Az amazonasi esőerdő fokozatosan eltűnik. A bűnös pedig nem más, mint az ember, aki fokozatosan kiirtja a „Föld zöld tüdejét”. Az erdőirtás azonban némi pozitívumot is hozott magával: eddigi elérhetetlen helyeken olyan hatalmas földi motívumokat találtak, amelyek még Jézus Krisztus idejében keletkezhettek, ám a rendeltetésüket senki sem ismeri.

 

A felfedezéshez hozzásegített az erdőirtás

 

Az amazonasi esőerdő első látásra egy érintetlen vidéknek tűnik. A zöld minden egyes apró területet benőtt, a liánok szövevényén átjutni pedig emberpróbáló feladat. Azonban a buja növényzettel befedett helyek egykor teljesen másképp néztek ki. Paradox módon az óriási felfedezéshez pedig éppen a sokat kritizált erdőirtás segített hozzá.

 

 hirdetes_810x300  

Az esőerdők zöld takarója ugyanis hatalmas földi motívumokat, ún. geoglifákat rejtett. Azonban nem egyedülálló leletről van szó, ugyanis az Amazónia vidéke bővelkedik a rejtélyes és megfejthetetlen motívumokban. Csupán Brazíliában egy 13 ezer négyzetkilométeres területen mintegy 450 geometriai ábrára bukkantak.

 

Vajon mire szolgálnak és mikor keletkeztek? Ezt egyértelműen nem tudjuk, ugyanis a geoglifák szerepére még nem derítettek fényt. A geometriai ábrák minden bizonnyal rituális funkcióval bírtak, és az őslakosok ezeken a helyeken tarthatták kultikus ünnepségeiket. A hatalmas földi motívumok felfedezése, melyek 2000 évvel ezelőttre datálhatók, nemcsak az archeológusok, de az ökológusok körében is vita tárgyát képezik.

 

Jenny Watling

 

A bambuszokat kiégették, a pálmákat meghagyták

 

A brit és a brazil tudósok arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy abban az időszakban, amikor a geoglifákat létrehozták, már őserdők-e fedték a régiót. Továbbá szintén érdekelte őket, hogy a földi struktúrák mennyiben befolyásolták a térséget. A geoglifák elemzésére mintát vettek a motívumokból. Az ásatások során pedig szén nyomait találták meg a kutatók, ami növényi maradványokra és egykori tűzesetekre engedett következtetni.

 

A szénréteg sejteti, hogy az őslakosok az eredeti bambuszállományt kiégették, de a gyorsan növő pálmákat meghagyták. Ezek kétféle módon segíthették az embereket: egyrészt mint építkezési anyag, másrészt a bogyók élelmet biztosítottak.

 

Fotó: Jenny Watling

 

Az érintetlen esőerdőről szóló mítosznak vége

 

A kutatás egyértelműen lerombolta a Kolombusz előtti korszak érintetlen amazonasi őserdőiről szóló mítoszokat. A helyi lakosság képes volt arra, hogy megváltoztassa az erdőket, és ezeknek a változásoknak a nyomai napjainkig észrevehetőek.

 

Annak ellenére, hogy bebizonyosodott, Amazónia nem egy érintetlen vadon, a bulldózerekkel végzett  erdőirtásokat nem lehet az egykori tettek számlájára írni. Amennyiben a tudósoknak sikerülne többet kideríteniük azokról a folyamatokról, amelyek arra irányultak, hogy beavatkozzanak az esőerdők működésébe, talán újra használhatóak lennének az esőerdők revitalizációjára is.

 

Forrás: ta3.com/Körkép.sk

Nyitókép: The Explorer World

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!