Alojz Hlina a napokban ismét hallatott magáról. Mint ismert, a magyar EU-elnökség óriásszőnyegén helyezte el "Európaiak, kérem állítsák ezt meg" feliratú transzparensét. Az eset után saját facebook profilján fejeztem ki egyet nem értésemet e véleménynyilvánításával, melyre így válaszolt: "tekintettel a kőzép-európai régió összetett fejlődésére bizonyára lesznek olyan pillanatok, amikor nehezen beszélhetünk majd összhangról. A lényeg, hogy mi lesz vacsorára". Cikke ezt követően íródott. A szöveg magyar fordítását Alojz Hlina jóváhagyásával közöljük.
.Az az érzésem, hogy magyarázattal tartozom a szlovákiai és a határon túli magyaroknak a brüsszeli akciómmal kapcsolatban. Brüsszelben jártam megnézni a szőnyeget. Mindíg jobb egyszer látni, mint százszor hallani róla. Brüsszel szép város. Tulajdonképpen nagyon szép város. Az EU quartier viszont már nem annyira attraktív. Nyugodtan megállapíthatom, hogy turistaként csak akkor nézném meg, ha már mindent bejártam volna a városban, és sok időm lenne a gépem indulásáig. Ha az Európa Tanács épületében nem lenne az a bizonyos szőnyeg a térképpel, biztos, hogy az épület meglátogatását is kihagytam volna. A szőnyegen levő térkép viszont felkeltette a figyelmet. Amennyiben ez volt a cél, sikerült. Marad a kérdés, hogy valóban helyes úton járunk-e.
A térképet részben nálunk, Szlovákiában is helytelenül prezentálták. Úgy, mint Nagymagyarország térképét, mely nem fedi a valóságot. A térképen a Habsburg Monarchia látható, melybe belenyomtatták az 1848-as évszámot. Hajdú Márton úr, a magyar EU-elnökség szóvívője így reagált a térképpel kapcsolatod véleményemre:
„Ez a térkép Közép-Európát mutatja abban az időben, amikor a térség összes állama Bécs fennhatósága alá tartozott. Abban az időben, amikor a Habsburg birodalom több nemzete, beleértve a magyarokat, cseheket, lengyeleket is, az abszolutista hatalom ellen harcoltak, függetlenségükért, az önrendelkezés jogáért. Nem értem, mi a problémája ennek az úrnak az abszolutizmus elleni forradalommal.“
Engedjék meg tehát, hogy mindenkinek akit érdekel, elmagyarázzam, mi is a problémája ennek az úrnak (tehát nekem) a térképpel. Hajdú Márton úrnak igaza van abban, hogy 1848-ban több nemzet az abszolutista hatalom ellen és az önrendelkezés érdekében harcolt. Kár, hogy a nemzetek felsorolásánál elfeledkezett a szlovákokról. 1848 a forradalom éve volt. Ébredeztek a nemzetek, követelték a szabadságot és a függetlenséget – Magyarországon, Csehországban, de máshol is Európában. Részünkről pedig fontos hozzátenni,hogy Szlovákiában is.
Liptószentmiklóson, a városban, ahol születtem, formálódtak a szlovák nemzet követelései. Magyarország viszonylatában keserű íze marad ezeknek az eseményeknek évek múltán is. Miért? Nemzetébresztőink, akik e követeléseket fogalmazták /Štúr, Hodža, Hurban/, 1848-ban, a forradalom évében ugyanúgy visszajelzést kaptak a magyar kormánytól. Mégpedig úgy, hogy elfogatóparancsot adtak ki ellenük.
Igen, a magyar nemzet ezekben az években a szabadságáért harcolt, de egyazon időben sajnos nem ismerte el egy másik nemzet követelését, aki ugyanezt követelt tőlük.
Ezért problematikus számomra az a térkép. Hajdú Márton reakciója azt mutatja, hogy az illetékesek ezt a tényt nem tudatosítják.
Próbálok optimista lenni, és azt mondom, hogy nem tudadositották ezt a tényt kellőképpen, és az események fényében most elismerik, hogy az 1848-as térkép keserű szájízt jelenthet a szlovákok számára. Még inkább, ha Magyarországhoz, mint Nagy-Magyarország utódjához kötődik.
Remélem, hogy ez így van. Ha pedig mégsem, az egyedüli, amit ezzel kezdhetek, hogy kifejezem sajnálatomat.
Szlovákiában és Magyarországon is vannak emberek, akik egymás megértése helyett gátlásosak, évek óta tele vannak gyűlölettel, félelemmel, és más negatív érzéssel, mely elborítja agyukat. Visszafordíthatatlanul. Ha viszont a mi együttélésünk ezeknek az embereknek a tevékenységén alapulna, nem lennének boldog pillanataink a jövőben. Negatív érzelmeket keltve a nem leterhelt, nyitott gondolkodású embereknél is, együttélésünket tesszük egyre összetettebbé az európai térségben.
Nem vagyok nacionalista. Nyitott gondolkodású ember vagyok, És tudom azt, hogy a személyes szabadságom ott ér véget, ahol a másik ember szabadsága kezdődik.
Jó, hogy ott voltam azon a szőnyegen, és relatíve méltósággal fejeztem ki a térképpel kapcsolatos véleményemet. Liszt Ferenc zeneszerző arcképére egy csokor tulipánt is tettem. Mindez bizonyosan jobb annál, mintha elborult agyú emberek „fejeznék ki“ véleményüket oly módon, mely Önöket mélységesen megbántaná és megsértené. Mivel ezek az emberek engem teljes szívükből utálnak, elmondhatom, hogy a szőnyeg számukra immár egy elfelejtett dolog.
És ez jó. Nem engedhetjük meg különböző extrémisták számára az egyik vagy a másik oldalon, hogy a sorsunkkal hazárdjátékot űzzenek.
Egyelőre ennyi.
Alojz Hlina
(fordítás: nyomkereső)
u.i.A Hlina brüsszeli performance-áról készült videó:
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
rigii
2011. jan. 27. 10:35És az "Európaiak, kérem, állítsák ezt meg!" feliratról miért nem tett említést? Mit állítson meg Európa? 1848-at? :) A történelmet?
tibi
2011. jan. 27. 11:16hat ha figyelmesen megfigyeljuk a "Europeans, please stop that" feliratot, akkor ket lehetoseg all a megmagyarazasara... az elso kezenfekvo: gondolom mozgott a szonyeg, ezert nem tudta figyelmesen elolvasni es tanulmanyozni, ezert irta ra, hogy allitsak meg... a masodik magyarazat mar egy cseppet bonyolultabb... csak a szakavatottak veszik eszre, hogy a feliratot a balkanra helyezte kozvetlenul gorogorszag fole... es gondolom nem veletlenul...
tibi
2011. jan. 27. 11:23hlinaban azt nem szeretem, hogy allandoan utolag magyarazkodik... a gesztusai nyic moc... atkattan neki, csinal vlmit, aztan utana honapokig magyarazza, hogy mire is gondolt konkretan es hogy mit is akart vele kifejezni... sokkal tobbet erne el vele, ha egyszerubben es erthetobben fejezne ki magat, mintha csinalni par hulyeseget, aztan magyarazkodna elete vegeig, hogy aztat o nem ugy gondolta ... az ertheto egyszeru nyilt oszinte gesztusokat nem kell magyarazni
Bósza János
2011. jan. 27. 11:36Kedves nyomkereső nem szégyenli magát, magyarnak mondja magát, sajátjait kritizálja, diszkriminálja inkorrekt módon és a hlinaféléket pedig magasba emeli reklámozza. Hány autonómia tüntetésről, nyelvtörvényellenes megmozdulásról, a kettősállampolgárság ellenes pozsonyi tüntesről, stb. miröl számolt be? De, ha Hlina csak eldurrantsa magát az újszó, bumm és maga is nagydobra verik. Rosszul vagyok a magafajtájától, a seggnyalás és a megalkuvás legmagasabb szintjét képviselik már fiatal koruktól kezdve. Amit ma csinálnak azt pár év múlva le fogják tagadni. Tudja a magafajtájával már találkoztam 1968-ban, a hetvenes években a husák érában,és sokuk 89-ben kulcscsöngetésbe kezdtek, majd templomba járni. Nem nyalni a sovinisztáknak, hanem dolgozni a magyarságért, de nem szavakkal, tettekkel. Persze ezt maga ugysem érti meg, sajnálom.
nyomkereso
2011. jan. 27. 11:51@ bj: Szövegértés terén láthatóan továbbra sincs elmozdulás...
k
2011. jan. 27. 12:33Javítsatok ki ha nem így van, de sztem ebből a cikkből Alojzunk nem jött ki épp a legjobban... Nyomkeresőnél a pont :)
Anonymous
2011. jan. 27. 16:29admin: a hozzászólás törölve
O.o
2011. jan. 27. 16:52Elég gyengék az illető kifogásai. Már ahogy előttem is mondták nem derül ki, hogy mit is állítson meg Európa, meg hát annak is sincs sok értelme amikor a szlovákok érzelmeinek "megsértéseiről" beszél. Az a problémája, hogy nem lett felsorolva a szlovák nemzet? Akkor ezzel az erővel egy csomó más ország népe is nyugodtan felháborodhat akik szintén Habsburg uralom alatt éltek és mégse lettek felsorolva. A szlovák "szabadságharc" (?) amire ő utalni szeretne gyakorlatilag nem is létezett, nem bontakozott ki, csupán pár író, költő vezette nemzetiségi mozgalmak foglalkoztak vele rövid időre. A másik baj meg az őszerinte, hogy mivel a magyarok nem teljesítették a szlovák nemzetiségi követeléseket, hanem inkább elfogták a vezetőket ezért a régi Mo. térképe őrájuk nézve "fájó"? Csak azt nem értem, hogy mi a köze van a térképnek meg az ő sérelmeiknek. Ez kb akkora nonszensz mintha mi megsértődnénk mondjuk a II. világháború utáni Szlovákiát ábrázoló térképre mivel, hogy több mint 150.000 magyart üldöztek el otthonaikból a háború utáni országban, hogy a többi diszkriminatív intézkedéseket ne is említsem és amelyek közül még ma is érvényben van egy - kettő....
Anonymous
2011. jan. 27. 17:02Gondolom, ha valamelyik jobbikost küldtem volna el a p/*-ba, az ottmaradt volna, ugye admin?... :D De sebaj, kedves liberális admin, idírom még egyszer:
moderálva: admin
RebeccaRed
2011. jan. 27. 17:32Ez nem kifogás, csak nyafogás!
Csehszlovák Kém
2011. jan. 27. 17:47Alojz barátunk néhány történelmi tényről elfelejtkezik. Nagyon átlátszó érvelése, amely sajnos történelmietlen is, mert 2011-ből próbál vitatkozni egy majd kétszáz éves eseménnyel. Aljoznak tudnia kellene, hogy a Szlovák Nemzeti Mozgalomnak abban az időben is minimum két iránya volt. A Stará škola, amely a Memorandumhoz tartotta magát és Bécs felé orientálódott, a Nová škola irányhoz tartozóak pedig elsősorban Budapest felé tájékozódtak. Már csak ebből az okból kifolyólag sem lehet egységes, korabeli szlovák politikai akaratról beszélni. Sajnos, Hurbanék elkövették azt a hibát, h a korabeli uralkodó abszolutista osztrák hatalomhoz kötötték politikai sorsukat, így nem is értem, miért gondolja Aljoz Hlina, hogy ezt a mozgalmat különösebben respektálnia kellett volna a magyaroknak. Az már a szlovák nép korabeli történetének tragédiája, hogy függetlenségi törekvéseik kötődtek végztesen össze a Habsburg vezetéssel. Természetesen, nem lenne fair a szlovák nép felé, ha nem emlékeznénk itt meg azokról a névtelenekről, akik nagy számban harcoltak a magyar szabadságért az 1848-49-es harcokban. Aljoz Hlina akciója a szlovák nacionalizmus kisebbrendűségi komplexusokkal megterhelt kivetülése - nemrég ezt egy kődarabban csodálhattuk meg a komáromi határon, ezúttal pedig matrica formájában.
Vhailor
2011. jan. 27. 18:17A stará és a nová skola csak később jött létre, a hatvanas/hetvenes években. A szlovák nemzeti mozgalom ebben az időben max. 50-100 értelmiségiből és mondjuk 4000-5000 "népfelkelőből" állt, akik közül egy időben max. 1000 harcolt a szlovákok "szabadságáért" és persze a császári zsoldért. Kiraktam a mandineren, kirakom ide is, hagy okuljon egy pár félművelt szlovenszki magyar: Az elfogatóparancsot Stúr ellen 1848 május 12.-én, Hurban ellen 22.-én és Hodza ellen csak júniusban adták ki. Azért mert május 10-én egy népgyűlést tartottak, egy olyan országrészben, ahol május 5.-én statárium volt hatályban. Jellemző, hogy erre a népgyűlésre fegyveresen érkeztek, és magukról a követelésekről is lehetne egy pár szót ejteni... mert azok finoman szólva nem éppen diplomatikusan voltak megfogalmazva. Ha kedvem lesz, akkor talán valamikor kirakom a netre a hivatalos (1848-as) magyar fordításukat. BTW - a követeléseket megfogalmazták ugyan, de SOSEM KÜLDTÉK EL a magyar kormánynak.
Csehszlovák Kém
2011. jan. 27. 19:45Kedves Vhailor, azért említettem meg a két mozgalmat, mert az abszolutizmus időszakáról írtam és nem a 48/49-es szabadságharcról és foradalomról. Másrészt azt se felejsd el, hogy a korabeli magyar nemzeti mozgalomakban sem vett sokkal több értelmiségi részt. További megjegyzéseid történelmietlenek, és kiragadottak. Szerintem kioktató hangnemed és stílusod is önmagáért beszél. Na de lássuk, mi történt 48/49-ben és az abszolutizmus idején a szlovák nemzeti mozgalom háza táján. UHORSZKÓ föderalizálása, ezen belül a szlovák régió autonómiája összeegyeztethetetlen volt a NEM ETNIKAI alapokon álló, érvényes feudális alkotmánnyal. Ezért a szlovák nemzeti mozgalom vezetői által kidolgozott petíció a forradalom idejém UTÓPIÁNAK tekinthető. Negyvennyolc tavaszán LUDOVÍT STÚR és társai érzékelték, hogy az áprilisi törvények az általános jogegyenlőség kimondásán túl A MAGYAROK NEM ADJÁK MEG a nem magyar népeknek a nemzeti fejlődés lehetőségét, ezért május 10-én Liptószentmiklóson meghirdették A Szlovák Nemzet Kívánságait (Žiadosti slovenského národa). Ebben a szlovákok minden hazai nemzet számára külön nemzeti gyűléseket követeltek, néprajzi határok kijelölését. A szlovákok önálló, piros-fehér zászlót, nemzetőrséget, szlovák vezényleti nyelvet akartak - többek között. A forradalmi kormányzat a petíciót nem tárgyalta, sőt elfogatóparancsot adott ki a vezetők ellen. Štúrék Prágába mentek, és kezdeményezőként részt vettek a Birodalom szlávjait képviselő Szláv Kongresszus megszervezésében. Itt a csehek olyan föderációs tervet ismertettek, mely egy tartományban egyesítette volna a cseh és a szlovák, valamint a lengyel és az ukrán területeket. Štúrék viszont ezt a keretet legalább olyan veszélyesnek láthatták - gondolok itt a cseh nemzeti mozgalommal folytatott nyelvi vitákra a század első feléből - mint Pest elutasító álláspontját. Neked is mondom kedves Aljoz: a szlovákok, élükön Stúrral, ekkor elképzeléseiket még a MAGYAR ÁLLAMI KERETEK KÖZÖTT akarták megvalósítani! (Direkt kikerestem a