Világszerte október 31-én ünneplik a reformáció napját, ugyanis ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a híres „95 tételnek” nevezett dokumentumát. Luther tettét a protestáns reformáció kezdeteként tartják számon, hiszen olyan fontos témákat érint a „95 tétel” mint a bűnbánat, vagy a bűnbocsánat.

 

Luther Márton a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását.

 

Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

 

 hirdetes_810x300  
A wittenbergi vártemplom külső kapuja. forrás: mult-kor.hu

 

Luther Márton egyik legfontosabb tétele az volt, hogy az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által (sola fide) üdvözülhet Isten kegyelméből (sola gratia). Kimondta, hogy Istennel közvetítő (egyház, papság) nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, és vallási kérdésekben a Szentírás az egyedüli forrás, amely mindenki felett áll, amivel kétségbe vonta a pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségét.

 

Kálvin János 1535-ben Svájc francia részén, Bázelban írta világhírű művét A keresztény vallás rendszere címmel, amely őt az egész francia reformáció fejévé tette. Életében a latin szöveg 14, a francia szöveg 10 kiadást ért meg. 1541-től a genfi városi tanács felkérésére a város egyházi életének vezetője lett. Az általa készített egyházi rendszabályzat Genf „egyházi alkotmánya” lett. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból.

 

kalvin
Kálvin János. forrás: leporollak.hu

 

Kálvin fő tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Még az üzleti siker is az eljövendő megváltás jele. Az ember köteles erkölcsös és tevékeny életet élni. Kálvin a reformáció új irányzatát vitte sikerre Genfben, amelynek alapján a református egyházak világszerte ma is működnek. Rendszerét és a református egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Egyetlen más protestáns egyház sem gyakorolt ennél mélyebb és tartósabb hatást a nyugati világra.

 

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi, magyar földön 1545-ben Erdődön rendezték az első protestáns zsinatot. A század végére az ország 80-90 százaléka protestánssá vált.

 

A reformáció emléknapját kezdetben Luther születésnapján, november 10-én ünnepeltek, illetve halála napján emlékeztek meg a katolikus egyháztól való elszakadásra. 1667-ben a II. János György szász választófejedelem vezette szászországi evangélikus egyházi főtanács rendelte el, hogy október 31-ét megünnepeljék. E nap hivatalos ünnep Szlovéniában és Németország egyes tartományaiban.

 

mtva.hu , wikipedia.hu, tortenelemportal.hu
borítókép: parokia.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!