Az 55 éve nyugalmazott brit katona Henry Worsley az első ember szeretett volna lenni a világon, aki egyedül, mindenféle külső segítség nélkül átszeli az Antarktiszt. Expedíciója, melyet a 71. napon, alig 50 kilométerrel a cél előtt feladni kényszerült, tragikus véget ért.
Henry Worsley mintegy 1500 kilométert tett meg külső segítség nélkül, de az utolsó 50 kilométert már nem bírta. Utolsó erejéből, teljesen kimerülve ugyan még eljutott a kórházig , de annyira le volt épülve a szervezete, hogy már nem tudták megmenteni. „Szervei teljesen felmondták a szolgálatot” nyilatkozta a felesége, Joanna. Worsley a chilei Punta Arenasban hunyt el, az orvosok már nem tudták megmenteni az életét.
Worsley Sir Ernest Shackleton 1915-ös útját próbálta lemásolni. Kép: Guardian
Az 55 éves Worsley 71 nap alatt mintegy 1470 kilométert tett meg, érintve a Déli-sarkot is, azonban olyan mértékben kimerült és dehidratálódott, hogy az expedíció utolsó két napján már ki sem tudott mozdulni a sátrából. Ekkor döntött úgy, hogy kéri a „kimenekítését” az ilyen ügyekben illetékes, ALE (Antarctic Logistic & Expeditions) nevű cégtől. A tervek szerint 24 óránként kellett jelentkeznie a logisztikai táborba, a mentőegységeknek ezután kellett a segítségére sietnie, amennyiben két egymást követő alkalommal sem jelentkezik.
A vizsgálatok során megállapították, hogy nem csak kiszáradt és legyengült, de hashártyagyulladása is van, amit ráadásul egy bakteriális fertőzés is súlyosbított – ez pedig már végzetesnek bizonyult.
Kép: dailymail.co.uk
Worsley novemberben vágott neki eredetileg 75 naposra tervezett útjának, melyre 80 napra elegendő élelmet, szánt, sátrat, és egyéb felszerelést vitt magával. Októberben a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az úton valószínűleg 13 kilogramot veszít testtömegéből. Célja az volt, hogy 100 ezer angol fontot gyűjtsön össze a beteg és sérült bajtársainak támogatásával foglalkozó, Endeavour Fund nevű alapítvány számára.
Worsley bátorságáról és kitartásáról az út fővédnöke, Vilmos herceg is megemlékezett, kifejezve a tragédia fölött érzett szomorúságát, valamint büszkeségét, hogy részese lehetett a vállalkozásnak.
