Fülek városa a teljes történelme során szoros összefüggésben volt a Füleki várral, annak történelmével. Ez napjainkra is érvényes, hiszen a vár, a várrom ma is a város egyik legfontosabb része és értéke, ahová évente érdeklődők ezrei érkeznek. A látogatók jelenleg azt is láthatják, hogy a vár belső területén már hosszabb ideje értékmegóvó munkálatok és régészeti feltárások folynak.
Ezekről is beszélgettünk Titton Viktória, régésszel, a Füleki Vármúzeum igazgatójával.
A várban folyó feltárások kezdete a múlt század közepére nyúlik vissza. Mit tudhatunk erről?
A Füleki vár első ismert régészeti feltárása az 1940-es években történt meg Dr. Kalmár János, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezetésével. Főleg a vár középső részén dolgoztak, ahol egy víztározót, egy kutat és 3 ágyúállást kutattak át. Északnyugati részén cserépedény-kiégető kemencét, számos, edényekből, poharakból és kályhákból származó kerámiacserepeket, pipákat, kalapácsot, fúrókat, baltát, csákányokat, kaszát, lapátot stb. találtak.
Jelentősek voltak a különböző kések, kőműveskanál, étkészletek, ollók, török mécsesek valamint ékszereket és érmék leletei is. Természetszerűen előkerültek különböző fegyverek, fegyvermaradványok (ágyúgolyók, az ágyú tisztításához szükséges kellékek, vas- és ólom puskagolyók és formáik, török kopjahegyek, jatagánok és puskacsövek stb. A munkálatokat a háború szakította félbe..
A folytatásra több évtizedet kellett várni. Összefoglalnád, hogy mikor és hogyan indultak újra a feltárások?
Ez már a jelen századunk történelme. A régészeti feltárások 2004-ben a Besztercebányai Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa Erika Hrašková vezetése alatt indultak újra aki 2010-ig dolgozott itt. Ezek szinte minden évben, a vár különböző területein elvégzett szezonális, néhány hetes feltárások voltak. Főleg a középső vár területére összpontosultak, melynek során az egyik kazamata, a Perényi torony, az alatta lévő Farkas-verem, majd 2010-ben az alsó vár területén a Várdomb egy része került feltárásra.
A feltárások folyamata 2011-től sem állt le, sőt ha szabad úgy fogalmazni, fokozódtak!
Valóban így van! 2011-től a Füleki Vármúzeum a nyitrai Régészeti Intézettel együttműködve folytatja a feltárásokat, amely a napjainkban is tart. Az utolsó öt évben, tehát 2015-ig az alsó várban nyitottunk meg egy 16×3 m-es szelvényt.
Itt nem is annyira a leletek, mint inkább a leletkörülmények a fontosabbak. Az alsó vár erődítésrendszerének egy része került feltárásra. Nemcsak a külső kőfal, hanem befelé a vár felé a több soros palánkrendszer is, amit a meglévő rajzok által sikerült azonosítani. A rajzokról, metszetekről volt elképzelésünk arról, hogy hogyan is haladtak a palánksorok. Most a szelvényben bebizonyosodott, hogy ténylegesen hány soros volt, milyen fázisúak voltak, kb. mikor emelték őket.
Az ásatások folyamán sok érdekes lelet is előkerült. Megítélésed szerint melyek a legérdekesebbek?
Számomra talán az, hogy bizonyítást nyert, hogy várdomb nemcsak a középkortól volt lakva, hanem egészen az őskortól, a rézkortól. Előkerültek a bádeni kultúra cserepei, ami azt bizonyítja, hogy a várdomb már 5000 évvel ezelőtt is lakott hely volt. A kelta korból nem találtunk cserepeket. Találtunk viszont a római korból germán cserepeket, de középkori és koraújkori leleteket is.
Az őskori leletekből érdekes egy spicces aljú, magas fülű csésze valamint orsógombok, kerámiai töredékek. A középkori és a koraújkori leletek közül a díszített csontbetétek, pénzek, csizmasarok vasalatok, patkók, fegyverek, kések említhetőek.
