Nyitókép: Körkép.sk

 

Folytatva az 1930-as népszámlálás eseményeinek bemutatását (előző részek ITT, ITT, ITTés ITT) idézzünk fel még két, jelentősnek és figyelemre méltónak  mondható kezdeményezést, mellyel az akkor Magyar Parlamenti Pártok kísérletet tettek arra, hogy felhívják a magyar nemzetiségű lakosok figyelmét a várható, s mint azután az ki is derült valós veszélyekre.

 

Hasonlóan az eddigi részekre a helyi, losonci sajtó mellett ezúttal is – s ebben a részben hangsúlyosan – a Prágai Magyar Hírlapban (PMH) és a Popély Gyula Népfogyatkozás című könyvében (digitalizált  formában itt érhető el) közzétett írásokra támaszkodom. Mindkettőt a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalizálta.

 

A Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottsága a hatékony tájékoztatás érdekében 1930 november közepén „tízparancsolatban˝ foglalta össze a magyarságra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat, melyet a szlovákiai magyar sajtó, benne a Prágai Magyar Hírlap többször is közzétett.

 hirdetes_810x300  

 

   „1.A népszámlálásnál valljad magad tántoríthatatlanul magyarnak, magyar nemzetiségűnek, magyar anyanyelvűnek.

  1. Bárki akarna más vallomásra szép szóval, rábeszéléssel, ígérgetésekkel, fenyegetéssel rábírni, tarts ki magyarságod, magyar nemzetiséged, magyar anyanyelved mellett.
  2. Ha a számlálóbiztos otthonodba lép, fogadd udvariasan, de magyarul üdvözöld és magyarul beszélj vele. Követeld a népszámlálási biztostól igazolványának (legitimációjának) felmutatását, hogy aki meg akar számolni, az népszámláló biztosnak tényleg ki van nevezve.
  3. Ellenőrizd ellen a bejegyzés valódiságát! Ha a számlálóbiztos szilárd akaratnyilvánításod ellenére nem magyarnak, nem magyar nemzetiségűnek ír be, családod tagjainak jelenlétében azonnal tiltakozz.
  4. Ha a járási hivatal, illetve járási főnök anyanyelvi vallomásod miatt kihallgatásra idéz, jelenj meg, tarts ki szilárdan amellett, hogy magyar, magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű vagy.
  5. A törvény szerint semmi bántódás, megrövidítés nem érhet, ha magyarnak vallod magad.
  6. A járási hivatalban felvett jegyzőkönyvet csak akkor írd alá, ha azt szóról szóra megértetted, s ha az íven a jelenlétedben tintával írják be, hogy magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű vagy, és ezt az ívet aláíratják veled. Ha a járási hivatal anyanyelvi vallomásodat nem fogadja el, s más anyanyelvet állapít meg, mint amelyet te kinyilakoztattál, az ívet és a jegyzőkönyvet ne írd alá, hanem tégy azonnal jelentést a magyarság pártjai: az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt vagy a magyar nemzeti munkáspárt valamelyik helyi szervezeténél.
  7. Ha valami jogtalanság történik veled, mással szemben elkövetett visszaélésről megbízható forrásból értesülsz, tégy azonnal jelentést pártjaink valamelyik helyi szervezeténél.
  8. Ha a járási hivatal más nemzetiséget, más anyanyelvet állapít meg, mint amelyet te kinyilatkoztattál, 15 nap alatt fellebbezéssel kell élned. Fellebbezésed a magyarság pártjainak titkárai útján készíttesd el, akik díjtalanul járnak el ügyedben, és semmiféle költséget nem kell viselned.
  9. Magyar vagy, és köteles vagy magyarnak, magyar nemzetiségűnek, magyar anyanyelvűnek vallanod magad. Ne feledd el, hogy vallomásoddal nemcsak a magad sorsáról, hanem gyermekeid sorsáról és jövendőjéről döntesz. Magyar légy mindhalálig, s véled lesz az Isten!”
PMH, 1930. november 12.

A Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottsága a dokumentumot röplapok formájában is szerette volna terjeszteni.  Mint az a Prágai Magyar Hírlapban is olvasható Holota János, nemzetgyűlési képviselő a magyar pártok nevében kérvényezte ennek engedélyeztetését. Mivel erre nem érkezett válasz  Alapy Gyula és Blanár Béla tartománygyűlési képviselők személyesen keresték fel Jozef Országot, a Szlovákiai Országos Hivatal alelnökéhez, aki azt elutasította, megjegyezve, hogy döntése indoklását írásban fogja kiadni, ami meg is történt.

 

PMH, 1930. november 28.

 

A népszámlálási bizottság az indoklást Aixinger Lászlónak, az Országos Keresztényszocialista Párt főtitkárának címezte, tartalmát a Prágai Magyar Hírlap 1930. november 30-i számában tette közzé. Eszerint

 

Az első röplap hangneme bizalmatlanságot kelt az olvasóban a népszámlálási szervek pártatlansága iránt. Ezek a szavak: „Légy magyar mindhalálig és veled lesz az Isten” ellenszenvet kelthet az olvasóban a más nemzetiségűvel szemben. A másik röpiratot pedig azért nem engedélyezi az országos hivatal, mert azt a benyomást keltheti, mint hogyha magánnépszámlálásról volna szó, ami büntetendő cselekmény, továbbá kifogásolja a főiskolásokhoz intézett azt a tanácsot, hogy intézzék úgy dolgaikat, hogy karácsonyi vakációjuk már november 29-én megkezdődjék. Kifogásolja végül az országos hivatal a röpcédula azon kijelentését, hogy „magyarnak lenni nagy és dicső dolog44, mert ez szintén ellenszenvet kelthet az olvasóban a más nemzetiségűek iránt. Az országos hivatal mindkét röpcédulával veszélyeztetve látja a közrendet és ezért utasítatta el az engedély iránt beadott kérelmet Az elutasítás ellen tizenöt nap alatt fellebbezni lehet a belügyminiszterhez, ami természetesen már azért sem vezethet célra, mert az esetleg kedvező elintézés csak a népszámlálás befejezése után történhetne meg.”

 

PMH, 1930. november 30.

 

A Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottság 1930 novemberének közepén egy 68 oldalas füzetet is megjelentetett „Az 1930. évi népszámlálás” címmel (Concordia Kiadóvállalat és Könyvnyomda, Pozsony).

 

Az 500 példányban megjelent kiadvány célja az volt, hogy – idézve a Prágai Magyar Hírlap 1930. november 31-i számát – a „magyarság pártjai szervezeti, embereinek,  párttitkároknak s a pártsajtó munkásainak tájékoztatást nyújtson a népszámlálás körüli teendőkről.

 

PMH, 1930. november 21.

 

Előszavát Törköly József nemzetgyűlési képviselő, a Népszámlálási Bizottság elnöke írta. A füzet tartalmi része két részből állt. Az első az 1921-es csehszlovák népszámlálás tapasztalatait foglalta össze, a második pedig teljes terjedelmében közölte a 86/1930-as népszámlálási kormányrendelet szövegét, melynek minden paragrafusoz részletes magyarázatot adott.

 

A füzet függeléke a fentebb bemutatott „népszámlálási tízparancsolatot,” egy korábban Prágai Magyar Hírlap 1930. november 16-i számában közölt terjedelmes, a „Hogyan kell viselkednie a magyar nemzetiségűnek a népszámlálás alkalmával?” című írást tartalmazta.

 

PMH, 1930. november 16.

 

PMH, 1930. november 16.

 

A füzet záró részében a népszámlálási összeírási ívnek „csehszlovák-magyar nyelvű  mintáját” csatolták, hogy az olvasó tájékozódást kapjon annak részleteiről.

 

Egészen bizonyos, hogy a munka eléri célját s hasznos Útmutatásul fog szolgálni azoknak a pártszervezeti embereknek, akiknek föladata a magyar tömegek fölvilágositása s a magyar tömegek érdekeinek megvédelmezése a népszámlálás alkalmából.”

 

– írta a füzetről a Prágai Magyar Hírlap, ami csak nagyon kis mértékben lett valóság, mert a munkát, pontosabban a Concordia nyomdában talált példányokat az államügyészség 1930. november 21-én elkoboztatta.

 

PMH, 1930. november 23.

 

Az eset után Törköly József a magyar pártok nevében tiltakozott Juraj Slávik belügyminiszternél, de ez nem vezetett eredményre.

 

Az eddig bemutatott esetek sejtetni engedik, hogy a népszámlálás kivitelezése számos problémát hozott magával.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.