Emánuel
  • HUF: 316.18
  • USD: 1.13
  • 6 °C
  • 14 °C
Történelem

Mi történt Losoncon 100 évvel ezelőtt – III. rész.

A sorozat első része itt, a második része itt olvasható.

 

Losonc város elfoglalása nem sokat váratott magára. De hogy az már január első napjaiban ténylegesen meg is valósul, valószínűleg senki sem sejtette. Vagy ha igen csak nagyon kevesen voltak ilyenek. Azt sem lehet tudni, hogy hogyan reagált erre a Magyar Nemzeti Tanács, ugyanis az erre az időszakra vonatkozó jegyzőkönyvek elvesztek. Megmaradt viszont a losonci Vasúti állomás emlékkönyve (Pamätná kniha žst. Lučenec), amely meglepő részletességgel számol be az eseményekről. Annál is inkább teheti, mert a hadműveletekben meghatározó szerepet kapott a vasút.

 

 

A Felsőnógrádi Szlovák Nemzeti Tanács 1918. december elején tudta, hogy az előző részben is említett, a Losonc melletti Tamásfalván haladó demarkációs vonal csak ideiglenes lesz. A Tanács a Zsolnán székelő Cseh-szlovák kormánytól egy táviratot kapott, hogy 8 hivatalnok és 7 vasúti alkalmazott részére biztosítson lakást Losoncon. A választ Bazovsky Lajos fogalmazta meg „Kornel Stodola – állami referens Zsolna. A vasúti hivatalnokaink és alkalmazottaink részére a lakásokat biztosítom, de kérném, hogy az érkezésüket időben jelezzék”.

 

 

A Szlovákia területének elfoglalása ideje alatt formálódó csehszlovák hadsereg százada 1918. december 21-én foglalta el Zólyomot, parancsnoka azonnal a Cseh-szlovák Köztársság részének tekintette. A város elfoglalása megnyitotta az utat a Garammente és Losonc irányában. Két nappal később a zólyomi vasúti állomás minden szolgálati egységével  a Csehszlovák állami vasútvonal (Československé štátne dráhy) része lett. Felújította úgy a személy, mint  a teherszállítást. A Zólyom – Losonc vonalon egy személyvonat páros közlekedett.

 

A Budapest – Losonc – Zólyom -Ruttka vasútvonal (kék)

 

A hadsereg fokozatosan foglalta el Felsőnógrád területét, mely szinte kizárólag a vasútvonalak kihasználásával valósult meg. Losoncot égy villámakció részeként a Vysoké Mýto-i 30. gyalogezred egyik segédszázada foglalta el, melyet a 26 éves  Josef Ejem főhadnagy vezetett.

 

Npor. Josef Ejem

 

Az akciót Ejem saját felelőségére, a felettesei tudomása nélkül hajtotta végre. Százada 1918 karácsonya után érkezett Zólyomba, benne 230, húsz-negyveb éves katona volt. Azok a hírek, hogy Losoncon, az ottani szlovákok türelmetlenül várják a csehszlovák katonai egységek érkezését, egy nagyon merész akció megvalósítására ösztönözte.

 

 

Mivel Zólyomban csak két, Besztercebányán pedig csak egy század tartózkodott, a hadtest parancsnoka Majer őrnagy hallani sem akart a Losonc elfoglalására irányuló akcióról. Ezért Ejem főhadnagy saját tervezetet dolgozott ki, megegyezett a katonáival és Šimůnek főhadnagy segédletével készenlétbe állította a századát.

 

Mialatt 1919. január 2-án Ejem egy kávéházban mulattatta a felettesét, századának katonái a ködös időjárásban berakodtak az előkészített vonatszerelvényre. A gőzsziréna megszólalása után Ejem a lakására kísérte a felettesét és az állomásra sietett. Itt még egyszer felállította a századát, s rövid beszéd után megkérdezte a katonáit, hogy ki tart vele.

 

De hát vezess minket!” – hangozott a csoportos válasz. Ejem annyira biztos volt a sikerében, hogy még a vonat elindítása előtt táviratot küldött Alois Jirásek, írónak: „Losonc évek után újra el lesz foglalva”. A rendkívüli, 363b. számú vonatszerelvény  éjfél után indult Losoncra a Zólyom – Krivány – Lónyabánya – Losonc útvonalon. Hogy ne keltsen feltűnést, nem volt kivilágítva.

 

 

Ejem nemcsak a felettese, de az ellenfelei előtt is tökéletesen eltitkolta a vonat érkezését. Az egyes állomásokon azt mondta, hogy a csehek civil lakosokkal indították a vonatot, s azzal fenyegette meg az állomások hivatalnokait, hogy ha visszajelzik a vonat áthaladását, akkor az őket követő vonaton utazó egységek felakasztják őket. Gond nélkül jutottak el Losoncig. Mikor észlelték az állomás fényeit, leállította a vonatot.

 

A terveknek megfelelően itt Ejem kiszállt, mint ahogy Štepánek szakasza és a golyószórókat kezelő egység vezetője Adamec is. Gyorsan eljutottak az állomásra, s „viharszerű”  gyorsasággal foglalták el azt. Az állomás meglepett őrségének a legkisebb ellenállásra sem volt lehetősége. Az állomás katonai őrsége a váróteremben aludt, meglepetéssel vették tudomásul a csehszlovák katonák megjelenését. A legkisebb ellenállás nélkül adták át nekik a fegyvereiket. A vonat ezalatt a losonci állomás határán várakozott, s mintegy öt perc eltelte után indult el és érkezett meg a katonákkal a losonci vasúti állomásra.

