Nyitókép: IPN

 

1939. szeptember 17-én a Szovjetunió csapatai is megtámadták a náci Németország ellen küzdő Lengyelországot. A Ribbentrop-Molotov (német-szovjet megnemtámadási) paktum értelmében Sztálin és Hitler újrarajzolták Lengyelország és Kelet-Európa északi államainak politikai térképet.

 

82 évvel később, a Lengyelország elleni agresszió szovjet propaganda ízvilága szerinti relativizálása illetve újramagyarázása még mindig komoly problémát okoz. Ugyanis a mai orosz (és fehérorosz) legfelsőbb politikai vezetés szívesen használja a sztálini éra érvelési mintáit, ahogy azt Moszkva egyébként Grúziában és Ukrajnában is sikerrel alkalmazta és alkalmazza, méghozzá:

 

Be kell vonulnuk, hogy megvédjük a kisebbségeket.

 

 hirdetes_300x300  

Aggodalomra ad okot Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháborúról szóló, tavaly a „The National Interest” című folyóiratban megjelent írása, melyben kijelentette, hogy ha a Szovjetunió 1939-ben nem foglalja el Lengyelország keleti felét, különböző nemzetiségű emberek millióit, köztük zsidó állampolgárokat „faltak volna fel” a nácik és helyi (értsd: lengyel) támogatóik, akik antiszemiták és radikális nacionalisták voltak.

 

Dr. Karol Naworcki, a lengyel „Nemzeti Emlékezet Intézetének” igazgatója különösen cinikusnak nevezte az orosz fél álláspontját, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a szovjet hatóságok és az NKVD különös erőszakkal léptek fel a zsidók ellen – többek között a katyn-i mészárlás idején. Naworcki hozzátette:

 

„A szovjetek hazug propagandagépezete évtizedeken keresztül kényelmes nézőpontból mutatta be az 1939. szeptember 17 -i agressziót. Az Orosz Föderáció hatóságai ezt a fegyveres agressziót […] mai is, pimasz módon, „felszabadító cselekedetként” próbálják megjeleníteni.”

 

Körkép.sk/IPN

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!