Ma Szent Cirillre és Metódra emlékezik Szlovákia

Szlovákia ma, július 5-én a szláv történelem két meghatározó alakjára, Szent Cirillre és Szent Metódra emlékezik. A két hittérítő nem csak a Közép-Európában élő nyugati szláv törzsek életére és kultúrájára volt nagy befolyással, hanem az összes szláv nemzetre.

Cirill és Metód napját Csehországban szintén ma ünneplik. Május 24-én ünnepelt Cirill-Metódot Oroszország is, ők A szláv írásbeliség és kultúra napja kapcsán. Hasonlóképp megemlékeztek róluk Ukrajnában, Bulgáriában pedig május 24-én tartottak Cirill és Metód-napot.

A két hittérítőt II. János Pál pápa 1980-ban Európa társvédőszentjeivé nyilvánította. Mindezt annak ellenére, hogy görög-katolikusok voltak – ezzel is jelezve, hogy Európa történetében jelentős szerepet kapott a görög-katolikus egyház.

   

Kulturális ínség a Nagymorva Birodalomban

A 9. század közepén a nyugati-szláv Nagy-Morávia uralkodója, Rastislav a katolikus egyház és – a Keleti Frank Királyság túlzott befolyását elkerülendő – levélben kérte III. Mihály bizánci császárt, hogy küldjön hittérítőket, akik jártasak a Szentírásban. Kérését Rastislav ezekkel a szavakkal indokolta:

„Népünk meg van keresztelve, mégsincs tanára. Nem értjük a görög és a latin nyelvet . . . Nem esmérjük sem az írott betűket, sem azok jelentését, ezért küldjön hozzánk tanárokat, akik megokosítanak bennünket a Szentírás szavaiban és azok jelentésében”

III. Mihály egy szaloniki (észak-görögországi város) testvérpárt küldött a morva fejedelemnek, akik valószínűleg már beszélték a szláv nyelvek valamelyikét. Konstantin még korábban megalkotta a glagolikát, a szláv nyelvekre szabott írásmódot.

A szláv írásbeliség megszületése – egyházi alapokon

Konstantin és Metód tevékenysége megvetette a szláv írásbeliség és irodalom alapjait, lefordították a Bibliát az akkori szláv nyelvre, új szavakat alkottak azokra a fogalmakra, melyeknek nem volt szláv megfelelőjük. A megteremtett irodalmi nyelvet aztán természetesen megtanították a helyieknek.

Bevezették a liturgiába a szláv nyelvet, ami miatt rengeteg támadás érte őket katolikus oldalról. A triglossza híve szerint ugyanis csak három nyelven szabadott hirdetni Isten Igéjét: latin, görög és héber nyelveken. Konstantin és Metód ezért Rómába utazott, hogy II. Adorján pápát meggyőzzék ügyükről – ami sikerült is nekik. A két testvérnek itt elváltak útjai: Konstantin Rómában maradt, kolostorba vonult és felvette a Cirill nevet, majd nem sokkal ezután meghalt.

Mivel a pápa szerette volna a katolikus egyház befolyását még jobban kiterjeszteni Nagy-Morávia területére, érseki megbízást adott Metódnak (annak ellenére, hogy görög-katolikus volt) azzal, hogy térjen vissza Nyitrára.

Mivel Metód az egész Bibliát le akarta fordítani szláv nyelvre, rengeteg ellenséget szerzett. Svätopluk fejedelem segítségével Ermanrich frank püspök elfogatta és egy kolostorba záratta. II. Adorján utódja, VIII. János pápa azonban erélyes fellépésével kiszabadította.

Cirill és Metód szobra Komáromban

2010-ben, Robert Fico kormányfő első miniszterelnökségének utolsó tetteként felavatta Komáromban Cirill és Metód szobrát, ami nagy felháborodást váltott ki a felvidéki magyarok körében. Leginkább azért, mert a két hittérítőnek jóval több köze volt Nyitrához, vagy valamelyik Morva-fejedelemséghez tartozó városhoz, mint a magyarok által lakott Révkomáromhoz.

Ezt maguk a szlovák nemzetiségű állampolgárok is felrótták a Matica Slovenskának a közösségi oldalakon. A felvidéki magyarság arroganciának és provokációnak tartotta a szobrok elhelyezését Komáromban, különösen amiatt, hogy az első Fico-kormány ténykedését a Hedvig-ügy, a DAC-Slovan meccsen történő magyarverés és a magyarokat érintő sértések megszámlálhatatlan sora jellemezte.

Körkép.sk

Nyitókép: Aktuality.sk