1969. január 16-án, Jan Palach egyetemista Prága főterén Szent Vencelnek, Csehország védőszentjének szobra előtt ruháira benzint öntött és felgyújtotta magát. Ezzel tiltakozott a szovjet csapatok bevonulása és a kommunista diktatúra ellen.
1968-ban Alexander Dubček az egész nemzet támogatásával kezdte meg az „emberarcú szocializmus” kialakítását, engedélyezte a politikai pártok létrejöttét, elutasította az állam és a párt a társadalom felett való kizárólagos ellenőrzését.
A szovjet vezetés a „szocialista országok korlátozott szuverenitását” valló „Brezsnyev doktrína” jegyében 1968 augusztusában „testvéri segítséget”, nyújtott a csehszlovák kommunistáknak. Bulgária Lengyelország, Magyarország, az NDK, és Szovjetúnió csapatai megszállták Csehszlovákiát.
Jan Palach, filozófia szakos egyetemista, végső elkeseredésében végrehajtott tettét követő sokk különös reakciót váltott ki. Prága utcáin némán vonult végig a temetési menet százezres tömege. Nem voltak politikai beszédek. Az emberek vallásos tisztelettel fogadták Palach halálát. Számukra egy ártatlan ember tűzhalála archaikus áldozat volt a kommunisták bűneiért.
Palach példáját két magyar fiatal követte. Négy nappal később Bauer Sándor, 17 éves diák a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében, a testére csavart nemzeti lobogót öntötte le benzinnel, majd felgyújtotta magát. Búcsúlevelében írta:
„Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”
Moyses Márton a nagyajtai születésű fiatal erdélyi költő, 1970. február 13-án, a brassói kommunista pártház előtt gyújtotta fel magát.
Forrás: Feiszt György facebook-oldala
Nyitókép: sangu.eu
Megosztás:
Címkék: bauer sándor cseh diák emberarcú szocializmus felgyújtotta magát Főoldal Jan Palach kommunista diktatúra kommunizmus mártírhalál moyses márton Prága Szent Vencel tér szocializmus szovjet
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.