Gazdasági érdekek miatt kerültek veszélybe a Bénai-sziklák

Nyitókép: Csányi Endre FB oldala

Nógrád geológia értékei közül az egyik legjelentősebbek a Csoma és Béna határában található Bénai-sziklák. Közvetlen közelében egy kőbánya található, amelynek tulajdonosa a zsolnai székhelyű, 1996-ban alapított PK Metrostav r.t., amely zúzott követ állít elő. Hatáskörébe összesen 8 bánya tartozik, köztük Dél-Szlovákiából a dombszögi (Stožok) és bolgáromi kőbánya.

A csomai kőbányához Csoma községből aszfaltos út vezet, maga a bánya az elmúlt években alig működött, termelése nem volt gazdaságos. A bánya belseje turisztikai és geológiai szempontból is értékes látványosság lett, hiszen „feltárta” és láthatóvá tette annak  geológiai szerkezetét, melyet a közeli Monosza vulkánból több millió évvel ezelőtti kiömlő lávaárak hoztak létre. Láthatóak rajta többek között a bazaltrétegek, a pados és függőleges elválások.

    

Az említett cég a jelenlegi, 98 ezer tonnás kitermelését több mint kétszeresére szeretné növelni. Ezen irányú, a bánya bővítésére vonatkozó  terveit már benyújtotta az illetékesekhez. A szándék háttérben a tervezett R2-es gyorsforgalmi út építése áll, amelynek nagy mennyiségű kőanyagra lesz szüksége.

A tervezetről  már évekkel ezelőtt hallani lehetett, de mivel a közelben – mint fentebb jeleztem a régióban is – több kőbánya is működik, a természetvédők bizakodtak abban, hogy erre nem kerül sor. A helyszín, s főleg a közvetlen szomszédságában található, a legmagasabb védelmet (5. fokozat) kapott Bénai-sziklák ugyanis jelentős természeti értéket képviselnek. Nemcsak geológiai, de entomológiai szempontból is, ritka növényfajok is találhatók itt. Kiemelt jelentőségű része a Novohrad-Nógrád UNESCO Geoparknak és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetnek.

A Bénai-sziklák területén egyedi módon tárul fel a bazalt oszlopos és pados elválása. További különlegessége, hogy a gerinctől elváló bazaltoszlopok a Béna felé néző meredek lejtőn lassan lefelé csúsznak, kisebb kővárost is kialakítva. Az egyik legismertebb része a „sárkányfog“ alakjában kiálló bazaltpad, de található itt két kisebb bazaltbarlang is.

A nap heve által felmelegedő bazaltban ún. kukoricacsöves elválás lép fel, amely a felszínen apró gömböcskék formájában jelenik meg. Az apró gömböcskék a sziklák alatti terültet is csúszóssá teszik, így a területet kutató szakembereknek is nagyon óvatosan kell mozogniuk itt.

Ezek a bazaltoszlopok a helyszín magasfokú védelme miatt turistáknak nem látogatható, de vannak olyan tervek, hogy egy tanösvény részeként majdan nekik is megtekinthető lenne. A Bénai-sziklák Természeti Emlék területe kizárólag a sárga jelzésű Fülek – Béna – Sőreg turista ösvény mentén látogatható.

A bánya tervezett bővítése ellen Balázs Attila entomológus kezdeményezésére petíciós bizottság alakult, melynek további tagjai Drexler Szilárd, dokumentarista, a Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark eresztvényi központjának vezetője, Gaál Lajos geológus, Marcinkó Zoltán Béna község polgármestere és Agócs Attila, Fülek polgármestere, a Geopark szlovákiai területének elnöke.

Decemberi tájékoztatójukon elmondták, legfőbb céljuk, hogy megvédjék a pusztulástól a természeti örökséget. A szakemberek és az önkormányzatok képviselői petíciót indítottak, mellyel a bányatevékenység leállítására szólítják fel az illetékes vállalkozókat.

A tájékoztatón Gaál Lajos elmondta, hogy a kőfejtés részét képező robbantások által létrejött szeizmikus rengések veszélyeztetik a Bénai-sziklákat képező bazalt oszlopos és pados elválásait.

Az érdeklődők, a természetvédők a petíciót a terület a Füleki Városi Hivatalban és a terület községi hivatalaiban írhatják alá, valamint online formában a www.peticie.sk oldalon elérhető címen csatlakozhatnak hozzá.  Itt olvasható a petíció teljes szövege is.

Puntigán József