Előd
  • HUF: 364.14
  • USD: 1.16
  • 7 °C
  • 14 °C

Hirdetés (X)

Társadalom

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban III./4 – Mai párhuzamokkal

Gyakori szabálysértés a nemzetiségi mező kitöltése volt, ahová a biztosok önkényesen az államnyelvet írták

Nyitókép: Archív

 

Mint az várható volt, az 1930-as  népszámlálás  végrehajtása és eredménye számos kétséget és vitát váltott ki. A Prágai Magyar Hírlap folyamatosan figyelte és közzétette a népszámlálás végrehajtása ideje  (1930. december 2.-5.) alatt észlelt hiányosságokat és visszaéléseket. Ezek nagy hányada a számlálóbiztosok munkájára vonatkozott.

 

Sorozatunk korábbi írásában bemutattuk a népszámlálási ívek adatmezőit, melyet most azzal egészítenék ki, hogy az íven olvasható a biztos neve és az adatok felvételének időpontja is. Ez elvileg minden megkérdezettnek lehetőséget adott arra, hogy ha olyan cselekedetet észlelt, ami számára elfogadhatatlan volt, azt jelenthette az illetékes járási hivatalnak. A magyarok lakta területen a leggyakoribb szabálysértés a nemzetiségi mező kitöltése volt, ahová a biztosok a önkényesen az államnyelvet jegyezték be. Volt olyan, hogy ezt a mezőt gumizható ceruzával töltötték ki, melyet azután tollal átírhattak.

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 16.

 

Mint az alábbi,  a Prágai Magyar Hírlapban közzétett írásban (Interpelláció,  1930. december 3.) a számlálóbiztosok viselkedése nem volt véletlen, hiszen főleg a nemzetiségek lakta területen úgy választották ki őket. Törköly József nemzetgyűlési képviselő 1930. november 29-én adott be interpellációt az összkormányhoz a népszámlálással kapcsolatban kiadott titkos instrukció tárgyában, melyben a népszámlálási biztosok kiválasztásával kapcsolatos titkos utasításokra hívta fel a figyelmet. Nem sok sikerrel, de idézzük néhány részletét:

 

A népszámláló funkcionáriusok kinevezésénél irányító elvnek annak kell lenni, hogy államhűségi szempontból teljesén megbízható és csehszlovák nemzeti szempontból is megbízható egyének kapjanak megbízást. Különösen nagy gond fordítandó azon járásokra, amelyekben kívánatos a csehszlovák elem megerősödése. Ahol kisebbségi nyelvet is beszélnek, ott a biztosok kinevezésénél oly alkalmas csehszlovák nemzeti érzelmű egyénekre fordítandó figyelem, akik a kisebbségi nyelvet bírják. A járási hivatalok a biztosok lajstromát hivatalos titokként kezelik mindaddig, amíg a tartományi elnök rendelete értelmében a biztosok névsorát az egyes községi elöljáróságokkal közük.

 

Általános elvként állapíttatik meg a népszámlálás kontinuitása, vagyis őrködni kell azon, hogy az 1921. évi és a jelenlegi népszámlálás nemzetiségi adatai között feltűnő eltolódás ne mutatkozzék.

 

A törvények és kormányrendeletek kijátszását célzó titkos instrukciók azt bizonyítják, hogy a bürokrácia nem respektálja a nemzetközi érdekű kötelezettségeket, a nemzeti kisebbségek nemzetközi szerződésekkel biztosított jogát s az alkotmány elnemzetlenítési tilalmát. A titkos instrukciók mindig az önkényuralom eszközei voltak s ezek ma is.

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 3

 

Felmerülő kérdések

 

A jelenleg is tartó, 2021-es népszámlás első szakaszában a lakosok elektronikus népszámlálási ívek kitöltésével vehetnek részt. Aki már élt ezzel a lehetőséggel az bizonyára észrevette, ahogy a népszámlálási űrlap nem tartalmaz a kitöltő személyre vonatkozó adatmezőt. Ez azért gondolkoztatott el, mert ugyanaz a személy több lakos adatait is beviheti a számítógépbe. Ehhez csak az illető lakos személyi számára (rodné číslo) és adataira van szüksége.

 

A népszámlálás előkészítő lehet, hogy azért nem kérték a kitöltő adatait, mert úgy gondolták, hogy szükség esetén a számítógép IP címe alapján azonosítható a számítógép és annak tulajdonosa is. De ha az az adatokat pl. egy nyilvános internetes hozzáférési ponton (pl. szálloda, iskola, kulturális intézmény stb.) töltötte ki, vagy élt az IP cím titkosítási lehetőségéből akkor ez az azonosítási módszer nem sokat fog mondani.

 

Népszámlálás: Saját nemtörődömségünknek is köszönhetjük majd a magyarok számarányának csökkenését

 

Miért is gondolkoztatott el ez? Gondoljuk el, hogy főleg az idősebb generáció tagjai, a nyugdíjas otthonok, a nevelő intézetek, a roma telepek stb. lakói nem rendelkeznek számítógépekkel, sokan kezelni sem tudják, s ha nem akarnak várni a népszámlálás 2. szakaszára akkor segítségre szorulnak,  felkérnek valakit arra, hogy az űrlap kitöltését tegye meg helyettük. Mivel az űrlap nem jegyzi, ez a személy nem is nevesíthető.