polcról a forrást: Spira György: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1980) A cseh FRANTIŠEK PALACKÝ a birodalmi gyűlés számára 1849. januárjában kidolgozott alkotmánytervében újfent egy kiterjesztett cseh tartománycsoporttal számolt: Csehország, Morvaország és Szilézia cseh lakta része, valamint egész “Szlovákia”. A szlovák vezetők még az előző ősszel megszervezték Bécsben a Szlovák Nemzeti Tanácsot (Slovenská národná rada) és a Szlovák Légiót, mely átlépte a határt. A szeptember 19-i miavai gyűlésen Štúr kikiáltotta “Szlovákia” önállóságát UHORSZKÓ KERETÉN BELÜL, és megkezdődött az autonóm közigazgatás szervezése! A fölkelés azonban elszigetelt maradt, a morva határ menti szűk térre korlátozódott. A téli hadjárat során, amikor a császári hadsereg középszlovák területre hatolt be. JOZEF MILOSLAV HURBAN immár “Szlovákia” UHORSZKÓBÓL való kihasítását követelte. A vezetők kérvényt fogalmaztak a császárnak, melyben Szlovák Nagyfejedelemség néven önálló koronatartomány megszervezését kérték, ám a március 4-i oktrojált alkotmány kihirdetése után ez időszerűtlené vált. Március 20-án nyújtotta át a szlovák delegáció Olmützben a MÁRCIUSI FOLYAMODVÁNYT (Marcový prosbopis) Bécsnek. Ebben a szlovák nemzet ODAADÓ HŰSÉGÉRE ÉS HADI ÉRDEMEIRE hivatkozva kérte A 3 MILLIÓ SZLOVÁK országhatárokon belüli elismerését. Kértek évente tartandó tartományi országgyűlést, és saját, szlovák nyelvű közigazgatást. Világos után szlovák kormánymegbízottak kétszer újra benyújtották. A császári kormányzat Uhorszkótól elcsatolta ugyan Erdélyt, Horvátországot, a Délvidéket (Szerb Vajdaság és Temesi Bánság), a szlovák régiót viszont nem. Az abszolutizmus időszaka semmiféle politikai szervezkedést nem tett lehetővé. Csak 1861-ben, az alkotmányosság időleges visszaállítása után kerülhetett sor. A Turócszentmártoni nemzetgyűlés elfogadta a Szlovák Nemzet Memorandumát (Memorandum slovenského národa). Ekkor még a szlovákok irreálisnak tartották a területi elkülönülést, de kérvényezték ún. Slovenské okolie - Szlovák Kerület kijelölését - Uhorszkón belül. Az irat a szlovákok őslakos voltára és a magyar nyelv hivatalossá válása előtti egyenlő helyzetükre utalva kérte, hogy a “legtisztább szláv megyékbő” (Trencsén, Árva, Turóc, Zólyom, Liptó, Szepes, Sáros) mellett a vegyes Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Torna, Abaúj és Zemplén megyék szláv részeiből alaklujon meg ez a Kerület. Itt a szlovák legyen az egyetlen hivatalos nyelv a közigazgatásban, az egyházakban és az oktatásban. Az országgyűlés nem tárgyalta a beadványt. Mindenfelé Memorandum-ellenes akciókat szervezett. A szlovák nemzeti vezetők kérésükkel Ferenc Józsefet keresték fel: a Kerületnek saját országgyűlést, törvényhozó és végrehajtó hatalmat igényeltek. A császár azonban a magyar uralkodó körökkel kereste a megegyezést, ezt nem kívánta radikális államjogi átszervezéssel nehezíteni. A Memorandum ki nem mondott hivatalos programként megmaradt a Szlovák Nemzeti Párt politikájának alapja egészen 1918 tavaszáig. Onnan pedig már egy új történet kezdődik.
Vhailor
2011. jan. 27. 20:37Hát én Spira Györggyel szemben Steier Lajost tartom megbízhatóbbnak. A liptószentmiklósi petíció teljes magyar fordítását közli. Nem értem miért és miben vagyok rosszindulatú?
Csehszlovák Kém
2011. jan. 27. 21:42Kedves Vhailor, olvasdd el légszi figyelmesebben kommentem. Spirára én az 1848. június 2–12. között lezajlott prágai szláv kongresszus kapcsán elhangzottakra hivatkozok. A liptószentmiklósi petíció, egy hónappal korábban, május 12-én került nyilvánosságra. Teljességgel irreleváns ki fordította a szövegeket, mert a kutya nem itt van elásva. Mégegyszer: a liptói petíció utáni negatív magyar fogadtatás miatt ment a szlovák politikai elit a prágai kongresszusra, ahol a csehek viszont olyan terveket vázoltak fel, amelyeket Stúrék - függetlenségüket féltve - nem fogadtak el. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat: a szlovákok problémáikat nem Magyarországtól elszakadva és a csehekkel egyesülve, hanem a jövőben is a magyar államkötelék keretei között szándékoznak megoldani. Egyébként: maga a liptói petíció is mindössze minden hazai (uhorszkói) nemzet számára külön nemzeti gyűléseket követelt. És most szó szerint idézem a steirei fordítást: “ebből a célból néprajzi határokat kell kijelölni, hogy minden nemzet erősen vonzódhassék és jogosult legyen vonzódni nemzeti központjához, és hogy se a magyar kisebbség ne legyen kénytelen a szlovák többségnek, se a szlovák kisebbség a magyar többségnek szolgálni és magát alávetni.” A néprajzi határok követeléseazonban ekkor még nem jelentettek kiválást Uhorszkóból, hanem mai szóval, vmiféle autonómiát jelentett volna.
Vhailor
2011. jan. 27. 23:11Érdemes egy picit utánaolvasni, több dolgot is követeltek. Köztük kész sületlenségeket. De a petíciónak sosem volt az a célja, hogy benyújtsák. Lényegében egy provokációról volt szó, egy casus bellire volt szükségük, hogy kirobbanthassák a hően áhított nagy szláv forradalmat... ezért is hívták össze a szláv kongresszust. Amikor viszont kiderült, hogy ott a csehek őket csak kihasználni, és nem segíteni nekik akarnak akkor fordultak Bécshez.
