Egykor a mai Szlovákia területén működött a világ egyik legnagyobb vulkánja

Egykor Szlovákia területén volt a világ egyik legnagyobb vulkánja – írja a Denník N ma megjelent riportjában, amit Ladislav Šimon geológussal készítettek.

A Gömör-Szepesi-hegység rétegvulkánja, az 1458 méter magas Polyána (Poľana) egykor a világ legnagyobb vulkánja volt. A vulkánkitörési index (Volcanic Explosion Index – VEI) szerinti 6-7-es kategóriába tartozott, vagyis ha kitört, az egész bolygóra hatással volt, akárcsak a Krakatau 1883-ban vagy Tambora.

Utoljára kb. 10-15 millió évvel ezelőtt tört ki és elképesztő erővel csapott le.

   

„Mikor 915-ben kitört a Tambora a maga 7-es erősségével (több mint 100 köbkilométernyi lávát, hamut és port lövellt ki magából), három napig sötétbe borult a világ. A következő éveket nyár nélküli esztendőkként jegyezték fel, éhínség tört ki, Angliában és Németországban nyáron is havazott és fagy pusztította a termést”

magyarázta Šimon, hogyan is kell elképzelni egy ilyen erejű tűzhányó pusztítását. Szerinte azonban ha egy 8-as erősségű kitörés történne – ami a Tamboránál 10-szererősebb lenne – például az amerikai Yelowstone-ban, a elpusztítaná Észak-Amerikát.

„Ha az ember belélegzi a vulkanikus szmogot, tönkremegy a tüdeje és meghal. A világ, ahogy ma ismerjük, megszűnne létezni. Semmi sem működne”

A Kárpát-medence egyik legnagyobb rétegvulkánja

A Polyána a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vulkanikus övezetében található. Maga a tűzhányó rétegvulkán, ami „összetett vulkanizmust” jelent:

„Az összetett vulkanizmus azt jelenti, hogy több félbeszakadt kitörés történt, ami miatt több rétegnyi különböző hegység alakult ki”

A Polyána körüli hegyvonulatok lényegében a vulkán kalderáját alkotják (amolyan kráter, vagy pontosabban vulkanikus horpadály, ami a vulkán kirobbanása majd önmagába roskadásakor jön létre). A kaldera néhány millió évvel ezelőtt 4 kilométer széles volt, de a kitörések után a kráter körüli kőzet és föld belezuhant a távozó magma helyére.

A vulkán csodálatos természeti képződményeket hívott életre, járművekkel megközelíthetetlen területeket, ahol 300 éves tölgyek nőnek. Itt található a szlovákok nemzeti hőse, Juraj Jánošík állítólagos búvóhelye, egy barlang egy 15 millió éves szirt alatt. Ma ezt a szirtet nevezik Jánošík-sziklának.

A szirt évmilliók óta küzd az erózióval, ez idő alatt hatalmas szikladarabok törnek le belőle. Az egyik legismertebb ezek közül a Bátovi-szikla (Bátovský balvan), amelyen egy mandula alakú érdekes nyom is található. Šimon szerint az egy vulkanikus bomba nyoma. Mikor a vulkán kitör, a láva nem egyszer 300-500 méteres magasságba is kilökődik. Mire visszaér a földfelszínre, a légellenállás hatására mandula formájú, viszonylag szilárd vulkanikus bombaként ér földet.

A geológus szerint a világ minden tájáról érkeznek tanulmányozni a Kárpátok északi vonulatainak vulkanikus hegyeit, mert az elsőtől a negyedkorig (a legújabb földtani korok) találhatók itt hegyképződmények. És bár ezek a vulkánok (nagy szerencsénkre) ma már nem aktívak, a természet 15 millió évnyi eróziós ereje lehetővé teszi, hogy a tűzhányó „velejébe lássanak”.

DenníkN.sk,

Nyitókép: Mult-Kor.hu/korabeli metszet a Krakatau pusztításáról. Minden addigi emberi képzeletet felülmúlt.