Ötven éve halt meg Che Guevara

1928-ban született Argentínában, Rosario városában Ernesto „Che” Guevara orvos, gerillavezér és forradalmár, a latin-amerikai baloldali mozgalmak egyik legellentmondásosabb alakja, akit 1967. október 8-án fogtak el és másnap egy leitatott őrmester kivégezte. 

Motorkerékpáron járta be Dél-Amerikát

Che Guevara egy középosztálybeli család legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot, és származásának megfelelően előkelő oktatásban részesült, először otthon, majd egy córdobai elit gimnáziumban. Mivel a későbbi forradalmárt két éves kora óta asztma gyötörte, Perón elnök 1946-os hatalomátvétele után megúszta a sorozást, és Buenos Aires orvosi egyetemén folytathatta tanulmányait.

Miközben Che bőrgyógyászi diplomát szerzett, egyetemi évei megindították politikai pályáján is. A fiatalember 1951 során jó barátjával, Alberto Granado biokémikussal egy motorkerékpáron bejárta Dél-Amerika jelentős részét, és a kontinens országokban látott általános szegénység hatására a marxista nézetek elkötelezett híve lett.

   

1955 júliusában Mexikóban ismerkedett meg a kubai emigráns Fidel és Raúl Castróval, akiket lenyűgözött a fiatal argentin orvos. A gerillák között ragadt rá a „Che” becenév, az általa gyakran használt argentin „hé” jelentésű szócska miatt, később már hivatalosan is így nevezte magát.

A „született kubai” miniszter lesz 

Guevara 1956 végén rajta volt a Granma nevű hajón, amellyel 82 forradalmár partra szállt a szigeten. Az első csata után csak tucatnyian maradtak életben, ők a Sierra Maestra hegyei között kezdtek gerillaharcba. Che orvosként és katonaként is kitűnt, megkapta a commandante (parancsnok) rangot, csapatai elsőként vonultak be Havannába. A forradalom idején másodszor is megnősült, gerillatársától négy gyermeke született.

A Castro javaslatára „született kubainak” minősített Che az új rendszer második embere, 32 évesen a nemzeti bank elnöke, ipari miniszter lett. A hatalom csúcsain is puritán életet élt, egyenruhát és baszk sapkát hordott, alkoholt, kávét sohasem ivott, a kubai szokások közül csak a szivarozásnak hódolt. Megvetette a pénzalapú gazdálkodást, központi tervezésre alapozott gazdaságot hirdetett, de sajátos marxista elméletei a gyakorlatban – nem kis részben a Szovjetunió ellenállásán – megbuktak.

A  latin-amerikai történelem és a marxizmus legellentmondásosabb figurája volt

A Commandante egyre gyanakvóbban figyelte, ahogy a kubai össznépi forradalom bürokratikus államigazgatássá változik és a papírmunkát, ücsörgést sem kedvelte. 1965-ben lemondott kubai állampolgárságáról és minden viselt tisztségéről, s megpróbálta Kongóba „exportálni” a forradalmat – sikertelenül. 1966 júliusában Bolíviába indult 44 társával, hogy kirobbantsa a földrész felszabadításához vezető szocialista forradalmat. A vállalkozás kezdettől kudarcra volt ítélve: sem a lakosság, sem a helybéli kommunisták nem támogatták őket, a nehéz terepen a forradalmárok egészségi állapota is leromlott. A kormányhadsereg katonái 1967. október 8-án fogták el a sebesült gerillavezért, akit másnap egy leitatott őrmester kivégzett. A titokban elhantolt holttestet 1997-ben találták meg, s Kubában temették el.

Ernesto Che Guevara a latin-amerikai történelem és a marxizmus legellentmondásosabb figurája volt, akit országonként és politikai beállítottságtól függően az utókor eltérő módon értékel.

Rubicon.hu / mult-kor.hu
borítókép: pbase.com