Csehszlovák Kém
2011. jan. 28. 08:51Érdemes lenne tényeket is mondanod, mert egyelőre semmi konkrétumot nem említesz csak a jelzőkkel dobálózol :) Azzal, pedig nem nagyon lehet mit kezdeni, érvelni. Milyen sületlenségekre gondolsz? A szláv forradalom hamvában elhalt, mert egyrészt a sllovensky lud soraiban sem volt ennek meg az egyöntetű támogatása, másrészt, a korábbi idézetemre utalva, a szlovák politikai elit is belátta, h az egyetlen reális út az uhorszkói határok közötti politizálás. A szláv kongresszus nem (csak) a szlovákok kedvéért lett összehívva, hanem a birodalom összes szláv nemzetének közös akarata volt ez (pl még: csehek, szlovének). Utolsó mondatodban megismételed amit én is állítok, ezzel nincs is baj :)
Vhailor
2011. jan. 28. 21:26Példának okául a Žiadosti 9. pontja az "odrodilcok"-ról. Vagy már mindjárt a kezdete - ahol az a harminc ember, aki részt vett a Žiadosti megfogalmazásán, kijelenti, hogy a szlovákok ennek a földnek az ősnemzete, és a szabadság zászlaja alatt most követelik, hogy .... Esetleg még meg lehetne említeni a külön akadémiákat, egyetemeket, amiket követeltek akkor, amikor még nem volt hivatalos irodalmi nyelvük is ... Lényegtelen - a Ziadostit sosem küldték el, nem is képezhettek tárgyalási alapot a magyarokkal. Jellemző, hogy amikor véget ért a gyűlés, akkor odament hozzájuk Janko Lehoczky-Múka főszolgabíró, és megkérdezte, hogy mégiscsak mit jelentsen ez az egész, miért vannak náluk fegyverek, és mit akarnak, erre Stúr hevesen kikelt ellene, hogy a fegyvert, szlovák kokárdákat csak úgy, "szórakozásból" hordják magukkal - egy olyan országrészben, ahol 5 nappal ELŐTTE statáriumot hirdettek ki. A Ziadosti szlovák és magyar változata, a főszolgabíró jelentése, és még egy rakás érdekes okmány mind megjelent Steier Lajos jóvoltából 1937-ben. Nem fogom a teljes dokumentumokat idemásolni, digitalizálnom kellene és nincs erre kedvem. De ha nagyon érdekel a dolog, lépjél velem kapcsolatba a mandineren keresztül.
Anonymous
2011. jan. 31. 09:14"akkor, amikor még nem volt hivatalos irodalmi nyelvük is" sem. Ez amúgy mire érv? Attól még nem voltak magyar anyanyelvűek, valamilyen szláv nyelv volt az anyanyelvük, azt szerették volna fejleszteni, mint ahogy a magyarok a saját nyelvüket. (Pl. Kazinczy) Egyszerűen túl kevesen voltak és nem volt történelmileg elismert előzménye a szlovák nemzetnek. (Morvaország a cseh koronához tartozott.) Szerintem a(z osztrákokkal közös) Birodalom föderalizálásával lehetett volna a legfrappánsabban megoldani a problámát, a lengyel területeket is belevonva a rendezésbe: Az akkori Nyugat-Felvidéket és Nyugat-Galíciát A Cseh-Morva birodalomrészhez csatolni (nyugati szláv nyelvvel), az akkori Kelet-Felvidéket és Kárpátalját és Kelet-Galíciát meg egy Halics nevű, keleti szláv, ukrán nyelvű birodalomrészhez. A történelmi elnevezések, a címigények már léteztek, csak a közigazgatási határokat lellett volna radikálisan átszabni. (Ez még nem lett volna annyira radikális, mint Trianonban!)
Vhailor
2011. jan. 27. 18:17A stará és a nová skola csak később jött létre, a hatvanas/hetvenes években. A szlovák nemzeti mozgalom ebben az időben max. 50-100 értelmiségiből és mondjuk 4000-5000 "népfelkelőből" állt, akik közül egy időben max. 1000 harcolt a szlovákok "szabadságáért" és persze a császári zsoldért. Kiraktam a mandineren, kirakom ide is, hagy okuljon egy pár félművelt szlovenszki magyar: Az elfogatóparancsot Stúr ellen 1848 május 12.-én, Hurban ellen 22.-én és Hodza ellen csak júniusban adták ki. Azért mert május 10-én egy népgyűlést tartottak, egy olyan országrészben, ahol május 5.-én statárium volt hatályban. Jellemző, hogy erre a népgyűlésre fegyveresen érkeztek, és magukról a követelésekről is lehetne egy pár szót ejteni... mert azok finoman szólva nem éppen diplomatikusan voltak megfogalmazva. Ha kedvem lesz, akkor talán valamikor kirakom a netre a hivatalos (1848-as) magyar fordításukat. BTW - a követeléseket megfogalmazták ugyan, de SOSEM KÜLDTÉK EL a magyar kormánynak.
Anonymous
2011. jan. 27. 18:46Na mi az, a magyarellenes hlinát már kritizálni sem szabad??? Parancsba adta a kis senkiházi szponzora? :D Bószának van igaza. ok, nekem mindegy:
...moderálva: admin
Anonymous
2011. jan. 27. 18:52hozzászólás törölve: admin
nyomkereso
2011. jan. 27. 19:21Na, ma délután az is kiderült, hogy Alojz Hlina pártot alapít, és az Igor Matoviččal való fúzión gondolkodik...Lesz még itt téma bőven.
http://www.sme.sk/c/5740685/hlina-chce-matovica-matovic-chce-hlinu.html
Egyébként hétfőn épp Matovič frakciótársával, Somogyi Szilárddal közlünk nagyinterjút, többek között Mativičról.
beeble
2011. jan. 27. 21:51Az a helyzet, hogy Hlina magyarázata tulajdonképpen teljesen felesleges, ugyanis az a bizonyos szőnyeg abszolúte más kontextusban volt kiállítva. Mégpedig történelmi-történeti kontextusban, ugyanis a magyarság történetét mutatta be, amibe - tetszik-nem tetszik Hlinának és a többieknek - beletartozik az a bizonyos térkép is, függetlenül attól, hogy az adott időszakban éppen milyen helyzetben voltak az ott élő népek és nemzetiségek. Épeszű és paranoiától mentes ember pl. biztosra veszem, hogy nem kötne bele egy 1947-es csehszlovák térképbe egy hasonló történeti ábrázoláson azért, mert akkoriban magyarok és németek ezreit deportálták rabszolgamunkára. A magyarázat amúgy is meglehetősen nyögvenyelős és nehezen védhető, ugyanis a Szabadságharcban szlovák nemzetiségűek is részt vettek.
Anonymous
2011. jan. 31. 10:29Ezzel a térképpel a lengyelek, ukránok, románok, szerbek, horvátok, olaszok is érintettek, ők mit reagáltak? Igaz nem az államterületük 100%-ával, de érintettek!
Anonymous
2011. jan. 31. 11:18"az 1848-as térkép keserű szájízt jelenthet a szlovákok számára. Még inkább, ha Magyarországhoz, mint Nagy-Magyarország utódjához kötődik." Lehet, de túl kellene ezen lépni. Kb., mintha a 80 éves Lujza néni dugdosná az óvodai képét, mert duci, kancsal kislány rajta. Ezért Karcsi bácsi sem mutogathatja, hiába volt ő aranyos kisfiú. Igaz, hogy a szlovákok sértettségének legfőbb oka a múltbeli lenézésben keresendő, de ebből nem következik, hogy az előítéletek felszámolása és a korábbi igazságtalanságokért kapott kárpótlás megoldja a problémát. Ha pl. egy gyalogost elüt egy teherautó, akkor jogos ugyan a kártérítés, de a gyalogos ettől nem tanul meg járni. Hiába fizeti ki a vétkes a kezelés minden költségét, ahhoz, hogy az áldozat újra a saját lábára álljon, mindenképpen erőfeszítéseket kell tennie, bármily igazságtalan is ez.
VÖRÖS ERIK
2011. febr. 01. 16:45Ez a hőlgy nagyon félhet mert megtámadta a Magyar szőnyeget is,teli-szájal kiabál mert fél biztos vet fel gumibugyit ijedségében tele ne csinálja a pelenkáját!!!!!
A kommenteket lezártuk.