Orsolya
  • HUF: 362.25
  • USD: 1.16
  • 10 °C
  • 15 °C

Hirdetés (X)

Régió

Történelmi szakkönyveket mutatott be a Füleki Vármúzeum

A Füleki Vármúzeum a régészeti feltárások, azok eredményeinek bemutatása mellett más területen is maradandót alkot.

A Füleki Vármúzeum a régészeti feltárások, azok eredményeinek bemutatása mellett más területen is maradandót alkot. Ezt bizonyítják azok az igényesen összeállított történelmi könyvek is, melyek a  Discussiones Filekienses című  sorozat  részeként jelennek meg és a legújabb két kötetét a Füleki Városháza tanácstermében mutatták be.

 

 

A jelenlévőket Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója üdvözölte. Kiemelten a kötetek szerzőit és munkatársait. Dr. Szirácsik Évát, a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár muzeológusát, dr. Imrich  Nagyot, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Bölcsészettudományi Karának prodékánját, Dr. Komjáti Zoltán Igor, történészt, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagját és  a város polgármesterét, Agócs Attilát, a Füleki Vármúzeum korábbi igazgatóját, aki  ezúttal néprajzosként és kötetszerkesztőként mutatkozott be.

 

Titton Viktória bevezetőjében bemutatta a sorozat köteteit. A Discussiones Filekienses (szabad fordításban Füleki beszélgetések) c. sorozat  Fülek és régi történetével foglalkozik Ennek az első négy (a megjelent három és ez előkészületben álló) a Koháry és Coburg családokkal foglalkoznak, melyek sok szálon kötődnek Fülek város történetéhez.

 

Titton Viktória

 

A sorozatot Komjáti Zoltán Igor kötete nyitotta meg Egyetértésben a közös érdekért. A füleki végvár működtetése Koháry István főkapitánysága idején (1667-1682)  címmel, melyet a Vámbéry Polgári Társulás (Lilium Aurum) jelentetett meg.

 

A II. kötet a Füleken 2011 szeptemberében megtartott nemzetközi konferencia tanulmánykötet   Koháry és Coburg család emlékezete  Barstól Gömörig  címmel jelent meg, már a Füleki Vármúzeum kiadásában.  A szlovák-magyar  kötet a konferencián elhangzott  10, tartalmában aktualizált előadását tartalmazza, az előadó nyelvén ill. egy másik nyelvű összefoglalóval. A konferenciához kapcsolódóan, mintegy annak folytatásaként  2015 szeptemberében a Szentantali Múzeumban rendeztek  konferenciát „Istenért, királyért, hazáért“.

 

A Koháry család a történelmi Magyarország  viszonylatában címmel, melyhez szintén készült egy, az ottani szlovák, magyar, cseh, osztrák történészek előadásait (19) összefoglaló kétnyelvű kötet, a Szentantali Múzeum és a Füleki Vármúzeum közös kiadásában. A kötet korlátozott példányszámban a Szentantali Múzeumban kapható meg ill. mint az a beszélgetés során elhangzott e-mailben, telefonon is meg lehet rendelni.

 

Illés Zoltán felvétele

 

 A III. kötet, „Štúdie ku Koháryovským majetkom v Novohradskej stolici (1647-1731)” (Tanulmányok a Koháryak Nógrád vármegyei birtokaihoz (1647-1731)) címmel Szirácsik Éva, történész tanulmányait tartalmazza szlovák nyelven, Imrich Nagy fordításában. Alapját a szerző Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei birtokain c. munkája jelenti, amely a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Budapest kiadásában jelent 2017-ben. Középpontjában a Nógrád vármegyei központú Koháry-birtokok népességének és gazdálkodásának bemutatása képezi. A szlovák változat öt tanulmányt tartalmaz.

 

Titton Viktória elmondta azt is, hogy a sorozatnak tervezik a folytatását. Természetesen nemcsak a Koháry és Coburg családok történetével kívánnak foglalkozni, de a régészettel, néprajzzal, művészettörténettel stb. is.  A legközelebbi kötet  valószínűleg már augusztus-szeptember környékén megjelenik, magyar nyelven, szerzője Komjáti Zoltán Igor lesz és a füleki vár történetével és II. Koháry Istvánnal fog foglalkozni.

 

A könyvbemutatón „A Koháry és a Coburg család emlékezete Barstól Gömörig” c. kötet tartalmát Komjáti Zoltán és Agócs Attila ismertették.

 

 

Komjáti Zoltán Igor rövid előadásában elsősorban a Koháry családról szólt.  „Kora újkori történetünk egyik nagy traumája volt az oszmán birodalom hódítása Magyarországon. Bármennyire is azt próbálják igazolni egyes magyar turkológusok hogy progresszív hatással is volt Magyarország történetére a hódoltság ez a köznapi értelemben nem igaz, mert számtalan káros következményt találhatunk, ha például nézzük Fülek életét is, amely 1554 és 1593 között török szandzsák székhely volt, és az iszlám vallásrendszerre alapozódó török hatalom visszavetette a magyar kultúra és az európai addigi életvitel fejlődését. A török hódítók elleni küzdelemnek köszönheti azonban a felemelkedését a Koháry család, amelynek szinte minden 17. századi tagja kivette a részét a küzdelemből.“ – emelte ki.

 

Komjáti Zoltán Igor

 

Elmondva, hogy a Koháryak életüket, felemelkedésüket és jelentőségüket a királyhoz való lojalitásuk, hűségük alapozta meg. Ez jellemezte II. Koháry Istvánt is, aki az emberi tisztesség, az  uralkodóhoz és a katolikus hit  alapján élt. Vagyonának nem kis részét közösségi célokra adta, adományozta.  Bár akkor vonzónak tűnhetett nem állt át  sem Thököly Imre sem Rákóczy oldalára. Thököly vele szemben lényegesen gyorsabban és nagyobb (el)ismertségre tett szert. Amilyen gyorsan jutott emelkedett a ranglétrán, csillaga hirtelen föltündököl, de ahogyan az üstökösök szoktak, hamar az enyészetbe hull a dicsősége, olyan gyorsan véget is ért a „szédületes” karrierje is.

 

A kötet tartalmát, az egyes előadások közötti kapcsolatokat és összefüggéseket Agócs Attila vázolta fel. Összefoglalva azt a folyamatot is, melyek elvezették a füleki Vármúzeumot oda, hogy most büszkék lehetnek arra, hogy megjelentek ezek a könyvek. „…a Vármúzeum igazgatójaként sohasem gondoltam arra, hogy egyszer eljutunk oda, abba az állapotba, hogy ebben a kis, periferikusnak is nevezhető múzeumban ilyen kiadványokat fogunk tudni megjelentetni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ez  sikerült. Maga az intézmény ezzel a felnőttkorába lép. Egy kiállítást, konferenciát megrendezni egy dolog, de regionális tudományos tevékenységben nyomot hagyni maga után ez már egy más szintet jelent. … tény, hogy az intézmény a működése kezdete óta vonzotta a kutatókat, s a különböző látogatások után … jutottunk el oda, hogy már képesek voltunk arra, hogy van erőnk konferencia megszervezésére…” – mondotta többek között.

 

Agócs Attila

 

A „Štúdie ku Koháryovským majetkom v Novohradskej stolici” c. kötetet a szerző és a tanulmányok fordítója ismertették.

 

 

Szirácsik Éva gazdag publikációs múlttal rendelkezik, melyben jelentős szerepet tölt be a Koháry és Coburg család. Tanulmányainak egyediségét  jelenti, hogy azokat a gazdálkodás oldaláról közelíti meg. A hatalmas adatmennyiség, kimutatások azt sejtetik, hogy a könyvei szárazak és nehezen olvashatóak, a tény viszont az, hogy ezek számos olyan tényre, érdekességre is bemutatnak, ami miatt érdemes elolvasni ezeket a tanulmányokat. Rálátást adnak a korszak népességi és társadalmi változásairól, az akkori lakosság összetételéről, gazdálkodási lehetőségeiről, kik és miért érkezetek a régióba, miért maradtak vagy éppen távoztak onnan.

 

Elmondta azt is, hogy szoros a kapcsolata Fülekkel, nagyon sok kellemes élménye fűződik a városhoz, hiszen pl. 2005-ben, amikor sikeresen megvédte a doktori disszertációját, akkor a Zichyek divényi uradalmáról írt könyvét Füleken, a vármúzeumban mutathatta be. Akkor odajött hozzá egy érdeklődő, s mondta neki, hogy milyen jó lenne, ha ezek a Nógrád vármegyére vonatkozó  tanulmányai szlovák nyelven is megjelennének. „… Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy most egy szlovák nyelvű kötettel állok itt önök előtt.”. 2005-ben  kapott lehetőséget arra, hogy hosszabb időn keresztül a kutathatott a besztercebányai levéltárban.   Felfedezte, hogy nagyon gazdag anyaga van a levéltárnak a Koháry családról. Adatgazdag, speciális iratanyag, olyan ismeretanyaggal, ami addig ismeretlen volt a kutatók előtt.

 

 

Ebből készült el a 2007-ben elkészült tanulmánya (A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai (1716, 1718)), amely a családra vonatkozó urbáriumokat mutatja be. Folytatva a kutatásait 2017-ben jelent meg a Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei birtokain c. monográfia. Elmondta, hogy szerette volna, ha kötetnek legalább néhány tanulmánya szlovák nyelven is elkészül. Ebben elsősorban Nagy Imrére gondolt, hiszen a résztanulmányait Szlovákiában is több helyen meg tudta jelentetni, így a nevezettnek köszönhetően a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem évkönyvében is. Nagy Imre felvállalta a fordításokat és így készülhetett el a mostani kötet.

 

Szirácsik Éva

 

Imrich Nagy hozzászólalásában egy személyes emléket is megosztott a jelenlévőkkel, hogyan ismerkedett meg Szirácsik Évával. Ez első információkat 206-07-ben a feleségétől kapta meg, aki a besztercebányai állami levéltár munkatársa. A levéltárban gazdag iratanyaga van a Kohárayknak. Az ezeket tartalmazó fond iránt a szlovák történészek részéről egyáltalán nem volt érdeklődés, de feltűnt a nagyon agilis Szirácsik Éva, aki szívósan és kitartóan tanulmányozta az iratokat, s nem „hagyta békén” a feleségét, aki akkor ezért az addig feldolgozatlan iratfondért is felelős volt.

 

Sz. Évával személyesen később egy munkalátogatáson, a budapesti Szécsényi Könyvtárban ismerkedett meg. Akkor szinte azonnal felajánlotta neki a publikálási lehetőséget a szlovákiai szaklapokban. Nem kis terhet vállalt ezzel magára, hiszen az ilyen szakfordítás nem kis munkát jelentett, ugyanakkor az ajánlathoz az a gondolat is vezette őt, hogy akkor a Koháryakról szinte semmilyen tanulmányok nem voltak ismertek Szlovákiában. Ez a téma az érdeklődés peremén volt, gyakorlatilag senki nem foglalkozott vele.

 

A történelem kutatás elsősorban a  „nagy eseményekre”, a nemesi családokra összpontosított, és az egyszerű ember az érdeklődésen kívül került. Az a téma, amely minden emberhez talán a legközelebb áll. Szirácsik Éva kutatásai éppen erre nyitnak rálátást és kapukat.

 

 

Imrich Nagy

 

Az ajánlatra Szirácsik Éva nagyon pozitívan reagált, olyan szinten, hogy alig tudtam a fordításoknak eleget tenni. Nagy öröm a számomra, hogy történettudományi kar évkönyvében elég sűrűn közzé tudtuk tenni a tanulmányokat. Meglepetésként érte a tanulmányok erősnek mondható szakmai visszhangja. Összefüggésben van ez azzal. Hogy regionális vonatkozású kutatásokról van szó, ezek egyedi források, amely egyedi megközelítést és feldolgozást igényelnek, amely területen Sz. Éva úttörő, aki felmérte, hogy ezekből a forrásokból mi mindent, milyen információkat lehet kibányászni, megtudni, közzétenni. Amelyek szolgálják a nagy történelem eseményeinek megértését is.

 

 

Nagy kihívás volt számára z anyagok fordítása is, mert számosa új fogalommal is meg kellett ismerkednie. Azért is, mert egy olyan nyelvből kellett ezt végeznie, melyben megvan a befutott szakkincse, fogalomtára, még a szlovák oldalon a szakemberek ezzel a területtel alig foglalkoztak, és kérdésként merül fel, hogy hogyan lehet meghatározni  a fogalmakat ill. első ízben használni azokat, s indokolni, hogy miért éppen úgy és abban a formában. Külön nehézséget okoz a tulajdonnevek és földrajzi nevek fordítása és használata.

 

Vannak határfalak, korlátok melyek nem engednek s melyek bizonyos értelemben károsak a szlovák történelem számára. Vannak olyan tapasztalatok, mintha a szlovák történelem bizonyos történelmi időszakokban be akarná zárni a kapuit a magyar történelmi múlt, a magyar történelem  előtt.

 

Puntigán József

 

Nyitókép: Illés Zoltán, Fülek

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket