Nándor
  • HUF: 362.39
  • USD: 1.16
  • 12 °C
  • 20 °C

Hirdetés (X)

Történelem

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban II/2.

A Losoncon tartott népszámlálást magyar agitáció előzte meg, hiszen bizonyítani kellett, hogy Losonc magyar város

Nagyon tanulságos az 1921-es népszámlálás kivitelezését helyi szintről is megnézni. Az alábbi sorokban a Losoncon történtekből adok egy válogatást. Ezek szellemisége azonban nemcsak a városra volt érvényes.

 

Idézzük fel először a losonci Városi Polgári Leányiskola cseh és szlovák nyelven írt (itt általam lefordított) krónikájának  a népszámlálásra vonatkozó megjegyzéseit:

 

 

“A Losoncon tartott népszámlálást magyar agitáció előzte meg, hiszen arról volt szó, hogy bizonyítani kellett, hogy Losonc voltaképpen magyar város. Minden lehető és lehetetlen dolog el lett követve, melyekre azután csak a népszámlálás idején derült fény…. A számlálás nekünk, Csehszlovákoknak nagyon rosszul végződött volna, ha nem előzi meg az alábbi esemény.

 

A (Városi – PJ) Polgári Leányiskola tanárnője, Čermáková, akik népszámlálási biztos volt, az itteni szolgabírói hivatalba ment információkért s ott tanúja lett annak, hogy a szolgabíró a számláló biztosokhoz magyarul beszélt. Ezt elmondta az igazgatónőnek.

 

Amikor másnap valamennyiünket, tanítókat a népbiztosi és felügyelői eskütételre hívtak be, s a szolgabíró büntetéseket helyezett kilátásba azok részére, akik a számlálásnál meggyőzni akarják az embereket, s nem utasított arra, hogy voltaképpen a mi kötelességünk a dolgot rendesen megmagyarázni a népnek, amely itt már úgy el van magyarosítva és nemzeti öntudat nélküli, hogy joggal mondják “szlovák vagy magyar, mindegy”. Itt szót kért az igazgatónő, s kérdezte, hogy tud-e valamennyi biztos és ellenőr szlovákul, s tegnap miért beszélt a számlálóbiztosokhoz magyarul. A vitában derült ki, hogy a biztosok közül sokan csak magyarul tudnak.

 

Az igazgatónő ekkor a jelenlévőkhöz fordult, megmagyarázta nekik a kötelességeiket, hogy nekik voltaképpen kötelességük felvilágosítani a tudatlanokat, stb., hogy azon vidékek, amelyeket majd bejárnak, egykor szlovákok voltak, s most el vannak magyarosítva stb.

 

Kijelentette, hogy az ilyen elégtelen felkészítés alapján nem szabad a számlálást végrehajtani, hogy minden felelőséget magára vállal, hogy azonnal táviratozik Prágába és Pozsonyba, ha azonnal nem történik helyreigazítás.

 

A jelenlévő csehek és szlovákok egyetértettek, s csoportosan a főszolgabíróhoz mentek panaszt tenni. Az igazgatónő elégedetlenségét fejezte ki a biztosok kiválasztásával szemben, s hangsúlyozta, hogy ezen feltételek mellett tilos számlálni. A főszolgabíró beismerte, hogy 51 számlálóbiztos végképp nem tud szlovákul. Miután ezt megtudtuk, a zsupáni hivatalba mentünk, ahol a zsupáni tanácsadónak (a zsupán nem volt jelen) adtuk elő a dolgot.

 

A tanácsadó kijelentette, hogy a számlálást nem lehet elhalasztani, s hogy a jelenlévők még ma jelöljenek ki póttagokat az 51 biztos helyett. Mindegyikünk bejárta az ismerőseit. Délután az iskolába hívtam össze a gyűlést. Embereink  lelkesedve és önkéntesen jelentették, hogy meg van az 51 póttag. Azonnal táviratoztunk a határvidék Sokol egységeinek, hogy legyenek készenlétben.

 

Közbelépésünket újságcikk örökítette meg. “Embereink lelkesedve mentek az elmagyarosított vidékre, a magyarul nem tudók tolmácscsal – diákokkal, s az eredmény meglepetést okozott ….”

 

 

Az iskola cseh igazgató asszonya kioktatta a szlovák osztályok tanulóit. A nemzeti érzéseikre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a szlovákok számának megfelelően lesznek az iskolák, templomok és hivatalok irányítva. A pozsonyi iskolaügyi referátus 1921. március 8.-i, 4949/I. rendeletével elrendelte, hogy a magyar osztályokban a zeneórák keretében gyakorolják a „Nad Tatrou …“ és a „Kde domov můj“ szlovák és cseh himnuszokat és az iskolai ünnepségek alkalmával azok magyar nyelven legyenek elénekelve.

 

A számlálás eredménye szerint Losonc nemzetiségi összetétele: szlovák és cseh 5612, magyar 5 256, német 538, zsidó 542, egyéb  63, idegenek 406, együtt 12 417 lakos. Jelentős lett  a különbség a zsidó nemzetiségűek száma és a zsidó vallási hovatartozást magukénak vallók száma között.

 

A Losonci Városi Krónika adatai szerint  a népszámlálás nem volt teljes, mert Daniel Bodicky akkori tanfelügyelő hibájából a város egy részének népszámlálási adatai kimaradtak, s nem kerültek be a  végső összegzésbe.

 

 

Ezért az 1921. február 16-án lefolytatott népösszeírás adatait az országos statisztikai hivatal felülvizsgálta és új népszámlálást rendelt el, ami azonban nem változtatott lényegesen a lakossági arányokon. A Losonci Hírlap március 23-i számának adatai szerint városnak 12 321 lakosa volt, melyből  szlovák 5 699, magyar 5 478, zsidó 589, német 565.

 

 A cikkíró szerint az 1919-es számláláshoz viszonyítva a magyarság javára eső százaléknövekedést hivatalos körökben azzal magyarázták, hogy abban az időben egy teljes katonai divízió is volt a városban. Megjegyezném, hogy a losonci köztisztviselői helyek többségére, beleértve az iskolák vezetését jobbára Csehországból érkezett hivatalnokokat ültettek, akik még elemi szinten sem uralták a helyileg addig megszokottan használt magyar nyelvet.

 

Az 1920-as évek a losonci ipar csaknem teljes lerombolását hozták magukkal. A felszámolt helyi gyárak berendezéseinek nagyobbik részét Csehországba szállították.

 

 

Puntigán József

További ajánlott írások:

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban II/1.

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban I.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket