Nyitókép: sziakomarom.sk

 

A rendszerváltozást követően szerencsére az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legjelentősebb hős városának, a Duna jobb- és bal partján elterülő Komáromnak a nevét a magyar szövegkörnyezetben már nem „Komárno”-ként írják és mondják, hanem Komáromként, Észak-Komáromként vagy Révkomáromként. Erre nagyon érzékenyek – és teljes joggal – a komáromiak és a magyarok.

 

Ahhoz, hogy a „Révkomárom” vagy „Rév-Komárom” név eredetét, történetét és valódi mivoltát megérthessük, mindenekelőtt gondosan át kell tanulmányoznunk Komárom településcsoportjának tagjait, azok nevét és történetét, illetve névváltozásait, hiszen Rév-Komárom, mint a komáromi településcsoport tagja, a különböző korszakokban különböző helyeken terült el. Végül arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan alakult ki a Révkomárom név mai értelmezése és melyik területet jelenti ma.

 

 hirdetes_810x300  

A helytörténeti kirándulást hiteles forrásmunkákra hivatkozva, kordokumentumokra építve és ábrák, térképek segítségével teszem érthetőbbé, hiszen ez az alapja a történelmi tisztánlátásnak és a félreértések elkerülésének a Révkomárom név használatával kapcsolatban. Hogy végre „révbe érjünk” ebben a témában.

 

Az eredeti Rév-Komárom a Duna jobb partján terült el, a Duna bal partján lévő komáromi várral szemben (1. ábra), a mai Csillagerőd táján a 11–16. században. A török háborúk folyamán elpusztult. Dr. Baranyai József, Komárom város egykori hű krónikása így vall erről a „Hol is feküdt az igazi Rév-Komárom?” című cikkében a Komáromi Lapok 1938. december 10-ei számának 7. oldalán:

 

„Az igazi Révkomárom a komáromi újszőnyi Duna partján a Csillagvár helyén feküdt…A régi Révkomárom különösen a XIV. században virágzott, amint azt Teleky írja a Hunyadiak korában. A régi, eredeti Révkomáromot a törökök pusztították el a XVI. században. Az elpusztult község romhalmazán aztán a gróf Zichy család 1659-ben, mint a komáromi várjószágok birtokosa, az öregvár átellenében kényelmes vendégfogadót építtetett, amelyet utazásuk közben a főúri családok is szívesen használtak… A Révkomárom romhalmazán épült Zichy-féle vendégfogadó körül idővel egy kis telep, falucska épült, amelyet a régi, Őregszőnytől megkülönböztetésként Újszőnynek neveztek el…1592-ben a komáromi várbirtok összeírásánál Révkomárom már mint a törökök által elpusztított község szerepel (Gyulai: Törökvilág Magyarországon).”

 

1. ábra: A komáromi településcsoport a honfoglalástól a XVI. század közepéig

 

Emellett Kecskés László (1913 – 1995) néhai komáromi történész az eredeti Rév-Komárom vonatkozásában a „Komárom-Komárno – Város a Duna két partján” című kötet 7. oldalán a következőket teszik közzé történeti áttekintésében:

 

„Szent István király az általa alapított vármegyék egyikének székhelyévé a komáromi várat tette. A király ispánja ebből az erősségből irányította a vármegyét. Az ispánság szükségleteinek kielégítése a várbirtokfalvak feladata volt. Közéjük tartozott a csallóközi oldalon a vár mellett Komárom, vele szemben a Duna jobb partján Rév-Komárom, ettől keletre Szőny.”

 

Kecskés László gondolatai szerint („Komárom-Komárno – Város a Duna két partján”, 8.o.): „A Duna déli partjának települései – az akkori Rév-Komárom, Katapán monostora és Szőny – a háborús események (a török háborúkról van szó – T.P. megj.) következtében eltűntek a föld színéről. Eltűnt a középkori Komárom is, amelynek egyetlen épülete sem maradt meg.”

 

Itt említem meg, hogy a „Rév”, mint a komáromi településcsoport tagja a török háborúk befejezése után keletkezett a mai közúti híd déli hídfője táján. A XVIII. század végéig közigazgatásilag Szőny község része volt. Az 1993-ban megjelent „Komárom-Esztergom Megye Településtörténeti Kalauza” című könyv (szerk.: Balogh Kata, Bárdos István) 223. oldalán ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk:

 

„A várral szemben, a két part közötti átkelőhely déli partján szintén kialakult egy település a 11.-16. században, melyet Rév-Komáromnak is neveztek. Ez elnéptelenedett, majd a 18. század elején a mai Erzsébet híd déli hídfőjénél „Rév” elnevezéssel újra benépesült.” (2. ábra)

 

Ez a „Rév” azonban már a komáromi településcsoport másik, a „Rév-Komárom”-tól különböző tagja volt.

 

2. ábra: A komáromi településcsoport a XVII. század végétől a XVIII. század közepéig

 

Az elpusztult Rév-Komárom nevét fokozatosan a Duna bal partján elterülő északi városrész vette föl (2. és 3. ábra), annak okán is, hogy itt mozgalmasabbá, forgalmasabbá vált a kereskedelem, illetve a kulturális és társadalmi élet is virágzóbb lett, mint a déli városrészben. Persze ez a folyamat hosszadalmas volt, nem történt egyik napról a másikra.

 

Dr. Baranyai József a fent említett cikkében ezzel kapcsolatban a következőket írja:

 

„Ettől a valamikor népes és élénkforgalmú községtől jutott a mostani Komárom a Révkomárom névhez. A „rév” nevet természetesen a Duna révtől kapta ez az eltűnt község. Ezzel szemben a balparti rév az Öregvár táján volt és igen élénk forgalom bonyolult le a két rév között. (Dr. Baranyai József: Komárom megye eltűnt, elpusztult községei)… Az elpusztult Révkomárom nevét időfolytán a mostani öreg Komárom veszi át és országszerte így ismerik Komáromot. Ennek a névnek az áttételében nagy szerepe van a már harmadszázéves Komáromi Kalendáriumnak, amely a boríték versikéiben mindig Révkomáromról és a révkomáromi várról ír. A Lőcsei Kalendárium után ez a naptár volt Magyarország legelterjedtebb kalendáriuma, nagy népszerűségével gyorsan országosan ismertté tette a Révkomárom nevet… Aki Révkomárom alatt az öreg Komáromot érti, amelyet most szabadítottunk föl (e cikk 1938. december 10-én jelent meg, az öreg Komáromot pedig 1938. november 6-án szabadították föl! – T.P. megj.), akkor nincs semmi hiba. Révkomárom neve a komáromi református egyház és néhány egyesület nevében maradt fönn.”

 

3. ábra: A komáromi településcsoport a XVIII. század közepétől 1896-ig

 

Ennek bizonyítéka az is, hogy az észak-komáromi (révkomáromi) református templom (Jókai utca) homlokzatán a következő felirat olvasható:

 

 

A    N A G Y    I S T E N N E K    D I C S Ő S É G É R E

E    T E M P L O M O T    E    T O R N Y O T

FELS. II. JÓZSEF RÓM.CSÁSZ.    FELS. I. FERENCZ AUSZT.CSÁSZ.

ÉS AP.KIRÁLY URALKODÁSA ALATT  ÉS AP. KIRÁLY URALKODÁSA ALATT

MDCCLXXXVIII.ik ESZT.    MDCCCXXXII.ik ESZT.

É P Í T E T T E    E M E L T E    S Z E N T E L T E

A RÉV-KOMÁROMI REFORMÁTA EKKLÉ’SIA.

 

Ebben és az ezt követő időkben több társaság, szervezet, intézmény alakul, melyeknek nevében helytörténeti jelentőséggel használják a Rév-Komárom elnevezést.

 

Mácza Mihály „KOMÁROM – Történelmi séták a városban” című könyvének 10. oldalán a következőket olvashatjuk: „A város gazdag hajótulajdonosai 1807-ben megalakították az akkori Magyarország első biztosító részvénytársaságát: a Császári-Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaságot.” 

 

Ugyanezen könyv 12. oldalán található a következő ténymegállapítás is: „A tűzveszély elhárításában nagy segítséget nyújtott a város lakosainak az 1872-ben alakult Rév-Komáromi Torna és Tűzoltó Egylet, későbbi nevén a Komáromi Önkéntes Tűzoltó Egylet.”