 

 

A század szakaszai csendben leszálltak a szerelvényről. Ejem megparancsolta nekik.

 

Válasszátok ki a vezetőiket. Csendben dolgozzatok, a fegyvereiteket csak a legrosszabb helyzetben használjátok, de ha kell, akkor rendesen, s ne felejtsétek jelenteni a  feladatotok teljesítését”.

 

 

A támadás minden tekintetben sikeres volt. Reggel hétkor valamennyi egység jelentette, hogy teljesítette a feladatát, a város valamennyi kereszteződésében elhelyezték a golyószórókat. A gyalogezred kaszárnyájában egy lövés nélkül fegyverezték le az őrséget, a folyosókról összegyűjtött fegyvereket egy nagybb halomba gyűjtötték össze, a katonákat „egyszerű módon, szokatlan ébresztővel, gránátok felrobbantásával kergették szét”.

 

 

Hasonló körülmények között zajlott le a Városháza elfoglalása. A 20 tagú, 4 golyószóróval felszerelt őrség éppen kártyázott…beleértve az ott lévő katonákat senki sem mert ellenállni.

 

Miután később az ezredparancsnok tudomást szerzett arról, hogy ki fegyverezte le a várost, azt mondta neki: „Ez csak egyszer történhet meg az életben!”. Ejem erre csak azt jegyezte meg „Elég egyszer!”.

 

 

Hajnalra a század a város minden kulcsfontosságú helyszínét a kezében tartotta. A 25. gyalogezred kaszárnyájában 1000 katonát fegyvereztek le és ejtettek fogságba. A hadizsákmány 38 nehéz golyószóró, közel 2000 puska, 21 mezei konyha, ágyúbemérő készülékek ládái, pisztolyok és egyéb katonai eszközök voltak.

 

 

A vasútállomáson hozzávetőlegesen 150-180 többségében megrakott vagon,  6-7 377 és 475 típusú mozdony volt. Ejem százada minimális haderővel, egyetlen lövés nélkül foglalta el a várost, beleértve az ötszörös túlerővel rendelkező kaszárnyát.

 

 

A Národný týždenník c. hetilap néhány évvel később, T.G. Masaryk köztársaság elnök látogatásakor így emlékezett meg az eseményekről.

 

 “1919. január 3-án virradt fel Nógrád dicsőséges napja. Reggel két órakor indult el Jozef Ejem főhadnagy vezetésével egy 200 fős, Vysoké Mýto-i fiúkból, isteni harcosokból álló szakasz, mely reggel 4 óra előtt bátor, elszánt támadással egyetlen lövés nélkül elfoglalta a losonci vasúti állomást. Az állomáson magyar honvédek őrsége volt, melyet lefegyvereztek. Ejem parancsot adott ki.

 

Azt akarom, hogy reggel hét órakor ezt jelentsék: a város el van foglalva. Reggel hét órakor Adamec hadnagy a református templom előtt jelentést tett Ejemnek arról, hogy a város elfoglalták. 7 géppuskát, 1600 puskát zsákmányoltak valamint ezen kívül ágyukat, töltényeket, élelmiszert és nagy mennyiségű katonai anyagot.

 

A város elfoglalásával a magyar lakosság is fellélegzett. Hiszen az utolsó időszakban a magyar gárdisták az utcákon lövöldöztek és veszélyeztették a járókelőket. A város megszálltnak lett nyilvánítva. Aznap délután, amikor felelőtlen elemek tudomást szereztek arról, hogy a városba csak 200 férfi érkezett, melyek egy 2000 létszámú alakulatot fegyvereztek le, a Wilson-téren gyűltek össze, megtámadták a katonaságot, megtámadták az államunkat s a feldühödött lakosság Jozef Nosáľ házáról letépte a már kitűzött cseh zászlót. A 20 férfiból álló katonai készültség szétoszlatta a tömeget, nyugalom lett. A meggyalázott zászlót ünnepélyesen a katonaság és a városi képviselő testület részvételével január 5-én tették a helyére“.

 

,

Néhány nappal később 1919 január 8-án, az éj leple alatt a mai Kubinyi téren álló Kossuth-szobrot is eltávolították a helyéről. „Csütörtök reggel arra ébredtek a losonciak, hogy a Kossuth Lajos szobra eltűnt a Kubinyi térről. Hogy hivatalos rendeletre lett eltávolítva, vagy más módon hagyta el a helyét, eddig nem tudtuk megállapítani”.

 

 

A visszaemlékezések szerint a szobrot a legionisták kötéllel lehúzták – ekkor letört a feje – majd a városon végigvontatva a tüzér kaszárnya egyik istállójában helyezték el. De erről majd legközelebb…

 

 

Puntigán József

Következik: Az első „csehszlovák” napok Losoncon

További ajánlott írások:

 

Mi történt Losoncon 100 évvel ezelőtt – I. rész

 

Mi történt Losoncon 100 évvel ezelőtt – II. rész.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás