Ha meg kellene neveznünk egy uralkodót, aki Magyarországon igazán megtestesíti az érett középkor uralkodói ideálját, akkor alighanem Nagy Lajos lenne a befutó. Az Anjou-ház második uralkodója személyesen vett részt nemcsak a lovagi tornákon, hanem olykor még az ostromokban is, amelyek azoknak a háborúknak voltak a részei, amelyeket ő maga indított el. Emellett pedig még a kortársaknál is mélyebben vallásos volt, mindig hallgatott az édesanyjára, egy csinos feleséget vehetett maga mellé és számolatlanul szórhatta az aranyforintokat az apja örökségéből.

 

Amikor Károly Róbert 1342-ben meghalt, stabil királyi hatalmat és virágzó államot hagyott utódjára, az uralkodást mindössze 16 éves korában megkezdő Lajosra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. Talán nem is volt a magyar történelemben más uralkodó, aki ilyen kedvező feltételek között ülhetett a trónra.

 

Nagy Lajos a Képes Krónikában. forrás: napitortenelmiforras.blog.hu

 

Lajos uralkodása alatt az I. Károly által kialakított belpolitikai rendszer zavartalanul működött tovább. Nem fenyegette az Árpádok idején oly sok bajt hozó testvérviszály sem: egyik fivére, András Nápolyba került, másik fivére, István pedig néhány kisebb tartomány uraként nem jelentett veszély a király hatalmára.

 hirdetes_810x300  

 

Nem engedett beleszólást a hatalom gyakorlásába

 

Lajos fő belpolitikai célja az volt, hogy megőrizze és tovább erősítse a hatalmát. Ezt szolgálta többek között az ősiség törvényének bevezetése 1351-ben, amely szentesítette azt a gyakorlatban már korábban is működő elvet, hogy az örökös nélkül elhalálozott nemes birtoka a koronára száll, nem rendelkezhet vele szabadon. Ennek célja a királyi földállomány gyarapítása volt, ami tovább erősítette a király hatalmát.

 

Nem engedett beleszólást a királyi hatalom gyakorlásába. A nápolyi hadjáratok lezárulta és a pestisjárvány elvonulása után, 1351-ben ült össze az egyetlen olyan Anjou-kori országgyűlés, amely valóban fontos törvényeket hozott. A 1351. évi dekrétumok a nemesek kezdeményezésére születtek. Itt mondták ki a már említett ősiség elvét, amely egészen az 1848. évi áprilisi törvények bevezetéséig volt érvényben. Bevezették a kilencedet, amely az egyháznak fizetendő tized után a maradék termény kilencedét jelentette, és a földesúrnak kellett kifizetni.

 

Magyarország Nagy Lajos uralkodása alatt. forrás: origo.hu

 

Háborúk, konfliktusok

 

A nápolyi hadjáratok indítéka családi jellegű volt. Lajos testvérét, Andrást ugyanis nem koronázták nápolyi királlyá, Johanna királynő mellett meg kellett elégednie a hercegi címmel. A botrány akkor robbant ki, amikor Andrást rejtélyes körülmények között meggyilkolták. A merénylőket – akik egyébként Johanna udvaroncai voltak – a pápa nyomására kivégezték, de a felbujtók személyére sohasem derült fény. Lajos 1347-ben a gyilkosság színhelyén bosszút állt a hercegi családon, az 1348-as nagy pestisjárvány azonban visszavonulásra kényszerítette. Ezután Johanna és új férje akadálytalanul visszatért a városba. Nápoly ellen még két hadjárat indult a későbbiekben, Lajosnak azonban be kellett látnia, hogy a távoli területet katonai erővel nem tudja megtartani. Ezért békét kötött volt sógornőjével és kivonta csapatait a városból.

 

Lajos balkáni hódításainak egyik célpontja Dalmácia és Horvátország volt, amelyek ténylegesen kikerültek a magyar királyság fennhatósága alól. A hosszan tartó háborúskodás Lajos győzelmével végződött, Velence Lajost Dalmácia egyedüli urának ismerte el. Lajos több hadjáratot vezetett Szerbia, Bosznia, Moldva és Havasalföld ellen, az “igaz hit védelmében” északon a pogány litvánok, a Balkánon pedig az eretnekek ellen hadakozott.

 

Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában. forrás: wikipedia.hu

 

Lajos nagybátyja, III. Kázmér 1370-ben meghalt, és a Károly Róberttel kötött egyezmény értelmében Lajos elfoglalta a lengyel trónt. Innentől kezdve a két királyság perszonáluniót (‘személyes kapcsolat, egyesülés’) alkotott, a két államot az uralkodó személye kötötte össze. E kapcsolatban a két egyenrangú királyság megőrizte függetlenségét, önálló állami szerveit, de az uralkodó személyének azonossága befolyással volt a külpolitikára, minthogy azt mindig is a király “személyes ügyének” tekintették.

 

Ki legyen az utód?

 

Lajos lányait, Máriát és Hedviget illően házasította ki. Máriát Luxemburgi IV. Károly császár fiával, Zsigmonddal jegyezték el, a négyéves Hedvignek a nyolcéves Habsburg Vilmos herceg jutott jegyesül, de végül a késöbbi lengyel uralkodóhoz II. Jagelló Ulászlóhoz adták feleségül. A házasságok sikerültek ugyan, a trónutódlás rendjét azonban mindkét országban nehéz volt elfogadtatni. Sem Lengyelországban, sem Magyarországon nem esett még olyan “szégyen”, hogy a korona nő fejére került volna.

 

Az idős Lajos király. forrás: wikipedia.hu

 

Egy nő nem testesíthette meg a kor lovagideálját, és a szokásjog is azt diktálta, hogy a trónnak fiágon kell öröklődnie. A lengyelek tudomásul vették Mária és Zsigmond utódlását, mert azt hitték, hogy az ifjú pár Krakkóban fog lakni, míg a magyar trón Hedvigre száll. Lajos azonban a lengyel és magyar trónt egyaránt Máriának szánta, és végakaratában Magyarország uralkodójává is Máriát jelölte.

 

Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, ezáltal Magyarország nemzetközi szinten is az egyik legfejlettebb királysággá vált. Aktív külpolitikája és sikeres hadjáratai révén pedig európai nagyhatalommá lett. A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a 19. századi magyar nemzeti romantika költőit is.

 

forrás: origo.hu , wikipedia.hu, sulinet.hu
borítókép: origo.hu (I.Lajos átveszi a lengyel koronát)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!