 

Ezek a helytörténeti gondolatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a közvélemény egyhangúan a Duna bal partján lévő városrészt fogadta el Révkomáromnak. Ehhez még adalék dr. Baranyai József tollából szintén a már említett cikkből:

 

„A budapesti sajtó a Felvidék fölszabadításáról írván, Komáromot, már tudniillik ezt a balparti, nagyobbik Komáromot Révkomárom névvel illette. Ez nagyon is helyes, mert különben zavarba jöhetünk, mert a kisebbik, jobbparti Komáromot nem nevezhetjük Újkomáromnak, mert a balparti Komárom állomás neve már a cseh megszállás előtt a MÁV elhatározásából Újkomárom és a visszacsatolás után is ezt a nevet adta vissza a MÁV ennek a csallóközi vasút végállomásnak, mert Komárom, mint állomásnév a budapest-bécsi vasútvonalon szerepel.”

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a Központi Hatalmak a trianoni békediktátum értelmében Komárom Dunától északra elterülő városrészeit az újonnan létrejött Csehszlovák Köztársaságnak ítélték. Így Komárom nagyobbik része az új állam részévé vált. A „Komárom-Esztergom Megye Településtörténeti Kalauza” című könyv – a 223. oldalon – így ír erről: „…Az ősi város, Komárom (Rév-Komárom, Észak-Komárom) a Komárno nevet kapta, s határainkon kívül került. A volt Újszőny (Újkomárom, Dél-Komárom megnevezés is ismeretes) lett a magyarországi Komárom.”

 

Horváth István az 1992-ben megjelent „Képes körséta Komárom-Esztergom Megyében” című könyv előszavában – a 3. oldalon – a történteket a következőképpen ismerteti:

 

„A mai megye újkori képződmény. Két, a Duna mindkét partjára kiterjedő régi vármegyének: Esztergom és Komárom megyének a Dunántúl délre eső maradékából alakult ki, miután a megyék északi felét trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolták. Ennek következtében a megyének is nevet adó (Rév-)Komárom városa is Csehszlovákiához került, s így a megmaradt Esztergom városa lett az új megye első székhelye hivatalosan 1950-ig, amikor Tatabánya vette át ezt a szerepkört.” (5. ábra)

 

Az első bécsi döntés értelmében a Magyarországhoz visszakerült bal parti Komárom közigazgatásilag 1939. július 15-én egyesült a jobb parti városrésszel, majd rangban emelkedve újból a vármegye székhelyévé vált. (4. ábra) A bal parti városrész 1945. március 30-ával újból Csehszlovákia része lett, amely döntést az 1947-es párizsi békeszerződés szentesítette. (5. ábra)

 

Itt említem meg, hogy miután 1896-ban Újszőny és Komárom – melyet Rév-Komárom elnevezéssel is illettek 1896-ig – egyesült, az első világháború után – a trianoni békediktátum értelmében – ismét különválasztották őket. 1977-ben a déli városrész, Komárom újra egyesült Szőnnyel. (6. ábra) Miután 1993. január 1-jén kikiáltották az önálló Szlovák Köztársaságot, Komárom északi része már nem Csehszlovákia része, hanem mint az önálló Szlovák Köztársaság legdélibb határvárosa működött (7. ábra), egészen addig, amíg a határellenőrzés meg nem szűnt. A Komárom északi részére utaló valamennyi dél-komáromi közlekedési információs tábla a következő szöveggel volt ellátva: „Révkomárom-CLO-ZOLL-Komárno”.

 

4. ábra: A komáromi településcsoport 1896-tól 1919-ig és 1938-tól 1945-ig
5. ábra: A komáromi településcsoport 1919-től 1938-ig és 1945-től 1977-ig
6. ábra: A komáromi településcsoport 1977-től 1993-ig
7. ábra: A komáromi településcsoport 1993-tól napjainkig

 

A fentiek alapján bizonyítást nyert, hogy a „Rév-Komárom” vagy „Révkomárom” elnevezés ma egyértelműen az „öreg” Komáromot, tehát a Duna bal partján elterülő Észak-Komárom egész területét jelenti. Ez hosszú évtizedek során alakult ki és vált egyértelművé a komáromiak számára, valamint a magyar közvélemény szöveghasználatában és a tömegkommunikációs eszközökben.

 

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a város északi részének „Révkomárom”-má történő átkeresztelése nem a Rév-Komárom név eredetéből alakult ki, hiszen a fentiekből egyértelműen kiderült, hogy az eredeti Rév-Komárom nem a város északi részén terült el (ahogy azt már az előzőekben bemutattam). Ha a város északi és déli részét egyidejűleg emlegetjük, használatosak az Észak-Komárom és Dél-Komárom kifejezések is, ami természetesen szakmai hozzáállástól és hozzáértéstől, valamint szövegkörnyezettől is függ.

 

Ami a nyelvi szempontokat illeti a Révkomárom használatánál, a kötőjeles és az egybeírásos változat egyaránt helyes, tehát írhatjuk „Rév-Komárom”-nak is, és használhatjuk a „Révkomárom” formát is. Nyelvi, jogi, történeti szempontból mindkettő helyes. Értelmi és logikai szempontból indokoltabb az egybeírásos „Révkomárom” forma használata, hiszen egyrészt a „rév”-nek ma már lényegesen kisebb a jelentősége Komárom életében, mint korábban volt, tehát nem indokolt a kötőjeles forma, másrészt a „Rév-Komárom” – mint azt már hangsúlyoztam az előzőekben – a komáromi településcsoport egészen más tagja volt, megszűnéséig a déli városrészben volt található.

 

Befejezésül nyomatékosan hangsúlyozom, hogy – bár városunk északi és déli része jelenleg más-más államhoz tartozik –, akik történelmi Magyarországban gondolkodnak, azok számára nem létezik „két Komárom”, hanem csak egy. Számunkra, komáromiak számára, szeretett szülővárosunk egységes város, amely egy északi (Révkomárom – egybe írandó vagy Észak-Komárom) és egy déli városrészből (Komárom vagy Dél-Komárom) áll.

 

 Trianon utáni történeti adalék

 

A várost évszázadokon át Révkomáromként emlegették, a 20. század elejére az északi és déli városrészt azonban inkább az Öregkomárom és Újkomárom néven különböztették meg. Mivel a komáromi rév a déli részen volt – ahogy azt írásomban már említettem –, az egyre gyakrabban használt Révkomárom megnevezés egy ideig azonosítási problémákat okozott.

 

A felvidéki Révkomárom mintegy 34 ezer fős, a magyarországi Komárom pedig 20 ezer fős járási székhely, és egyik város területe sem ugyanakkora, mint 1920-ban volt. A trianoni békediktátum értelmében Komárom területének és lakosságának nagyobb része Csehszlovákiához került, Magyarországon pedig csak a rév, a vasútállomás és egy ipartelep, valamint Pusztamonostor maradt.

 

Csehszlovákiához került 19 391 fő, ebből 17 088 magyar, Magyarországon maradt 2946 fő, ebből 2836 magyar. A Magyarországon maradt városrészt 1919-ben Komáromújváros néven törvényhatóságú várossá nyilvánították és hozzácsatolták Szőnytől a szinte teljesen magyar anyanyelvű, 577 fős Kisszőny-telepet, annak érdekében, hogy a város tekintélyét növeljék. Az újraegyesítési törekvés kinyilvánítása céljából 1923-ban Komárom lett a város neve.

 

Ezután a város jelentős ipari és közlekedési fejlesztésen ment keresztül, 1930-ra már csomóponttá vált, lélekszáma megkétszereződött, 5963 fő lett, az északi városrész lakossága viszont csupán néhány száz fővel emelkedett. A visszacsatolás után – 1938 és 1944 között – ismét egy város lett, mintegy 30 ezer fővel. 1945 után ismét kettéválasztották.

 

Tarics Péter

 

Képek forrása: A mellékelt rajzokat Kecskés László néhai komáromi történész és Tarics Péter együttesen készítették.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 12 olvasónak tetszik ez a cikk.