Tavaly egy 52-70 cm-es átégett rétegből került elő egy vasdepot, vaslerakat, ahol egy helyen volt szekerce, fejsze, kések, zabla, nagyon sok vasszög, golyók, ólomgolyók, ólompecsétek
Találtunk korabeli ezüstpénzeket, a 16. század felétől a 17. századig. Különböző puskagolyókat, vasgolyókat
Nagyon érdekes volt egy eredeti kínai porcelán megtalálása, izniki kerámia, azaz a kínai porcelán törökországiban készített másolata.
Hogyan kerülhetett kínai porcelán a korabeli vár területére, Fülekre?
Ezt nem tudjuk megmondani, azt sem hogy ez eredeti behozatal-e, azaz hogy Kínából egyenes úton került ide. Valószínűbbnek tartom, hogy Kínából először török vidékre jutott, s onnan jutott el a Füleki várba.
Az idei ásatásban 11 közmunkás is részt vesz, akik jelentősen segítik a tervezett munkálatok elvégzését. Mire összpontosultak, s milyen eredménnyel?
Az idei ásatás szintén a Nyitrai Régészeti Intézettel irányításával zajlik és a középső vár területére összpontosít. Június elején kezdődtek és a napokban zárjuk le. Több részből állt. A tényleges régészeti feltárások mellett részét képezte a várfalak feltárása, tisztítása, javítása is.
Ami a régészeti részt illeti, most. elsősorban nem feltártunk, hanem ellenőrző szelvényeket nyitottunk a három ágyúállás, kazamata területén, melyeket az itt dolgozó munkások megtisztították. A 3-as és 4-es számú kazamata között, valamint a 4-es kazamatában is nyitottunk egy szelvényt, ahol egészen a vár alapját képező szikláig leástunk, hogy megnézzük a szintkülönbségeket az eredeti járószint és a mostani között.
Ami a falakat illeti. Kitisztítják azokat, vízzel kimossák az elhasznált vakolataikat. Ezután visszarakják a kihullott köveket, majd rákerül az eredetivel azonos összetételű oltott mész alapú vakolat. Ez történik a Perényi-torony és a kazamaták találkozásánál. is, ahol egy magas falat falaztak vissza.
Két kisebb fal a középső várba vezető lépcső mellett kerül javításra valamint megújul a fellegvárba vezető hosszú lépcsősor mellett lévő kb. másfél méter magas fal is. Ez már teljesen szét van hullva. Mivel ez a turisták, az itteni rendezvények látogatóinak kedvenc helye, szeretnek ott mászkálni és üldögélni az egész fal visszaállításra kerül.
A leleteket láthatja majd a nagyközönség is?
Az ötéves ásatási anyagot idén márciusban időszakos kiállításon mutattuk be, ahol a legérdekesebb leletek voltak láthatóak. Jövőre szezonnyitásra tervezzük a Bebek-bástya első három szintjén látogatható állandó kiállítás bővítését. A 4. szinten lesz látható az összes értékes, felújított leletet, ami a 6 éves ásatási anyagból előkerült. De nemcsak ezeket. Bemutatásra kerül az E. Hrašková által végzett ásatások alatt előkerült leletanyag válogatott része is.
Mi tartasz az feltárt területek legértékesebb leletének, ami meglepetésként ért?
Mint már utaltam rá annak bizonyítása, hogy a várdomb az őskortól lakott volt, hiszen ez addig nem volt adatokkal, leletekkel alátámasztva. 2010-ben, Erika Hrašková utolsó ásatása során találtunk először őskori leleteket, cserépdarabokat, kőbalta maradványt. Attól kezdve tudtuk, hogy a hely lakott volt. Amikor 2011-ben mi kezdtük a feltárást már egy rendes kultúrréteget sikerült feltárnunk.
Milyen a Füleki vár jelenlegi látogatottsága?
Mindennél többet mond, hogy 2015-ben 21000 látogatója volt. Főleg Magyarországról és Szlovákiából, de érkeztek turisták Csehországból és máshonnan is. Ez is indokolja, hogy a vár alatt megújul és kibővül a parkoló, az ottani Kisbástya is, ahol az előzetes tervek szerint a parkoló őr szobája is helyet kap.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Besztercebányai Műemlékvédelmi Hivatal Erika Hrašková nyitrai Régészeti Intézet Főoldal Füleki Vár Füleki Vármúzeu Puntigán József Titton Viktória
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.