II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsi várában, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona második gyermekeként. Édesapja nem sokkal születése után meghalt, így Rákóczi a végrendelet szerint I. Lipót király gyámsága alá került volna, azonban Zrínyi Ilonának sikerült elérnie, hogy gyermekeit ő nevelhesse.

 

Az édesanya hamarosan gróf Thököly Imre felesége lett, így Rákóczi a bujdosók körében, nagyrészt a család munkácsi várában töltötte gyermekkorát, itt élt az 1686–88-as ostrom idején is. A kapituláció után az apa végakaratának megfelelően  Ferenc I. Lipót gyámsága alá került. A fiúgyermeket Kollonich Lipót érsek Prágába küldte tanulni, ám nem sikerült kiölni belőle a „rebellis magyar vért”, ugyanis a király tervét figyelmen kívül hagyva házasodott, 1694-ben feleségül véve Sarolta Amália hesseni hercegnőt.

 

A Rákóczi-szabadságharc

 

 hirdetes_810x300  

1703-ban történt, hogy a Habsburgok elleni növekvő elégedetlenség szabadságharcba torkollott, melynek élére az ország leggazdagabb főura, II. Rákóczi Ferenc állt. Habár Rákóczi császárhű szellemben nevelkedett, azonban az országot sújtó Habsburg-elnyomás miatt később az udvar ellen fordult. Segítségért a francia királyhoz folyamodott, de levele a császáriak kezébe került. A vérpadtól csak kalandos szökése mentette meg.

 

Rákóczi ezután Lengyelországba menekült, ahol felkeresték a tiszaháti jobbágyok küldöttei, és meghívták a hegyaljai felkelés élére. Rákóczi eleget tett a kérésüknek, és 1703-ban fegyverbe szólította az egész országot: minden igaz magyar, nemes és nemtelen fogjon fegyvert a hatalmaskodó, zaklató, adóztató idegen uralom ellen! Hímzett selyemzászlókat küldött szét, amelyek egyik oldalán a Rákócziak címere volt, a másikon pedig a Cum Deo pro Patria et Libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!) felirat.

 

Rakoczi_kuruc zaszlo
Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból. Másolat, fecskefarkú zászló, az előlapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate felirattal, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve. (KÉP: www.nemzetijelkepek.hu)

 

A kurucok első sikerei

 

Rákóczi 1703 júniusában lépte át a határt. Felhívására először a jobbágyok álltak zászlai alá, Rákóczi ugyanis megígérte, hogy a hadba vonuló jobbágyokat mentesíti a szolgáltatások alól. Az első sikerek hatására a nemesek és a főurak jelentős része is csatlakozott Rákóczihoz. A szabadságharc így országos méretűvé teljesedett ki.

 

1703 nyarán a kurucok elfoglalták a Tiszántúlt, betörtek Erdélybe, majd az év végére hatalmukba kerítették a Felvidéket. 1704 elejére a Dunántúl és a Délvidék, valamint az erősebb várak és néhány város kivételével az ország túlnyomó része a kurucok kezére került. 1705 végéig néhány vár híján a Dunántúl nagy része is fölszabadult. Rákóczit előbb erdélyi fejedelemmé, majd a szécsényi országgyűlésen Magyarország vezérlő fejedelmévé választották.

 

terkep
Kép: goforgo.hu

 

A kuruc hadsereg megszervezése azonban súlyos teherpróbát jelentett a török uralomtól és a Habsburg-megszállástól kimerült országnak. Különösen az anyagi fedezet biztosítása ütközött nagy nehézségekbe. Rákóczi kezdetben a labanc főurak elkobzott földjeinek és saját birtokainak jövedelméből igyekezett a kiadásokat fedezni. A pénzhiányon a rézpénz kibocsátásával próbáltak segíteni. Ennek azonban nem volt aranyfedezete, s így egyre inkább elértéktelenedett. Bár a hadsereg felszerelésére számottevő hadiipart hoztak létre, a gondok egyre inkább sokasodtak.

 

Ónodi országgyűlés és a szatmári béke

 

Hamarosan bebizonyosodott, hogy Magyarország nem bírja eltartani a kuruc sereget. A nemesség fokozatosan elpártolt a kurucoktól. 1707-ben az ónodi országgyűlés mégis kimondta az ország függetlenségét, illetve a Habsburg-ház trónfosztását.

 

A Rákóczi-szabadságharc az ónodi országgyűléssel érte el a tetőpontját. 1707 őszétől kezdve a nehézségek egyre súlyosbodtak. Sorra estek el a kuruc várak. 1708-ban a sárospataki országgyűlés ugyan örökös szabadságot ígért azoknak a kuruc katonáknak, akik a háború végéig kitartanak, de az intézkedés már későn született. Sokan csalódottan hagyták el a kuruc zászlókat. Az országban dúló pestisjárvány sok embert ragadott el. A kurucok lassan visszaszorultak az ország északkeleti területére.

 

Rákóczi azonban még mindig bizakodott. Nagy Péter orosz cártól kívánt segítséget kérni. Elutazásakor Károlyi Sándort hatalmazta fel, hogy tárgyaljon a magyarországi császári csapatok fővezérével. Károlyi 1711-ben megkötötte a szatmári békét. A megfogyatkozott kuruc seregek a majtényi síkon letették a zászlót a labancok előtt.

 

A szatmári béke büntetlenséget biztosított a felkelés valamennyi résztvevőjének. Az egykori kuruc földesurak visszakapták elkobzott és másnak adományozott birtokaikat.

 

Rákóczi és a bujdosás évei

 

Rákóczi Ferenc azonban nem volt ezt hajlandó elfogadni, Lengyelországban maradt, majd „bujdosásba” indult, francia és török földön próbálva segítséget szerezni a felkelés újraindításához.  Franciaország azonban a rastatti béke (1714) és XIV. Lajos halála (1715) után ebben nem volt érdekelt, a törökök pedig a pozseraváci béke (1718) után nem vállalták a konfliktust a Habsburgokkal.

 

Rákóczi 1717 után a törökországi Rodostóban tartózkodott az őt hűségesen követők maroknyi csoportjával. Itt érte a halál 1735-ben. Személyét és szabadságharcát számos legenda őrzi a magyar emlékezetben, alakja a magyar szabadság és a végsőkig kitartás szimbóluma lett, legfőképpen azért, mert a száműzetést is vállalta ügyéért.

 

Rákóczi emléke Felvidéken

 

Felvidék két települése is szoros kapcsolatban áll II. Rákóczi Ferenc örökségével és emlékével. Borsi, egy kis község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Itt található a Rákóczi-várkastély, ahol 1676. március 27-én megszületett a „nagyságos fejedelem”. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg a kastélyban, és csak a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett.

 

rákóczi-2
Rákóczi kastély, Borsi. Kép: varakutjan.gportal.hu

 

Szlovákia második legnagyobb városában, Kassán található az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm. A dóm altemplomában temették el II. Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvait.

 

A Rodostóban száműzetésben lévő fejedelmet, miután 1735. április 8-án meghalt, kívánságának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Konstantinápolyban a galatai jezsuita templomban.

 

A hamvak hazahozatalának gondolata már a reformkorban megjelent, politikai okokból azonban az 1870-es évekig nem kerülhetett szóba komolyan és még ezután is évtizedek teltek el, mire a gondolat megvalósult.

 

Az újratemetés igénye

 

A XIX. században, a Rákóczi-kultusz kibontakozásával egyre gyakrabban felmerült az újratemetés igénye. A Rákóczi-szabadságharc 1903. évi bicentenáriumát már országszerte megünnepelték, mintegy előkészítve a rehabilitációt és a hamvak hazahozatalát.

 

Tisza István gróf miniszterelnök javaslatára Ferenc József 1904 áprilisában rendelte el II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatalát Törökországból.

 

RákociKrypta
A Rákóczi kripta a kassai Szent Erzsébet-dómban. Az északi hajó alá kriptát építettek 1906-ban és itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait. Itt nyugszik még generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezredeskapitány, társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő. Márványkoporsóikat nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Kép: wikipedia

 

 

A fejedelem hamvaiért 1906. október 14-én öttagú bizottság utazott a török székvárosba Thaly Kálmán vezetésével. 1906. október 29-én érkezett meg az a különvonat Kassára, amely II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak Törökországban eltemetett földi maradványait szállította. Az ünnepélyes aktus a maga idején a magyar közvéleményt rendkívüli módon érdeklő esemény volt. Rákóczi, Bercsényi és a többiek temetése még aznap lezajlott a kassai dómban.

 

1906-ban a Rákóczit és önmagát egyforma hévvel ünneplő politikai elit nem sejthette, hogy a fejedelem és társai hamvai csak röpke tizenhárom évig nyugodhatnak a magyar állam területén. Mint tudjuk, nem helyük változott meg, hanem az ország határai.

 

kassa Rákóczi
A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító gyászhintó a kassai székesegyház előtt (KÉP: mnl.gov.hu)

 

Összeállítás: Körkép.sk

 

Források: mult-kor.hu, rubicon.hu, mnl.gov.hu, mozaweb.hu 

 

Nyitókép: www.youtube.com

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!