik benne. Ezután a városok, falvak, a rendőrség és az egyes megyék következnek. A bíróságokban már csak a válaszadók harmad bízik, míg a parlamentben és a kormányban csak az ötödük, a politikai pártokban pedig csak a megkérdezettek 15 százaléka bízik. A V4-es országok közül Szlovákia az, ahol a fiatalok a legkevésbé hisznek a bíróságban, a parlamentben és a kormányban.

„Rendkívül nyugtalanító, hogy az országunk fiataljai azt érzik, hogy kirekesztettek a társadalomból. Az állam oldaláról sem támogatást, sem érdeklődést nem éreznek. Több mint másfél évvel a választások után pedig elmondhatjuk, hogy a politikusok ezen nem is változtattak” – mondta Čavojská.

A felmérés szerint az európai intézmények jobb helyezést értek el. Az Emberi Jogok Európai Bíróságában a szlovákiai fiatalok 63 százaléka bízik. Az EU-nak, a Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek pedig a fiataloknak több mint a 40 százaléka szavazott bizalmat.

„A felmérésünk bebizonyította, hogy a fiatalok kritikusan tekintenek a társadalomra és kirekesztettnek érzik magukat. Mivel az őket érintő döntéseket illetően nem kérik ki a véleményüket, ezért a társadalom passzivitásra ítéli őket. A politikai frusztráció megoldása sürgető probléma. A bizalmatlanság megoldását pedig abban rejlik, hogy a fiatalokat rendszeresen be kellene vonni a politikai döntésekben” – magyarázza Čavojská.

A fiatalok információi az internetről származnak

A fiatalok elmondása szerint a csapból is a politika folyik. A politikáról a fiatalok a legtöbb információt a közösségi hálóról és a tévéből szerzik. Családon belül csupán a fiataloknak a negyede beszél politikáról, és ezzel az összes V4-es ország hasonló cipőben jár. A barátokkal és az iskolában csupán a megkérdezetteknek a negyede beszél politikai témákról.

A nyilvános aktivitásokból szintén nagyon kevés fiatal veszi ki a részét. Az utóbbi évben csupán a fiataloknak a nyolc százaléka vett részt személyesen nyilvános gyűlésen vagy tüntetésen. A tíz százalékuk a termékek bojkottálásán működött közre, míg a hat százalékuk politikai tartalmú szórólapok széthordásában tevékenykedett. A választásokon csupán a válaszadóknak az ötöde vett részt.

Annak ellenére, hogy a fiatalok az internetről tájékozódnak politikai ügyekben, az online felületeken mégsem számítanak aktívnak. A fiataloknak csupán a negyede oszt meg politikai tartalmú híreket, linkeket vagy videókat a neten, míg a politikai pártok oldalait nem látogatják rendszeresen.

Forrás: DenníkN/Körkép.sk