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 4.

 

Az ezzel való visszaélés lehetősége akkor számunkra akkor válik igazán érdekessé, ha a megbízott személy az űrlapok nemzetiségi mezőit (pl. egy nyugdíjas otthonban) saját belátása szerint tölti ki, azaz pl. a valós magyar nemzetiség helyett szlovákot ír be, s a megszámláltatott személynek elfelejti kinyomtatni és átadni a kitöltött űrlap kinyomtatott változatát…

 

Az 1930-as népszámlálás további „nemzetiségcsökkentő” része a zsidó lakosok meggyőzése azon meggyőzése volt, a hogy „zsidó nemzetiségűként” számláltassák be magukat. Ez a törekvés már a korábbi, 1921-es népszámláláson is megjelent, de ott még nem kapott annyira hangsúlyos szerepet.  A meggyőzési folyamat nem volt eredménytelen, s hatékonyan hozzájárult a magyar nemzetiségű lakosok számának csökkenéséhez.

 

Ha nem is nagy számban, de előfordult ellenkező példa is, amikor a zsidó vezetők próbálták józan döntésre ösztönözni a zsidó lakosokat. Ezek egyik  volt Dr. Rosenberg Mór „A népszámlálás és a lelkiismeret parancsa”  (1930. december 2.) c. írása, melyet a Prágai Magyar Hírlap közölt (1930. december 2.).

 

Tanulságos idézni a gondolatait azért is, mert a jelen népszámlásunkban a zsidó lakosok szerepét a roma/cigány lakosok töltik be.

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 4.

 

És most hozzátok fordulok zsidó testvéreim. Amint már említettem, nagy lélekvásárlás indult meg különösen a zsidó lelkekre. Sajnos, ahol csak lehet, rúgnak belénk ebben a köztársaságban éppen úgy, mint másutt. De a. népszámlálásnál részünkre privilégiumot statuáltak. egyszerre kiváltságos néppé lettünk. Mindenki másnál az anyanyelv határozza, meg a nemzetiséget, csak a zsidónak engedi meg a törvény, hogy az anyanyelvétől eltekintsen és felekezeti hovatartozása alapján magát zsidó nemzetiségűnek vallhassa. Nem kell hozzá nagy ész, hogy belássátok, hogy ezzel nem akartak nektek kedvezni, hanem csak az volt a cél, hogy a zsidóság nagy részét elvonják a magyar, vagy német kisebbségtől. Szinte bizonyos, hogy 10—20 év múlva a zsidóknak ezt a privilégiumát be fogják szüntetni és a zsidó nemzetiséghez való tartozást a héber nyelv teljes ismeretéhez fogják kötni. (….)

 

Zsidó testvérek! Ne dűljetek be ezen csábításoknak, hanem gondolkodjatok és hallgassatok szívetekre és az értelemre, elsősorban pedig a lelki isme rét szavára. A zsidók nagy része nem tartja be a vallási szabályokat, de nem tagadja meg a hitét, mert ez becstelenség volna. Az a zsidó pedig, aki ragaszkodik ősi hitünk előírásai,hoz, ezt nem azért teszi, hogy bárki másnak tessék, hanem azért, mert ez az ő meggyőződése. Ugyanígy vagyunk a nemzetiség kérdésével. Mi zsidók, akik magyaroknak születtünk, a magyar kultúrán nőttünk fel, sőt sok jeles emberünk az újabbkori magyar kultúra megteremtésében erősen résztvett és akik a múltban büszkén vallottuk magunkat magyaroknak, nem azért vagyunk magyarok, hogy akár Gömbösnek, akár pedig bárki másnak tessünk, hanem azért, mert mások nem lehetünk. Mi a magyar nemzet testének egy része vagyunk és a nemzet testéről minket senkit le nem szakíthat; ha pedig magunk tagadnék meg magyarságunkat, az becstelenség volna. Ruhát lehet változtatni az évszakok szerint, sőt cserélni az időjárás szerint, de hitet, meggyőződést, vallást, nemzetiséget, nemzeti érzést nem lehet máról-holnapra változtatni. (…)

általában praktikus népnek mondják a zsidót! Nos, az észszerűség is azt diktálja, hogy ahol csak lehet, nemzetiségi hitvallásotokkal segítsétek elő a magyar kisebbséget. Eminensen kereskedelemmel foglalkoztok; a kereskedelmi kapcsolat, amely szükségessé teszi a magyar nyelv tökéletes tudását. De azonkívül alig van Szlovenszkón zsidó, kinek legközelebbi rokonai nem élnének Magyarországon és a mindenki által irigyelt, közmondásszerű zsidó családi összetartás rovására fog menni, ha elveszítve a magyar iskolához való jogot, gyermekeiteknek nem lesz módjában a magyar nyelvet elsajátítani és ennek következtében a legközelebbi rokonok között lehetetlenné válik az írásbeli érintkezés.

 

Kérve-kérek minden magyart és különösen benneteket, magyarajkú zsidó testvérek, legyetek gerincesek és valljátok magatokat magyaroknak. így kívánja ezt a becsület!”.

 

 Mint már az előző részekben is jeleztem a  Prágai Magyar Hírlap számai ingyenesen elérhetőek és olvashatók, ahol a fenti írásokat is teljes terjedelemben elolvashatják.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket