1664. november 18-án, egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette életét gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, akit a kursaneci erdő mélyén egy vadkan sebzett halálra. Zrínyi hadvezéri kvalitásai mellett a korabeli magyar politikai élet, a hadtudományi- és szépirodalom egyik legjelentősebb alakja, Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt.
Állandó hadakozásban állt a portyázó törökökkel
A Szigeti veszedelem írója egy ősi horvát nemesi család sarjaként 1620-ban, Ozalyban látta meg a napvilágot. Miután édesapja, Zrínyi György váratlanul elhunyt, Miklós – öccsével, Péterrel együtt – II. Ferdinánd utasítására előbb arisztokrata gyámokhoz, majd Pázmány Péter esztergomi érsekhez került.
Miután az árvák nagykorúvá váltak, hazatérhettek ősi családi birtokaikra, melyek közül Zrínyi Miklós a muraközi és dunántúli területeket választotta. A nemes úr az uradalmak fekvéséből eredően szinte állandó hadakozásra kényszerült a végeken portyázó törökökkel szemben, de katonai szolgálata során a harmincéves háborúban és az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen vívott harcokban is hűen szolgálta III. Ferdinándot, akinek egy alkalommal az életét is megmentette.
Egész Európa a hadvezér nevét dicsőítette
Zrínyi karrierje vitézsége folytán hamar magasra ívelt, 1646-ban Horvátország főkapitánya lett, a következő évben pedig a báni méltóságot is elnyerte. Mindazonáltal az arisztokrata végeken mutatott hősiessége Bécsben nem feltétlen talált dicséretre, ugyanis úgy vélték, hogy Zrínyi túlzott végvidéki aktivitása káros a birodalom számára. Magyarország felszabadítása a Habsburg tervekben csak másodlagos fontosságú volt, így a bán fejében már ebben az időszakban megérett a Habsburgok nélküli felszabadító háború gondolata.
Bécs ugyanakkor 1663-ban belesodródott egy oszmán háborúba, melynek kezdetén a nyugaton kiválóan teljesítő, ám a végvári viszonyokat nem ismerő Montecuccoli számos kudarcot elszenvedett, miközben Érsekújvár erődje török kézre került.
A hűvös viszony ellenére Lipót hamarosan Zrínyit állította a seregek élére, aki egy 1663-64. év telén vezetett merész hadjárat során mélyen benyomult a török hódoltság területére, és felégette az eszéki hidat, így készítve elő Kanizsa tavaszi ostromát. A vakmerő vállalkozás nyomán egész Európa a hadvezér nevét dicsőítette, a téli hadjárat termését azonban nem sikerült learatni, a Haditanács ugyanis Zrínyit visszarendelte Kanizsa alól, Montecuccoli pedig tétlenül nézte végig, ahogy a törökök lerombolják Új-Zrínyivárt.
Zrínyi Miklós személyében a korabeli Magyarország legtehetségesebb hadvezére távozott
A kudarcok nyomán a bán távozott pozíciójából, így Szentgotthárdnál már az itáliai tábornok győzedelmeskedhetett Köprülü Ahmed ellenében. Ezt a diadalt ugyanakkor az oszmánok számára igen kedvező feltételeket tartalmazó vasvári béke követte, melynek pontjai Zrínyiben is felháborodást keltettek.
Az általános csalódottság nyomán kibontakozó, Wesselényi Ferenc nádor vezette főúri szervezkedésben azonban a bán már nem tudott komoly szerepet vállalni, 1664. november 18-án ugyanis egy vadkanvadászaton halálos baleset érte őt. Miután Zrínyi Miklós személyében a korabeli Magyarország legtehetségesebb hadvezére és legtekintélyesebb politikusa távozott a földi világból, a szerencsétlenséget sokan nem bírták – és máig nem tudják – elfogadni, ezért mindenféle legenda szárnyra kapott arról, hogy a bán esetleg Bécs cselszövésének áldozata lett.
Forrás: rubicon.hu
Nyitókép: tortenelemtanulas.blog.hu
Megosztás:
Címkék: felszabadító háború Főoldal gróf Zrínyi Miklós hadtudomány hadvezér horvát bán költő legtehetségesebb hadvezér magyarország portyázó török szépirodalom Új-Zrínyivár vadkanvadászat vasvári béke végvidéki aktivitás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.