A Stratfor geopolitikai agytröszt elemzése szerint óriási űrcsatákat fognak vívni egymással a földi nemzetek, mert egyre zsúfoltabb az űr – na nem a világűr egésze, hanem a Föld sztratoszférája feletti közvetlen, légüres tér, ahol műholdak ezrei keringenek Föld-körüli pályán. A Google Earth szolgáltatása szerint több mint 13 000 műhold kering a fejünk felett, vagyis a Szputnyik I. 1957-es fellövése óta évente átlagosan 220 műholdat bocsátottunk fel az űrbe – csak a hivatalosan is elismert adatok szerint.
Az elmúlt 59 évben nem nagyon volt rá példa, hogy egy ország szándékosan semmisítette volna meg egy másik ország műholdját, ez azonban hamarosan változni fog. Ugyanis a fegyverkezés egyik kiemelten fontos területévé épp a műholdas hírszerzés vált, amiben az USA élen jár. Az elmúlt hetekben kisebb-nagyobb diplomáciai és katonai kardcsörtéket eredményező, Romániában és Lengyelországban található amerikai rakétavédelmi pajzs is alapvetően a műholdas technikára támaszkodik.
A műholdas hírszerzés és a földi infrastruktúrák (értsd: internet, mobil, és telefonházlózatok) megfigyelése és lehallgatása az úgynevezett Öt Szem (Five Eyes) feladata: az USA összefogott másik négy angolszász hatalommal – Kanadával, Nagy-Britanniával, Új-Zélanddal és Ausztráliával – és gyakorlatilag az egész világot képesek látókörükben tartani.
A hagyományos módon cselezték ki Amerikát
Az USA fölényével Oroszország is tisztában van : két héttel ezelőtt Valgyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy megtiltja katonáinak a közösségi oldalak és a Gmail levelezőrendszerének használatát.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint a Nyugat azért nem szerzett tudomást a Krím lerohanásáról 2014-ben, mert az orosz hadsereg írógépeken nyomtatta ki a parancsokat és futárokkal közvetítette a hadtesteknek.
Csillagok háborúja
A legtöbb műholddal az Egyesült Államok rendelkezik, de egyúttal leginkább ő függ ettől a technológiától. A műholdak jól kiszámítható pályán mozognak, nehezen manőverezhetők, ezért egy fizikai támadás esetén nagyon nehéz lenne őket megvédeni.
A potenciális ellenfelek tisztában vannak azzal, hogy a műholdak elleni direkt támadásra az USA kemény választ adna, ezért inkább a műholdak képességeit támadják jelzavarással, hackertámadásokkal, a műholdak átmeneti megvakítását vagy érzékelőik végleges tönkretételét okozó vírusokkal.
Az okozott kár visszafordítható lenne, de a karbantartás óriási összegeket emésztene fel. Itt érdemes megjegyezni, hogy Elon Musk, a Tesla, a Hyperloop úttörőjének XSpace technológiájának sikere legalább annyira a hadsereg érdeke, mint a feltalálóé.
A műholdak elleni támadásokkal az az egyik fő probléma, hogy nagyon nehéz bizonyítani, ki követte el. Ezért az USA egy földi telepítésű másodlagos felügyelőrendszert épített ki, amely képes visszakövetni a hackertámadás forrását, így az adott ország felelősségre vonhatóvá válik.
A Pentagon idén 5 milliárddal megfejelte az űrkutatási programot, a fentiek fényében nyilvánvaló okokból, így a teljes keret 27 milliárd dollárra növekedett.
Áldozatai is lehetnének az űrcsatának
Egy esetleg űrháború számos, a társadalmak számára is fontos műholdat tenne tönkre, nem beszélve az űrszemétről, ami esetleg a fejünkre zuhanna. A világgazdaságra is iszonyú hatással lenne, gondoljunk csak a világ tőzsdéinek összeköttetéseire, amelyeket szintén műholdak biztosítanak, mint ahogy a kereskedelem és kommunikáció nagy részét is.
Körkép.sk, Stratfor
Nyitókép: VS.hu
Megosztás:
Címkék: biztonságpolitika elemzés érdek Főoldal geopolitika háború hacker kiberterrorizmus körkép megfigyelés műholdak Orország Öt szem Stratfor technika technológia titkos USA
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.