Tisza István gróf miniszterelnök javaslatára Ferenc József 1904 áprilisában rendelte el II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatalát Törökországból.

 

A Rodostóban száműzetését töltő II. Rákóczi Ferenc 1735. április 8-án hunyt el. Kívánságának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Konstantinápolyban, a galatai jezsuita templomban, bebalzsamozott szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került.

 

Eltörölték a Rákóczit és társait megbélyegző törvényt 

 

 hirdetes_810x300  

A hamvak hazahozatala már a reformkorban felmerült, egyfajta Habsburg-ellenes éllel. Politikai okokból azonban az 1870-es évekig komolyan nem kerülhetett szóba. A kiegyezést követően viszont már a terv  tartalma is módosult, az újratemetés ekkor is nemzeti követelés volt, de akkor már a Magyarország és az uralkodó közti megváltozott viszonyt is szimbolizálhatta.

 

A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító hintó a Váci körúton (Károly körút) a bazilika felé halad (forrás: felvidék.ma / Az Én Ujságom 1906. november 4. számából – Pósa Dénes gyűjteménye)

 

Az elgondolást a 20. század első éveiben követte tett, Tisza István miniszterelnöksége idején került újra elő olyan erővel, hogy végül meg is valósult. A magyar parlament 1906. október 23-án eltörölte a II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző 1717-ös udvari törvényt, amelyet Ferenc József már másnap szentesített is.

 

Az újratemetés, mint megegyezést szimbolizáló gesztus mindenkinek elfogadható volt, az uralkodónak pedig ekkorra már megszokottá váltak a magyar nemzeti büszkeség hasonló megnyilvánulásai, a magyar belpolitikai feszültség viszont állandó fejfájást okozott neki, az újratemetést pedig ő is presztízsveszteség nélkül vállalhatta.

 

Kassán helyezték örök nyugalomra

 

1906. október 27-én Orsovánál  magyar földre értek a fejedelmi ereklyék. A fogadóbizottság négy különvonatnyi előkelőségből állt.  II. Rákóczi Ferenc földi maradványai mellett ekkor tértek haza fia, Rákóczi József, édesanyja, Zrínyi Ilona, egykori társai közül pedig gróf Bercsényi Miklós, Sibrik Miklós és gróf Esterházy Antal hamvai, továbbá a Nikomédiában exhumált gróf Thököly Imre koporsója is. Az országhatártól a fővárosig, hasonlóan a tizenkét évvel korábbi Kossuth-temetéshez, a hamvakat szállító szerelvényt mindenütt ünneplő tömeg fogadta. Szerte az országban, különösen a Rákóczi-kultuszhoz kötődő településeken emlékmáglyák, úgynevezett Rákóczi-tüzek gyúltak.

 

A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító gyászhintó a kassai székesegyház előtt. forrás: mult-kor.hu

 

A hamvak október 28-án először Budapestre kerültek, a Szent István-bazilikában ravatalozták fel. Ezt követően szállították Kassára, ahol a Szent Erzsébet-dómban az északi hajó alá kriptát építettek  és itt helyezték örök nyugalomra nemcsak II. Rákóczi Ferenc, hanem édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait is.

 

A Rákóczi kripta a kassai Szent Erzsébet-dómban. forrás: wikipédia.hu

1906-ban a Rákóczit és önmagát egyforma hévvel ünneplő politikai elit nem sejthette, hogy a fejedelem és társai hamvai röpke tizenhárom évig nyugodhatnak a magyar állam területén. Mint tudjuk, nem helyük változott meg, hanem az ország határai.

 

Komoly politikai hozama volt 2006-ban az újratemetés századik évfordulóját ünneplő rendezvényeknek is. Magyarországnak és a felvidéki kisebbségi magyaroknak ezzel lehetősége nyílt az összetartozás demonstrálására, a szlovák többségű helyi városvezetésnek pedig lokálpatrióta megmozdulások szervezésére.

 

mult-kor.hu / Hirado.hu
borító: oszk.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!