1969. január 16-án, Jan Palach egyetemista Prága főterén Szent Vencelnek, Csehország védőszentjének szobra előtt ruháira benzint öntött és felgyújtotta magát. Ezzel tiltakozott a szovjet csapatok bevonulása és a kommunista diktatúra ellen.

 

1968-ban Alexander Dubček az egész nemzet támogatásával kezdte meg az „emberarcú szocializmus” kialakítását, engedélyezte a politikai pártok létrejöttét, elutasította az állam és a párt a társadalom felett való kizárólagos ellenőrzését.

 

A szovjet vezetés a „szocialista országok korlátozott szuverenitását” valló „Brezsnyev doktrína” jegyében 1968 augusztusában „testvéri segítséget”, nyújtott a csehszlovák kommunistáknak. Bulgária Lengyelország, Magyarország, az NDK, és Szovjetúnió csapatai megszállták Csehszlovákiát.

 

 hirdetes_810x300  

Jan Palach, filozófia szakos egyetemista, végső elkeseredésében végrehajtott tettét követő sokk különös reakciót váltott ki. Prága utcáin némán vonult végig a temetési menet százezres tömege. Nem voltak politikai beszédek. Az emberek vallásos tisztelettel fogadták Palach halálát. Számukra egy ártatlan ember tűzhalála archaikus áldozat volt a kommunisták bűneiért.

 

Palach példáját két magyar fiatal követte. Négy nappal később Bauer Sándor, 17 éves diák a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében, a testére csavart nemzeti lobogót öntötte le benzinnel, majd felgyújtotta magát. Búcsúlevelében írta:

 

„Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”

 

Moyses Márton a nagyajtai születésű fiatal erdélyi költő, 1970. február 13-án, a brassói kommunista pártház előtt gyújtotta fel magát.

 

Forrás:  Feiszt György facebook-oldala

Nyitókép: sangu.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!