Melinda, Vivien
  • HUF: 356.56
  • USD: 1.21
  • -1 °C
  • 4 °C
Történelem

226 éve született a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István

Kétszázhuszonhat éve, 1791. szeptember 21-én született Bécsben Széchenyi István gróf, “a legnagyobb magyar”, a reformkor kiemelkedő egyénisége. Széchenyit, akit nagy ellenfele, Kossuth nevezett “a legnagyobb magyarnak”, hazaszeretete, haladásba vetett hite, akaratereje, harca a reformokért, alkotó szenvedélye, áldozatkészsége, gyakorlati munkássága a magyar történelem kiemelkedő személyiségévé avatta.

 

Apja Széchényi Ferenc gr., a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetich Julianna volt, felesége Seilern Crestentia grófnő, gyermekei Sz. Béla és Sz. Ödön. Hamar felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. 1815-1825 között többször bejárta Nyugat-Európát.

 

A fejlett polgári államokban látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson s erre megnyerje elsősorban a nagybirtokos osztály tagjait. 1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet.

 

Az 1825-ben megnyílt országgyűlés alsó táblájának ülésén jövedelme kamatának felajánlásával lerakta Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben Pesten megalapította Nemzeti Kaszinót.

 

MTA alapítása. forrás: wikipedia.hu

 

1828-ban jelent meg első könyve (Lovakrul), 1830 elején jelent meg Hitel című munkája. A Hitel az 1830-as években kibontakozó, a polgárosodást, a korszerű kapitalista viszonyok kiépítését célzó reformmozgalom programjává vált.

 

Az 1831-i nagy parasztmozgalom, a kolerafelkelés után Stádium c. művében tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. A Stádium kinyomtatását a cenzúra megtiltotta. Külföldön adta ki, 1833 őszén jutottak Magyarországra becsempészett példányok.

 

Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában (1831), a pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta Pest egyik első nagyipari üzemét, az óbudai hajógyárat és a téli kikötőt (1836), szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna építéséről szóló törvény jóváhagyását, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel; példájával és ösztönzésével elõsegítette a bortermelés és selyemhernyó-tenyésztés fejlesztését, kir. biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a később róla elnevezett al-dunai út építését (1835-37); nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére.

 

http://www.gigaszhajok.com/Gozhajozas_tortenete/Gozhajo_3_Franz_1.jpg
1828-ban Andrews és Prichard – két angol hajóépítő – kapott a dunai hajózásra szabadalmat, saját építésű gőzhajókkal. forrás: gigaszhajok.com

 

Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és ármentesítési munkák megindítása (1845-46), a balatoni gőzhajózás életre hívása (1846) emelkedik ki gyakorlati tevékenységéből.

 

Az MTA 1842-i nagygyűlésén tartott nagy feltűnést keltő ünnepi beszédében elítélte az erőszakos magyarosítást. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit: a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság alapításait is azért támadta, mert attól tartott, hogy ezek a Béccsel való összeütközés és a forradalom felé viszik az országot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az 1846-i galíciai parasztfelkelés tanulságait s a jobbágyfelszabadítás és a közös teherviselés egyszerre történõ, azonnali megoldását történeti kényszernek nevezte, Széchenyi ezt ugyancsak forradalmi izgatásnak látta és a Politikai programtöredékek c. röpiratában lázítással vádolta meg ellenfelét. 1847 õszén pedig, amikor Kossuth Pest megye követe lett, Széchenyi Moson megyében követté választatta magát, hogy az alsó táblán ellensúlyozza Kossuth irányító szerepét.

 

Széchenyi örömmel fogadta az 1848. februári – márciusi vértelen forradalom győzelmét, a Batthyány-kormányban 1848. ápr. 7-tõl szeptember 11-ig a közlekedés és a közmunkák minisztere volt. Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni. 1848. szeptember 5- én háziorvosa kíséretében elindult Döblingbe, ahol hosszú éveket töltött elborult elmével az ideggyógyintézetben.

 

http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/2kotet/images/fff6075.jpg
Batthyány-kormány, 1848. forrás: mek.oszk.hu

 

Az önkényuralom alatt újra feltámadt munkakedve és egy nagy leleplező munkát írt a szabadságharcot vérbe fojtó osztrák uralom ellen, nem kímélve a kormányon levő minisztereket és magának a császárnak a személyét sem. A mű csak az osztrák–magyar monarchia felbomlása után látott napvilágot, kiadója, Károlyi Árpád Nagy magyar szatírának nevezte el.

 

Döblingi magányában Széchenyi eljutott a szabadságharc megértéséig, mint ezt Disharmonie und Blindheit (Diszharmónia és vakság) című kéziratban maradt politikai írása tanúsítja. Az osztrák titkosrendőrség gyanút fogott az Ein Blick miatt (melynek sikere hozzájárult Bach bukásához) és házkutatást rendelt el Széchenyi döblingi betegszobájában, melyet gyakran kerestek fel az ellenzéki szellemű magyar főrangúak.

 

http://m.cdn.blog.hu/mi/mindennapoktortenete/image/D%C3%B6bling-Goergen-Anstalt.jpg
A döblingi szanatórium. forrás: mindennapoktortenete.blog.hu

 

A röpirat miatt rendőri zaklatások indultak ellene, mire Széchenyi 1860. április 7-tõl 8-ára virradó éjjel véget vetett életének.

 

mult-kor.hu , wikipedia.hu , kiralysag.network.hu

borítókép: wikipedia.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket